A sosemvolt erényöv nyomában

Az elképzelés valójában egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos, és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum legújabb kiállításának megnyitóján az intézmény igazgatója, Varga Benedek a téma érdekességeit elemezve mesélt arról, hogy miként derült fény az 1990-es években ezen eszközök hamisságára, és a nagy nyugati múzeumok hogyan revideálták gyűjteményeiket, és vették ki az úgynevezett erényöveket az állandó kiállítások anyagaiból. Éppen ezért érdekes egy olyan tárlat, amely ezen tárgyakat mutatja be - fűzte tovább a történetet az igazgató, aki szerint a tárlókban látható tárgyak talán éppen attól érdekesek, hogy használatuk egész másként és egy egész más korban valósult meg, mint azt korábban hittük.

A középkorban használt erényövek mítosza a 16. században jelent meg: ezen mesei történeteket a háborúba induló lovagokról, és az asszonyaik derekára csattintott fémövekről valószínűleg mindenki ismeri. Nos, erényövek a korban nem léteztek: bár a képi és szöveges ábrázolások megemlékeznek róluk, a valóságban ezek szerzői sosem láttak ilyen szerkezeteket (ráadásul a korabeli technika nem tette volna lehetővé viselhető változataik elkészítését.)

Külön érdekesség, hogy az erényövek első, és tömeges használata a 19. században történt: az övek szerkezete egyre jobb lett, és az ötvöstechnika finomodásával egyre rafináltabb megoldásokat készítettek. Az öveket Angliában és Franciaországban divatlapok alapján választották a hölgyek, akik ezzel a nemi erőszaktól szerették volna megvédeni magukat. Nem lebecsülendő a korabeli morál sem: sokan erkölcsi zálogot láttak egy ilyen öv viselésében, amelynek eredetét a középkorra vetítették vissza.

A 19. századi erkölcsi nevelés alapeszközét is az erényövben látták: a kamaszfiúkat és kamaszlányokat ezzel tartották volna vissza az önkielégítéstől. A maszturbáció ugyanis a korabeli elképzelések szerint lelki betegségekhez vezethetett, így az erényöv az 1930-as évekig kiváló eszköz lehetett ennek megelőzésére.

Az erényöv valódi története így az elmúlt 500 év mentalitástörténetének, szexualitás-történetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a modern kor a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni.

A kiállítás ennek az elképzelt középkori tárgynak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé: a tárlat igényesen, erényöveket felvonultatva cáfol meg egy újabb mítoszt, egyben bemutatva az egy különös eszköz valódi történetét.

Megtekinthető: 2010. július 23 - október 24.
Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 1013 Budapest I., Apród utca 1-3.
Belépő: 500 Ft

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát