A világ első felhőkarcolója
2011. február 18. 08:14
A mezőgazdálkodást népszerűsítette egy 11 ezer évvel ezelőtt épült jerikói torony - derült ki egy friss kutatásból.
Korábban
Jóval a bibliai városfalak leomlása előtt, Jerikó lakói a vadászó-gyűjtögető életmódról áttértek a mezőgazdálkodásra, letelepültek a Jordán-folyó menti oázisba, majd a város szélén egy titokzatos, 8 és fél méter magas kőtornyot építettek.
A régészek 1952-ben leltek a világ első középületének tartott építményére, s azóta folyik a találgatás a „felhőkarcoló” megépítésének eredeti céljáról. Számítógépes mérésekkel sikerült megállapítani, hogy az építményt a nyári napforduló jelzésére használták, s egyben megpróbálták a még nomád életmódot folytatókat rávezetni a mezőgazdálkodásra.
„A tornyot egy hatalmas építkezési projekt keretében húzták fel. Az emberek sokáig és keményen dolgoztak rajta” – mondta el Ron Barkai, a Tel Aviv-i Egyetem régészeti tanszékének oktatója. A kúp alakú, kilenc méter átmérőjű torony koncentrikus kőkörökből áll, hozzá egy zárt lépcsővel. A régészek egyértelműen kizárták annak a lehetőségét, hogy a „felhőkarcolót” temetkezési célokra használták volna.
Barkai kollégáival együtt kiszámította, hogy a környező hegyek akkor borították árnyékba az épületet, amikor a nap a leghosszabb ideig látható az égen. Az árnyék pontosan a toronyra vetült, s onnan terjedt tovább az egész falura. „A torony ebben a korban a hatalmi erőforrások közötti harcok indikátora, s azt demonstrálta, hogy egyes személyek hogyan aknázták ki a lakók félelmét, majd győzték meg őket az építkezés szükségességéről” – nyilatkozta Barkai.
A kutató szerint a torony a félelem és az inspiráció forrása volt, ez pedig egyáltalán nem számított egyedinek akkoriban. Sőt, ennek ma is látjuk jelét, jó példa erre a párizsi diadalív. Barkai elmondta: a mezőgazdálkodásra való átállás nem ment zökkenőmentesen. „Ez volt az az idő, amikor a hierarchia kialakult, a vezetőréteg helyzete pedig megszilárdult. A mezőgazdálkodás bizonyos emberek hasznára vált, mivel fölösleget termeltek, azt tárolták, majd elosztották egymás között. Sokkal nehezebb volt ez a fajta életmód a neolitikum ezen szakaszában. Úgy gondoljuk, hogy a torony megépítésével az áttérésre próbálták meggyőzni az embereket”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.