Amire a nyár nélküli évek taníthatnak

Az időjárás közszájon forgó téma, és mostanában a szokottnál is több jóslat kering arról, hogy hogyan fog alakulni. De vajon mit tudunk az időjárás 500 vagy 5000 ezer évvel ezelőtti ingadozásairól? És honnét tudhatunk bármit is az időjárás történetéről? És végül: hogyan hatottak a klímaingadozások az emberre, a közérzetére és a szellemére?

Wolfgang Behringer a klíma alakulásának történeti kutatásába avat be bennünket; megmutatja, hogy mi az, amit ma teljes bizonyossággal tudhatunk, hogy milyen klímaingadozások voltak, és hogy azok mennyiben hátráltatták vagy segítették a Homo sapiens fejlődését. A könyv elején felvértez bennünket azokkal a természettudományos ismeretekkel, amelyekre szükségünk lehet. A középkortól kezdve azután górcső alá veszi, hogyan függött össze a klíma alakulása és a kultúra fejlődése, és részletesen elemzi, hogyan váltotta fel a kis jégkorszak alatt a bűnbakkeresést a felvilágosodás és a műszaki forradalom az időjárás okozta gondok leküzdésének eszközeként.

A kis jégkorszak egyébként is kiemelt helyet kap a kötetben: az első globális klímapánik hatásainak és következtetéseinek vizsgálata Behringer szerint komoly szerepet kaphat a jelenlegi változás társadalmi és történeti hatásainak felismerésében is. Emellett a nyár nélküli évek megértése fontos szerepet játszhat a jövőben változó időjárási körülmények elfogadásában. A fejezet során egyébként arról is olvashatunk, hogy miként emlékeztek a krónikások a farkasok támadásaira, és milyen pszichés és kulturális következményekkel járt a lehűlés.

A könyv plasztikusan mutatja be az olvasónak, hogy elődeinknek milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, és azt is, hogy néha milyen rendkívül kellemes időjárási körülmények között éltek, például a Római Birodalom virágkorával egybeeső klímaoptimum vagy a fejlett középkori meleg időszak alatt, amikor egyébként Magyarországon az Árpád-házi királyok uralkodtak.

A könyv eligazít napjaink klímakutatásról, környezetvédelemről, károsanyag-kibocsátásról és új energiaforrások használatáról szóló, nemegyszer politikai színezetű vitáiban. A történeti áttekintés alapos érvrendszerrel szolgál ahhoz, hogy miként viszonyuljunk a felmelegedéshez, hozzásegít, hogy merjünk szembenézni korunk nagy kihívásával, a klímaváltozással.

A mai viták kapcsán aztán az is kiderül, hogy azok mennyiben valósak, és mennyiben tekinthetők vallási színezetűnek: a különböző lobbiszervezetek, vagy épp politikai oldalak támogatásával végzett vizsgálatok ugyanis komoly gazdasági és politikai kockázatot rejthetnek magukban. Szintén kétséges a kiotói egyezmény elismertsége: a szerző külön fejezeteket szentel a klímakutatás modern történetének.

Ennek teljesebb megértéséhez pedig a multidiszciplináris kutatások elősegítésére lenne szükség, azaz, hogy a történet- és társadalomtudományok művelői merjék és akarják megismerni a természettudományok művelőinek munkásságát – figyelmeztet a szerző. Így válna lehetővé, hogy a korábban csak társadalomtörténeti változásokkal magyarázott jelenségeket összetettebben, globális jelentőségükben, és az adott korok klimatikus viszonyainak figyelembe vételével finomítsuk, és tegyük közérthetőbbé.

A konklúzió pedig világos: a klíma kultúrtörténete azt mutatja meg, hogy a klíma mindig változott, és a társadalomnak reagálnia kellett a változásra. A könyv szerint az apokalitptikus prognózisok sem vittek előre a téma megértésében: hogy ezt felismerjük, nem kell a boszorkányüldözésekig vagy az óegyiptomi dinasztiák bukásáig visszamennünk. Elegendő, ha a globális lehűlés elleni harc érdekében az 1970-es években tervezett intézkedéseket összehasonlítjuk azokkal a tervekkel, amelyekről ma a globális felmelegedés kapcsán beszélnek.

Emellett pedig ha a klímaváltozás sokáig tartana, ami jelenleg valószínűnek tűnik, úgyis alkalmazkodunk majd hozzá - véli Behringer, hiszen ezt már többször megtettük korábban is.

Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete. Ford: Tarnói Judit, Corvina Kiadó, Bp., 2010. 284 o. 2990 Ft.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején