Interneten a Sólyomhegy legendája

2010. október 5. 08:19 MTI

Se szeri, se száma az interneten játszható szerep- és kalandjátékoknak, ügyességet, logikát vagy éppen a játékos tájékozottságát próbára tevő kvízoldalaknak. A virtuális világban izzadság nélkül lehetünk bátor páncélos lovagok, rettenthetetlen sárkányölő vitézek vagy nagyszakállú bölcsek, ám az ellenségre lóhátról nyílzáport zúdító, Árpád-korbeli harcossal a számítógép képernyőjén nem, legfeljebb csak a történelemkönyvek hasábjain találkozhatunk.


"...Már nemcsak gyermekeink, hanem magunk is a számítógép előtt ülünk valamilyen internetes játék előtt. A ló már képen sem izgat fel bennünket, meg amúgy is büdös, meg úri passzió, és nem valljuk be magunknak, hogy a képernyőre görbülő gerincünkkel és vízhasunkkal már nem tudnánk felajzani vagy megfeszíteni egy íjat. A leghosszabb túra, amelyet naponta megteszünk, az a kocsinkig visz, vagy chipsért a konyhába, az erdő-mező pedig szúnyogot, békát, siklót jelent. Ha meglátnánk egy képen egy vércsét, egy ölyvet vagy egy sólymot, bizony nem tudnánk, hogy melyik melyik. De annál többet tudunk az ámbrás cet nemi életéről, mert állandóan a "nesönöl dzseografik" megy otthon a tévében, háttérben, hogy tanuljon a gyerek.

Kezdjük magunk is elfelejteni az ízes szavakkal áldott nyelvet és a társalgásban csak azért nem használunk "kipszmájling" jeleket, mert a nyelvünkkel olyanra még nem vagyunk képesek. De levélben, e-mailben, sms-ben már három szóval elmondunk egy Toldi estéjét. Legalább annyi mély érzelemmel. Ha elfáradunk, akkor lökünk egy energiaitalt, (...) a vitaminokat kapszulázva ismerjük, és kiírtjuk a kertünkből a csipkebogyót, mert megszúrta a yorkshire terriert, a kamillavirágot szálanként irtjuk, mert a golfgyepbe nem illik..."

A fenti, egyébként igen találó korrajz - bár lehetne - mégsem a modern magyar társadalom karikatúrája, hanem a Sólyomhegy legendája című honlap sorai. A portál - elsőként Magyarországon - ugyanis elődeinknek, a lovas nemzetnek tartott ősmagyarok életét, hagyományait szeretné feleleveníteni a játék és a tanulás eszközén keresztül. Az első erre irányuló próbálkozás vitathatatlanul sikeres volt, hiszen idén áprilisban a Nyíregyházán megrendezett Sólyomhegy-napon a gyerekek az ősmagyarok életéről szóló kiállítás mellett kalandtúrán is részt vehettek, amelynek állomásain megismerkedhettek a honfoglalás korának olyan "tudományával", mint a lovaglás, az íjászat, a kézművesség, a füvészkedés és a fürkészés.

Bakó András, a Sólyomhegy szóvivője - régiesebb nevén szószólója - ízig-vérig tanárember: a gyökerek felelevenítését és megismertetését tűzte ki célul a fiatal nemzedék számára. "A 10. századi magyarságnak annyira letisztultak a gondolatai, és annyira szépek a formák, hogy érdemes vele többet foglalkozni. A mai fiatalokat viszont nem könnyű megszólítani, ezért egy kézzelfoghatóbb világhoz, az internethez nyúltunk" - magyarázza.

A sólyomhegyesek tehát - a kelta stratégiai játékok mintájára - elkészítettek egy virtuálisan és élőben játszható, egymással azonban szervesen összefüggő időtöltést, ahol a gyerekek nem képzelt, hanem valóságos képességekkel is rendelkeznek. A "szószóló" siet lefordítani az elsőre talán kevéssé érthető szándékot: a lovaglás, az íjászat, a füvészkedés mellett például az ősi rovásírásnak, a gyógyfőzetek elkészítésének fortélyait a valóságban sajátíthatja el az önjelölt lovagpalánta, aki egy-egy szakma megtanulása után a virtuális térben is előre léphet, és válhat erős magyar vitézzé.

A kezdeményezés - mivel nem csak otthon játszható - sok szabadidőt igényel, ezért a szervezők a Sólyomhegy áprilisi elindulása után országos hagyományőrző táborokat szerveztek, azok segítségével a gyerekek egy helyen gyarapíthatták képességlistájukat. Az ötletgazdák teljes és egységes rendszert dolgoztak ki mind a táboroztatásra, mind az internetes játékra, úgy, hogy mindenki tehetségéhez mérten elérhesse, megérthesse, és áldozhasson is rá időt, pénzt. Érdekesség, hogy április közepén közel négyezren látogatták meg az óriás jurtákat Nyíregyháza-Sóstón, majd lovagoltak, íjászkodtak a Park Hotelben kialakított képesség-állomásokon, azaz részt vettek abban a különleges élményben, amelyet a Sólyomhegy legendája jelent.

Minden csoda három napig tart - legalábbis ami a magyar csodákat illeti. A Sólyomhegy legendája a nyár folyamán nem veszett el, csak átalakult: a jurták helyen sátrak, a tábortűz mellett pedig valóságos élménypark létesült azóta a Sóstón, a Park Hotel közelében. A gyerekek és családok kikapcsolódását a Koaland Családi- és Kaland Centrum váltotta fel. Ennek oka - mint azt az MTI munkatársa megtudta -, hogy az üzemeltető a legenda továbbvitelét "nem tudta felvállalni".

A magyarázat szerint az 5-6 éves gyerekeknek nehéz megtanítani az ősmagyarok szokásait, a gyerekek ugyanis nem értik és nehezen tudják megtanulni a rovásírást vagy a füvészkedés fortélyait. - Nem lehet fenntartani a figyelmüket - érvelt az üzemeltető. A változtatások ellenére a Koaland igyekezett átmenteni a Sólyomhegy bevált programjait: a nyár folyamán napközis táborokat szerveztek a kicsiknek, ahol íjászatot, lovaglást és kézműves-foglalkozásokat tartottak számukra. Emellett medence, strandröplabda és számos más program, köztük angol nyelvi tábor várta őket. A park másik részén pedig több mint 100 állomásos drótköteles kalandpálya létesült, ahol szakmai felügyelet mellett, hatalmas fák között mozoghatnak a gyerekek és a felnőttek.

Aki pedig kíváncsi az ősök életére, az lapozza fel a már említett történelemkönyvet, vagy próbálja ki magát a vég nélküli virtuális valóságban...

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma