Második világháborús indiai kém előtt tiszteleg Nagy-Britannia
2011. január 13. 08:13 BBC News
"Szabadság!" Ez volt az utolsó szava Churchill ázsiai származású elit kémjének, mielőtt a nácik kivégezték volna. London régi kötelezettségének tesz eleget azáltal, hogy egy szobor felállításával jelképesen fejet hajt a "kémhercegnő” előtt.
Korábban
A „Madeline” fedőnevet viselő indiai kémet 1944. szeptember 13-án a dachaui koncentrációs táborban lőtték agyon. Szinte már csodaszámba ment, hogy tíz hónapos fogsága alatt, állandó kínzások közepette sem tört meg és vallott őrzőinek. Noor Inayat Khan 30 évet élt, példamutató bátorsága szinte észrevétlen maradt az utókor szemében.
Noor Inayat Khan a Különleges Hadműveletek Parancsnokságához (SOE) csatlakozott, s 1943-ban az első női rádiós lett, akit Franciaországba küldtek a mára elhíresült „borítsuk lángba Európát” jelszó kíséretében. Noor a legutolsó releváns kapcsolatot jelentette London és Párizs között, miután a Gestapo tömeges letartóztatásokat hajtott végre, s szétrombolta a SOE itteni kémhálózatát.
Ekkor felettesei sürgették, hogy térjen haza, Noor azonban maradt, mivel nem akarta úgy otthagyni francia bajtársait, hogy megszakadjon közöttük a kommunikációs kapcsolat. A nő ezt követően még három hónapig működtette kémhálózatát, más-más fedőnevet használt, gyakorta változtatta meg külsejét, mire a Gestapo végül lecsapott rá. Annak ellenére, hogy komplett személyleírással rendelkeztek róla a németek, s nagy erőket mozgósítottak elfogása érdekében, csak egy francia asszony fülesének köszönhető, hogy végül sikerült elfogni Noort. Intranzigenciája végül az életébe került.
A Moszkvában egy indiai apától és amerikai anyától született Noor Tipu szultán egyenes ági leszármazottja volt, aki a brit birodalommal is szembeszegült, de végül 1799-ben meggyilkolták. Noor apja az iszlám szúfi ágát gyakorolta, a család először Londonba, aztán Párizsba került. A háború kitörésekor a család visszaköltözött Nagy-Britanniába, Noor azonban hamarosan újra a francia fővárosban találta magát.
Noor bátorságát leghamarabb a franciák ismerték fel, akik két emlékművet is emeltek tiszteletére, halálának évfordulóján pedig minden évben ünnepséget rendeznek. Nagy-Britanniában posztumusz György-kereszttel jutalmazták, s hogy emléke ne fakuljon tovább, kampányt indítottak, amelynek keretében 100 ezer fontot szeretnének összegyűjteni az egykori otthona mellett felállítandó bronzszobor előállítási költségének biztosításához, ezzel ez lenne az első olyan emlékmű Nagy-Britanniában, amelyet egy muzulmán vagy ázsiai nő kapna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 tény a kerékpározás történetéből
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Az utolsó szamuráj csak a világháború után harminc évvel tette le a fegyvert 09:49
- Számos új információval gazdagodtunk a Holdról a Luna–1 űrszondának köszönhetően 09:05
- Szülei papnak szánták, ő orvos akart lenni, aztán mérnök lett, végül drámaíró tegnap
- 10 tény a whiskyről tegnap
- Stabilizálta a gazdaságot a pengő bevezetése tegnap
- Az ókorból ered a titkozatos déli kontinens gondolata, de csak 18. században cáfolták meg tegnap
- Képek a telefon hajnaláról tegnap
- A kétarcú Janus istent ünnepelték január elején a rómaiak tegnap