Aki kötelet akasztott Iván nyakába

Az eseményre október 26-án, a hódmezővásárhelyi Hal téren, három nappal az egykoron az Ötvenhatosok terén álló Sztálin-szobor ledöntése után került sor. Mint azt Czuczi Győző a Múlt-kornak elmondta, a tömeggyűlés szervezett volt, a szobor ledöntése azonban teljesen spontán ment végbe. A főszereplő saját becslése szerint mintegy háromezer fős tömegen először értetlenkedéssel vegyes bizakodás uralkodott el, amikor az eseményre kiparancsolt tűzoltók nem kezdtek el oszlatni – ekkor érett meg a gondolat a szobornak a talapzatáról való ledöntésére.

A szónokok mögött, a mellvéd mellett álló egykori mérleggyári munkást két barátja, „izmos, sportoló” fiatalemberek emelték a fejük fölé, majd Czuczi Győző kötelet akasztott a gyűlölt szobor nyakába, a tűzoltók pedig lerántották az emlékművet. Arra a kérdésre, miért esett éppen rá a megtisztelő feladat, a forradalmár azt válaszolta: ő állt a legközelebb a szónokokhoz, „akárki lehetett volna”.

A szobordöntés krónikájához hozzátartozik, hogy a tűzoltóautót – a helyi anekdota szerint – maga a megyei első titkár rendelte ki, hogy az szakszerűen, sérülésmentesen távolítsa el talapzatáról Kamotsay István szobrát – így óvva meg az utókornak. (Az emlékmű ma a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban tekinhető meg.) 'Ivánt' egy teherautó mögé kötötték, s a hódmezővásárhelyi Kossuth tér felé húzták, majd a tűzoltói laktanyára vitték. Czuczi Győző elmondása szerint ekkor már csak egy lelkes, 200-300 főből álló mag vonult az Andrássy úti Nemzeti Újság szerkesztősége elé, ahol elszavalták a Nemzeti Dalt és felolvasták követeléseiket, a hódmezővásárhelyi tizenkét pontot.

A kádári megtorlógépezet a szónokokat és a szobordöntésben résztvevőket is utolérte: a szónokokat hosszú évekre börtönbe zárták, Czuczi Győző két barátját pedig kíméletlenül megverték, egyikük lábát eltörték. A mérleggyári munkás szerint a budapesti események Hódmezővásárhelyen már „a levegőben lógtak”, a fővárosi eseményeket egy-két nap késéssel mindig követték a helyi események, október 23. után a Csongrád megyei városban például a nagyvállalatok is sorra megalakították a maguk húsz-harminc fős fegyveres alakulatait; Czuczi Győző is fegyvert rántott, majd társaival a vállalat pincehelyiségébe vonult. Itt együtt hallgatták a Szabad Európa Rádió adásait, s „naivan” még bíztak Európa nyugati államainak segítségében.

Czuczi Győző éjszakánként ruhástul feküdt az ágyban, s minden neszre összerezzent. A küszöbönálló megtorlás elöl Budapestre ment, ugyanis édesapját figyelmeztette egy jóakaratú ismerős, hogy hagyja el a várost, ezért a forradalmár felkapaszkodott a pesti vonatra és a fővárosba költözött. Két év után tért vissza először, először egy-egy napra vagy estére, s csak három év múlva telepedett le véglegesen. „Belső emigrációjában” hallott a forradalom egyetlen hódmezővásárhelyi áldozatáról, az 1956. december 10-én meggyilkolt Gócsi László esetéről – Czuczi Győző ezért sem gondolja, hogy november 4. valamilyen válaszfal lett volna a forradalom és szabadságharc eseménytörténetében.

Czuczi Győző három év elteltével egy mezőgazdasági gépgyárban helyezkedett el, ügyét elfelejtették, de meg kellett ígérnie, hogy „nem politizál, s akkor nem esik bántódása”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek