Kínai tekercsen láthatók a középkori japán kalózok

A Vakó „külföldi hódítót” jelent, amely kifejezéssel a kínaiak és a koreaiak a partjaikat a 13-16. század során fosztogató japán kalózokat illették. A 15. században a vakók – az elnevezéssel összefüggésben – ugyan japánok voltak, de úgy hitték, hogy azok valójában kínaiak lehettek. A tekercseket a tokiói egyetem Történeti Földrajz Intézetében fogják japán és kínai kutatók közösen megvizsgálni, amelytől a két ország képviselői azt várják, hogy az eddig felettébb elhanyagolt kérdéskör új megvilágításba kerülhet.

A kínai tekercs 32 centiméter magas és 522 centiméter hosszú, majdnem akkora, mint japán párja, amelyet 1923 előtt egy ősi szövegekkel kereskedő hajón füleltek le. A japán tekercshez hasonlóan ezen is egy, a vakók és a kínai Ming-dinasztia egységei közötti tengeri ütközet látható, bár a hajók és egyéb részletek különböznek a japán példányon látottaktól.

„Valószínűleg mindkét tekercset Kínában, a 17. században készítették” – mondta Hoja Toru, az intézet igazgatóhelyettese. A japán kutatóknak még 2007-ben került a látóterükbe a kínai tekercs, amikor a szigetországba látogató egyik kínai tudós említést tett róla. A Történeti Földrajzi Intézet munkatársai ezt követően Kínába utaztak, majd alaposabban szemügyre vették a birtokukban levő tekercset is: ezen a japán periodizáció szerint Kódzsi 4 olvasható, amely a Gergely-naptár szerint 1558-nak felel meg, ez pedig egybeesik a vakók fénykorával. A rokonságot alátámasztandó, a kínai tekercsen a Kódzsi 3 évszámot, valamint a japán darabon látható hajó egyik lobogóját sikerült a kutatóknak beazonosítani.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek