Klímaváltozások befolyásolták az ókori rómaiak életét

2011. január 17. 13:11 MTI

Az éghajlat közrejátszhatott Róma felemelkedésében és bukásában - állítja egy nemzetközi tudóscsoport, amely kutatásaival kapcsolatban felhívja a figyelmet a jelenkori globális felmelegedés veszélyeire. A kutatás eredményeit ismertető tanulmány a Science legújabb számában látott napvilágot.

Korábban

Német, osztrák, egyesült államokbeli és svájci szakértők - régészek, klímakutatók, geográfusok és történészek - Ulf Büntgennel, a svájci szövetségi erdészeti, hó- és tájkutató intézet tudósával, valamint Willy Tegellel, a Freiburgi Egyetem kutatójával az élen a fák évgyűrűit vizsgálták. A tudósok több ezer fosszílizálódott és élő fa évgyűrűit mérték meg, a minták Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria területéről származnak.

A mérések alapján a tudósok rekonstruálták Közép-Európa elmúlt 2500 évének az időjárását. A mostani vizsgálat a korábbi kutatásokhoz képest egy évezreddel tovább megy vissza az időben, s a vizsgálatok összefüggést véltek felfedezni ki a történelmi események és az éghajlat között.

A tölgyek és a fenyőfák széles évgyűrűi kedvező időjárásról, meleg és csapadékos nyarakról tanúskodnak, a keskenyek viszont a "hét szűk esztendővel" kapcsolhatók össze. A Római Birodalom korában, mintegy két évezrede a nyarak melegek és csapadékosak voltak, az éghajlat kevéssé volt változékony, ez a földműves közösségek prosperálásának kora volt. i.sz. 250 és 600 között az időjárás változékonyabbá vált, ez volt a Nyugatrómai Birodalom hanyatlásának és bukásának, valamint a népvándorlások kora, amely gyökeresen "átrajzolta" a kontinens lakosainak etnikai összetételét.

A hőmérséklet és a csapadék mennyisége csupán a 800-as évek elején tért vissza a római kori szintre - ez az az időszak, amikor Európában "konszolidálódtak" az új királyságok.

A fekete halál, azaz a pestis a 14. század közepén sújtott le Európára, egy csapadékos, változékony időjárású időszakban. "Más kutatások kimutatták, hogy a csapadékosabb időjárás kedvez a pestis terjedésének" - hangsúlyozta Ulf Büntgen. A hidegebbre forduló időjárás a 17. század elején, valamint a 19. században egybeesett számos település elnéptelenedésével a harmincéves háború idején (1618-1648) és a tömeges kivándorlással Amerikába.

Mint a kutatók rámutatnak, a modern társadalmak kevésbé sérülékenyek, bár nem teljesen "immunisak" az éghajlatváltozással szemben, mivel korunkban a népvándorlás aligha lehet megoldás túlnépesedett bolygónkon.

2500 Years of European Climate Variability and Human Susceptibility