2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Náci menedék az Egyesült Államokban

2010. november 15. 08:21 The New York Times, MTI

Egy vaskos amerikai igazságügyi minisztériumi jelentés szerzői újabb adatokkal bizonyítják, hogy az amerikai hírszerzés a második világháború után nácik és kollaboránsok sorát bújtatta az Egyesült Államokban - jelentette vasárnap a The New York Times.

A 600 oldalas jelentés - amelyből az is kiderül, hogy doktor Mengele fejbőrének egy darabját egy washingtoni íróasztalfiókban őrizték - megállapítja, hogy az amerikai hatóságok egyes nácik esetében "tudatosan engedélyezték a beutazást" az Egyesült Államokba, és átképzésükre Washington mellett került sor. A nyomozati anyag több mint kéttucatnyi szökött nácival kapcsolatban tartalmaz új adatokat. A jelentés ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a korábban feltételezett 10 ezernél vélhetően jóval kevesebb náci talált menedéket Amerikában. (A jelentés itt olvasható a New York Times oldalán)

A dokumentum különös pikantériája, hogy közreadását az igazságügyi tárca négy éven át akadályozta, s azután is csak egy erősen cenzúrázott változatot engedett át a nyilvánosságnak, hogy perrel fenyegették meg. A The New York Timesnak azonban sikerült megszerezni az eredeti, megcsonkítatlan iratokat.

Az eddig ismertekhez képest újdonság, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 1954-ben a szárnyai alá vette Otto von Bolschwingot, az európai zsidók kiirtásában kulcsszerepet játszó Adolf Eichmann munkatársát. Von Bolschwing a CIA támogatásával telepedett le az Egyesült Államokban, ahol az ügynökség szolgálatába állt. A belső iratok szerint a hírszerzés vezetői között vita bontakozott ki, hogy ha kérdőre vonják őket, letagadják-e a volt náci múltját, vagy hozzanak fel vele kapcsolatban enyhítő körülményeket. Az igazságügyi minisztérium Különleges Nyomozó Hivatala (OSI) 1981-ben szerzett tudomást von Bolschwing náci múltjáról. Azonnal kezdeményezte a kiutasítását, ám a férfi még ugyanabban az évben, 72 évesen elhunyt.

Korábban is közismert volt, hogy Arthur L. Rudoph, aki az amerikai holdutazásokhoz használt Saturn-5 hordozórakéta atyja volt, kényszermunkások tömegeit dolgoztatta a németországi Mittelwerk lőszergyárban. Újdonság viszont, hogy 1949-ben az igazságügyi tárca akkori helyettes vezetője úgy tájékoztatta a bevándorlási hatóságokat: "sértené a nemzeti érdekeket", ha Rudolphot nem engednék vissza Mexikóból az Egyesült Államokba. A minisztérium 1983-ban viszont már maga kezdeményezte Rudolph kiutasítását, ami a hírszerzés részéről ellenállásba ütközött. Az OSI azonban hangsúlyozta, hogy a NASA prominens tudósának kitoloncoltatása bizonyítaná "a kormányzat mély elkötelezettségét a nácik üldözése iránt". Rudolph kénytelen volt elhagyni Amerikát, és 1996-ban Németországban halt meg.

A jelentésből kiderül: 1980-ban, a cserkesz Tscherim Soobzokov (Cserim Szoobzokov) ellen indított perben maga az igazságügyi minisztérium is közösséget vállalt a CIA-val és a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) a Waffen SS-katona múltjának eltussolásában. Soobzokovot felmentették, de 1985-ben egy zsidó radikális csoport a lakásában felrobbantotta.

Az OSI a nyolcvanas évek közepén komoly erőfeszítéseket tett Josef Mengele hollétének felderítésére. Egy a brazil hatóságoktól megkapott fejbőrdarab DNS-vizsgálata nyomán egyértelműen bebizonyosodott, hogy az auschwitzi Halál Angyala 1979 óta halott, s hogy valószínűleg sohasem járt az Egyesült Államokban.

A jelentés hivatalos változatából ugyanakkor kicenzúrázták azt a bizarr tényt, hogy az OSI igazgatója sokáig a fiókjában tartotta Mengele skalpjának egy darabját. Eltűntették a nyilvánosságnak szánt iratokból azt az információt is, amely szerint az OSI 1997-ben megcáfolhatatlan bizonyítékot talált rá, hogy Svájc felvásárolta a náci Németországtól a zsidóktól elkobzott aranyat. A cenzúra valamiért nem kímélt egyes, a hetvenes évekből származó újságcikkeket és kongresszusi jelentéseket sem.

A legerősebben azt a fejezetet kozmetikázták, amely az OSI legsúlyosabb tévedéséről szól. Arról, hogy a hivatal tévesen a treblinkai haláltábor Rettegett Ivánjaként azonosította Ivan Demjanjuk nyugdíjas autógyári munkást. (Demjanjuk ellen egyébként jelenleg Münchenben per folyik, mert más háborús bűnökkel is vádolják.) Az iratokból eltávolítottak több tucatnyi bejegyzést, a többi között azt is, hogy a fellebbviteli bíróság a hamis azonosítás miatt etikai mulasztásokkal vádolta meg az igazságügyi minisztériumot. A The New York Times szerint kitakarták azt a részt is, amely szerint a Demjanjukkal rokonszenvező lett emigránsok 1985 és 1987 között magukhoz szállíttatták az OSI szemetét, hogy abban a vádlottat esetleg felmentő iratok után kutassanak.

A jelentésből eltávolították azt a részt is, amely "borzalmas kudarcnak" minősítette azt a 2000-ben megtartott tárgyalássorozatot, amely során amerikai kormánytisztviselők a nácik üldözésére próbálták meg rávenni Rigát.

Az igazságügyi tárca azzal védekezik, hogy a jelentés egy hat évig tartó, de be nem fejezett vizsgálat eredményeit tartalmazza, ezért az nem tekinthető hivatalosnak. A tárca szerint az iratok több tárgyi tévedést és mulasztást tartalmaznak, de konkrétan nem nevezte meg, hogy melyek azok.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 1979-ben hozta létre az OSI-t, hogy felkutassa és kitoloncoltassa az Egyesült Államokban élő nácikat. A hivatal több mint 300 nácit utasíttatott ki, foszttatott meg az amerikai állampolgárságától, vagy akadályozott meg abban, hogy beutazzon az Egyesült Államokba.

A nácivadászatról készítendő jelentés ötletét Mark Richard, a tárca vezető munkatársa 1999-ben vetette fel Janet Reno akkori igazságügyi miniszternek. A Judith Feigin ügyész által elvégzett vizsgálat eredményét Richard 2006-ban öntötte végleges formába, s ennek közzétételét javasolta feletteseinek. A publikálást azonban nem érhette meg, mert 2009-ben elhunyt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár