A "Hídember gépei" a közlekedési múzeumban
2010. szeptember 28. 15:50
A 19. század első felének hazai közlekedési és más technikai újításait mutatja be a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Mozgásban - A Hídember gépei című időszaki kiállítása.
Korábban
A szeptember 30-án nyíló tárlaton a látogatók kipróbálhatják az 1827-ben induló, Pestet Kőbányával összekötő lóvontatású függővasút kétharmados kicsinyítésű mását - magyarázta Domonkos Csaba, a múzeum kommunikációs referense a helyszínen. Mint mondta, ez a nyolc kilométeres szakasz volt az európai kontinens első közforgalmú vasútvonala, amelyről azonban mindössze nyolc hónap alatt kiderült, hogy gazdaságilag életképtelen - végül anyagát eladták tűzifának.
A Széchenyi korának közlekedési és műszaki leleményeit, újításait felvonultató kiállításon felépítették az első magyar gőzhajó, a Carolina mását is, melynek fedélzetére is fel lehet menni. Domonkos Csaba elmondása szerint a hajót 1817-ben bocsátották a Dunára, mindössze tíz évvel azután, hogy Fulton az Egyesült Államokban megépítette a világ első gőzhajóját. A lóvontatású vasúthoz hasonlóan azonban ez a vállalkozás is kudarcot vallott üzletileg, a gőzhajózás - Széchenyi hathatós támogatásával - csak később terjedt el Magyarországon.
A tárlaton betekinthetünk Vidats János pesti ekegyárába, amelyben előbb lójárgány, később gőzmasina hajtotta a gépeket. A látogatók a korábbi verziót próbálhatják ki, beállva a lovak helyére. A kiállításon felidézik a Lánchíd alapkőletételét, valamint a Duna és a Tisza szabályozását is - az akkori vízrajzi térképeket össze lehet vetni a mai állapottal.
Szembesülhetünk a Balkánról Magyarországra érkező korabeli utazók viszontagságaival is, midőn egy karanténban kellett kivárniuk a betegségek lappangási idejét élőállataik és csomagjaik társaságában. A háromhetes kényszerpihenőről egy svéd utazó beszámolójából és a karantén felépített másából alkothatunk képet. Anyagához híven maga a kiállítás is újítónak számít: a budapesti múzeumok közül elsőként a látogatók az egyes tárgyakhoz és dokumentumokhoz kapcsolódó audiokommentárokat tölthetnek le telefonjaikra a Bluetooth aktiválásával.
A 2011. augusztus 21-ig látogatható, angol és magyar nyelvű tárlaton számos, a nagyközönség által eddig nem ismert eredeti dokumentumot is bemutatnak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- 80 ezer éves kőpengék az Arab-félszigeten 13:20
- Sivatagi atyák Firenzében 10:35
- Rejtélyes civilizációk, melyek nyom nélkül tűntek el 09:50
- Egy tollvonással kezdődött a csecsenek kitelepítése 09:05
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini tegnap
- A kulákság megpróbáltatásai: Kollektivizálás és „agrárreformok” 1953 után tegnap
- Rejtélyes radioaktív berillium anomália a Csendes-óceán fenekén tegnap
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja” tegnap