Új fényben Britannia római meghódítása
2010. augusztus 17. 09:51
A Cardiffi Egyetemről érkezett régészek felfedezésének köszönhetően gyökeresen megváltozhat eddigi tudásunk Britannia kétezer évvel ezelőtti római meghódításáról.
Korábban
A dél-walesi Caerleon római erődítményén kívüli épületegyüttes felfedezése váratlanul érte a régésztársadalmat. A történet- és vallástudományi, valamint a régészeti fakultásokról érkező diákok az erődítményen kívüli, a rómaiak által jórészt érintetlen földeken végeztek geofizikai kutatásokat, ahol a munkálatokat felügyelő szakemberekkel hatalmas épületek nyomaira bukkantak az amfiteátrum és az Usk folyó között.
„Caerleon az egyik legismertebb római kori helyszín Nagy-Britanniában, ezért óriási dolognak számít, hogy valami teljesen új és váratlan dologra leltünk” – nyilatkozta Dr. Peter Guest, az ásatások egyik vezető régésze. „Nehéz megmondani, hogy mit is ásunk, mert korábban semmi ehhez hasonlót nem találtunk a római kori Britanniában. Az épületkomplexum piacból, adminisztratív épületekből, fürdőkből, raktárokból, s talán templomokból állhatott.
A legnagyobb közülük az egyik leghatalmasabb római kori épület lehetett” – magyarázta a kutató, majd hozzátette: „Az alaprajzból és a monumentalitásból ítélve egy városközpont lehetett, de itt Caerleonban úgy tűnik, hogy közterekkel van dolgunk, amelyek város nélkül álltak. Hol voltak az emberek, akik használták ezeket az épületeket? Talán a legionáriusok számára épülhettek, de az is elképzelhető, hogy ez volt az első római terv a nyugat-angliai letelepedésre, egy olyan terv, amely soha nem került megvalósításra. Jelen pillanatban rengeteg még a megválaszolatlan kérdés.”
A város egyike volt annak a három állandó erődítménynek, amelyet a legionáriusoknak tartottak fenn Britanniában. A chesteri és yorki esetében sokkal nehezebb kutatásokat végezni, mivel az épületek a városok alatt vannak eltemetve, ezért csak Caerleon esetében lehet beható képet kapni a római légiókkal kapcsolatban.
Az elmúlt négy évben a kutatóknak nyolc, korábban ismeretlen barakkot, három magtárat, vasműhelyt és egy hatalmas raktárépületet sikerült azonosítani. A régészcsoport augusztusban és szeptemberben a University College Londonról (UCL) érkező szakemberekkel folytatja az ásatásokat, amelybe a nagyközönséget is igyekeznek bevonni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 14:20
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott tegnap