A nők és a holokauszt

A jelenleg Münchenben élő Wendy Lower amerikai történész tanulmányában azokra a látszólag hétköznapi életet élő asszonyokra hívta fel a figyelmet, akik készségesen, háborús erőfeszítés címen kimentek a nácik által elfoglalt keleti területekre, s valamilyen módon kivették a részüket a tömeggyilkosságokból. Lower szerint számuk több ezerre tehető, de még ez is konzervatív becslésnek számít. A történész szerint a legtöbbjük kezéhez ugyan „nem tapadt vér”, de cselekedetük önmagában is perverznek tűnik, mivel azok a koncentrációs táborok területén kívül, saját elhatározásokból történtek.

Lower a Jad Vasem Holokausztkutató Nemzetközi Intézet nyári workshopján első ízben mutatta be kutatásainak eredményeit. A történész ebben arra kereste a választ, hogy mi motiválta a nőket, amikor elkövették ezeket a szörnyű bűnöket. „Ez teljesen megváltoztatta a normális női viselkedéssel kapcsolatos fogalmainkat, a náci rendszer mindent a feje tetejére állított” – így a történész.

Lower évekig kutatott a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban, jelenleg pedig a Ludwig-Maximilians-Universität tanáraként dolgozik. A történész asszony a kilencvenes évek elején, a szovjet akták megnyitását követően Ukrajnában, a Kijevtől 120 kilométerre levő Zsitomirban kezdett kutatni, ahol az SS vezetője, Heinrich Himmler ukrajnai főhadiszállását rendezte be. Az itt talált eredeti német iratokban tűnt fel Lowernek a népirtásokon jelenlevő nőkre való gyakori utalás.

Christopher R. Browning 1992-es rendhagyó könyvében (Átlagos férfiak) német asszonyok ezreiről ír, akik a keleti területek germanizálást segítették elő, s különböző szolgáltatásokat nyújtottak a helyi német populációnak. A történész többek között ápolónőkről, gondozókról, illetve női tanítókról tesz említést, de voltak, akik tolmácsokként dolgoztak, vagy a zsidóktól elkobzott vagyonokat kezelték. A német munkásosztály és a mezőgazdaság nőtagjai számára az elfoglalt területek kiváló lehetőséget nyújtottak a felemelkedésre – mondta Lower.

A koncentrációs táborokban szolgálatot teljesítő őrök közül ötezren tartoztak a gyengébbik nemhez, akik így a teljes kar tíz százalékát tették ki. A történész asszony szerint az elkövetők között csak egy-két százalékban találunk nőket, de sok helyen, ahol tömeggyilkosságokra került sor, nagyon közel voltak az eseményekhez. Sok szemtanú számolt be különböző ukrajnai ünnepi díszebédekről, ahol a több napig is elhúzódó tömegmészárlások kivégző osztagainak nők szolgálták fel a frissítőt.

Az egyik legismertebb táborőr Ilsa Koch és Irma Grese voltak, utóbbit 21 évesen a belseni perben kötél általi halálra ítélték. Kevésbé ismert Erna Petri pályafutása, aki Lengyelországban hat zsidó gyermeket végzett ki, vagy Johanna Altvater Zelle és Fräulein Hanna élete; mindketten csecsemőket kínoztak halálra, de a hetvenes-nyolcvanas években kétszer is felmentették őket a tanúk egymásnak ellentmondó vallomásaira hivatkozva.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"