Kínai flottát keresnek Kenya partjainál

A hároméves, kétmillió fontos költségvetésű program a tervek szerint a turistaparadicsomnak számító Lamu és Malindi városára fog koncentrálódni, amellyel a szakemberek a két ország közös történelmének eleddig ismeretlen fejezetére kívánnak fényt deríteni.

A feltételezhetően a Ming-dinasztia hatalmas armadájába tartozó hajót 1418-ban a legendás Cseng Ho kormányozta Malindi felé. Egy kenyai legenda szerint – amelyet DNS-tesztek is bizonyítottak – a hajótörést szenvedett utasok közül néhányaknak sikerült kiúsznia a partra, majd miután kioltották a falu életét megkeserítő piton életét, az afrikaiak megbecsülésük jeléül megengedték, hogy az idegenek az országban maradjanak. A hajó megmaradt legénységének tagjai kenyai asszonyokat vettek feleségül, megteremtve a mai is létező kínai-afrikai közösség alapjait.

A Kínai Nemzeti Múzeummal és a Pekingi Egyetemmel együtt dolgozó Idle Farah, a Kenyai Nemzeti Múzeum igazgatója szerint a hajóroncsot Lamu szigete mellett sikerült azonosítani. „A portugál és arab hajók útvonalait már régóta tudjuk dokumentálni” – mondta az igazgató. „Reményeink szerint a hajóroncs megvizsgálásával most már Kína és Kelet-Afrika első kapcsolatfelvételét is pontosíthatjuk” – tette hozzá.

A projekt annak a kormányzati erőfeszítésnek a részét képezi, amely Cseng eredményeit kívánja reflektorfénybe állítani. Peking szerint ugyanis a muszlim hajós felfedezőútjai az Indiai- és a Csendes-óceánon évtizedekkel korábban történtek, mint Kolumbusz vagy Vasco da Gama utazásai. A kínai feljegyzések tanúsága szerint Cseng 1405-ben hajózott ki először, hétszer ért partot Délkelet-Ázsiában, Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában, összesen háromszáz hajós flottával és harmincezer fős legénységgel.

A hajóskapitány rendszerint a kínai császár ajándékait – köztük aranyat, selymet és porcelánt – osztotta szét vendéglátói között, míg cserébe elefántcsontot, mirhát, zebrát és tevét kapott. A legnagyobb érdeklődést azonban egy zsiráf váltotta ki, amelyet állítólag Malindi szultánja ajándékozta a császárnak, de kérdés, hogy az állat pontosan hogyan jutott el a birodalomba; egy feljegyzés szerint Bengál uralkodóján keresztül, amely később Csenget arra ösztönözhette, hogy ezen felbuzdulva Kenyába hajózzon.

Herman Kiriama, a part menti régészeti kutatás vezetője elmondta, hogy a közös vállalkozás során először a szultán rezidenciáját próbálják beazonosítani, majd augusztus végén egy speciális kínai egység segítéségével a tengeri kutatást is megkezdik. A csapat bizakodó az elsüllyedt hajó lokalizációját illetően, ugyanis Cseng első utazásának hatszázadik évfordulója alkalmából 2005-ben már történtek kutatások a hely megállapítására.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?