Forradalmárokat inspirált a marathóni csata

2011. január 14. 08:12

Történelmi korokon átívelő, ideológiai párhuzamokat kereső kiállítás nyílt Athénban a marathóni csatáról.


A marathóni csata Európa történelmének egyik legfontosabb ütközeteként vonult be a történelembe. I.e. 490-ben a görögök a számarányát tekintve sokkal nagyobb, a félszigetet először igájába hajtani próbáló perzsa sereg támadását verték vissza. Athén ezzel bebizonyította, hogy a rettegett keleti rivális legyőzhető, ami óriási befolyással bírt a görög-perzsa háborúk további menetére.

A történészek szerint a csata, s az azt követő athéni aranykor – a matematikában, a filozófiában, a csillagászatban és drámában történt nagyszerű eredmények – igazi mérföldkő volt a nyugati civilizáció történetében. A csata leghíresebb szereplője Pheidippidész volt, akit Marathónból Athénba küldtek a győzelmi hír bejelentésének szándékával; miután a férfi 42 kilométert futott és elmondta a diadalt, a végkimerüléstől meghalt. Egy másik, hatszáz évvel későbbi legenda viszont már azt állítja, hogy Pheidippidész először Athénból Spártába ment segítségért, de mivel üres kézzel távozott, előbb visszatért Athénba, s csak azután futott Marathónba.

Számos kulturális esemény tiszteleg a csata emléke előtt. Az egyik ilyen A marathóni csata: a hősiesség időtlensége című, január 20-ig látható kiállítás, amely a görög külügyminisztérium előcsarnokában került megrendezésre. A gyűjteményt korábban 23 európai, ázsiai és afrikai főváros látta vendégül; a kiállításon régi metszetek és könyvek árulkodnak arról, hogy a csata milyen mértékben befolyásolta a 18-19. század ideológiai irányzatait.

„A célom az volt, hogy bemutassam a főleg a 18. században élt forradalmárokat, értelmiségieket, költőket és művészeket, akiket a marathóni csata inspirált, köztük Francisco de Mirandát, a legendás latin-amerikai forradalmárt. Ő volt az első ember a kontinensről, aki látogatást tett Görögországban és Marathonban két évvel a francia forradalom előtt, amelyben maga is részt vett. A másik az egyik leghíresebb és leginkább félreértett forradalmi vezető, a 'terrorista' és 'megvesztegethetetlen' Robespierre. A forradalmár 1793-ban azt mondta, hogy az emberi jog Arisztidész gyermeke, egy évvel később pedig, amikor guillotine alá küldték az ókori Görögország által inspirált francia ünnepek bevezetésének ötlete miatt, kijelentette: senki sem beszélhet közömbösen a görög ünnepekről. Ezeknek a legfontosabb eleme a játék volt, bár ennél többet jelentettek maguk a nézők, akik legyőzték Ázsiát, demokratikus értékeik pedig az egész emberiség fölé emelkedtek” – mondta el George Dolianitisz, a gyűjtemény kurátora.

A kiállításon megtekinthetőek Hérodotosz, Onomakritész, Thuküdidész, Plutarkhosz és Lukianosz könyveinek francia reprintjei. Dolianitisz összegyűjtötte és most bemutatja a látogatóknak azokat a könyveket, amelyek a marathóni eszmének állítanak emléket. „A görög Filosztratosz, Gümnasztika című könyvét 1858-ban nyomták ki újra Párizsban. Ennek utolsó fejezete megemlíti, hogy Görögországban újra olimpiai játékokat kellene rendezni” – mondta el Dolianitisz. A szerző a könyv végén Evangélosz Zapasz ötlete mellé áll, aki az olimpiai játékok újraélesztésén fáradozott. A szöveg egyébként öt évvel Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok atyjának születése előtt járt kézről-kézre Párizsban.

„Végül, de nem utolsósorban, azt is el kell mondani, hogy számos ellenzője volt a marathóni futás olimpiai felvételének. Maga Coubertin báró sem állt ki mellette, de Dimitrisz Vikelász, a NOB akkori elnöke végül meggyőzte őt. Az napnál is világosabb, hogy ha az első modern olimpia Párizsban lett volna, a marathóni futás nem lett volna ott a sportok között. Ennek felismerését az első versenyen az athéni Kalimarmaro stadionban helyet foglaló 75 ezer néző segítette” – magyarázta Dolianitisz.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Hány szervezete volt a magyar jakobinus mozgalomnak?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma