Károlyi Mihály nem volt hazaáruló

Károlyi kormányzása kudarcot vallott

Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte meg Zeidler Miklóst és Hajdu Tibort, hogy az őszirózsás forradalom vezéralakjának, Magyarország első köztársasági elnökének személye a napokban közéleti viták kereszttüzébe került. Károlyi Mihálynak az 1975 óta a Parlament közelében álló szobrát a június 4-i trianoni emléknap előtt jobbikos politikusok letakarták, és kezdeményezték a szobor eltávolítását, helyére Tisza Istvánét állítanák. Kövér László fideszes képviselő pedig személyes véleményét hangsúlyozva egy fórumon kijelentette: négy év múlva már nem lesz a mostani helyén a szobor, helyére Kéthly Annáét kellene állítani.

Károlyi Mihály nem volt hazaáruló, de kormányzása látványos kudarcot vallott. Következetes és tisztességes, ám nem kiemelkedő képességű politikus volt - mondta el Zeidler Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója.

A történész szerint Károlyi konkrét történelmi felelőssége főként abban a kérdésben vethető fel, hogy a világháborús összeomlás után bízott a győztes hatalmak jó szándékában, demokratikus, a nemzeti önrendelkezést előtérbe állító ígéreteiben, s hogy a Nyugat bizalmának elvesztésétől tartva nem merte mozgósítani a nemzeti önvédelem egyre fogyatkozó belső tartalékait. Arra azonban nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy a győztes nyugati nagyhatalmak és a szomszédos államok ellenében fegyverrel sikeresen akadályozhatta volna meg az ország területi megcsonkítását.

"Rövid távon Horthy Miklós sem vállalkozhatott arra" - folytatta a Zeidler Miklós, "hogy fegyverrel szerezzen vissza elcsatolt területeket, a győztes nagyhatalmak irányában pedig a kormányzónak is tudomásul kellett venni a fennálló erőviszonyokat. Középtávon szakított a nyugati orientációjú teljesítés külpolitikájával, és áttért a revízió, illetve a fasiszta Olaszország, majd náci Németország felé közeledés politikájára. Ennek végeredménye a rövid életű országgyarapítás után az lett, hogy egy újabb világháborúban is a vesztes oldalra sodródott az ország."

Károlyi következetes és tisztességes, ám nem kiemelkedő képességű politikus volt, akiről, ha nyugalmasabb időkben kerül kormányra, talán kevés említésre méltót jegyeztek volna fel a történetírók - mutatott rá az ELTE tanára. Az európai történelem birodalmakat elsöprő és nemzetállamokat szülő forgataga azonban sorsdöntő pillanatban az ország élére sodorta a történelmi család sarját. Fontos megjegyezni - mondta -, hogy Károlyiban erős volt az idealizmus, s talán az utolsó romantikus politikusa volt Magyarországnak. Politikáját nem vezették önös anyagi érdekek. Az ország egyik legnagyobb földbirtokosaként lépett a magyar közéletbe, s amikor 1919-ben elhagyta Magyarországot, családjával együtt évekig megélhetési gondokkal küzdött.

Károlyi a dualizmus utolsó évtizedében vett részt aktívan az országos politikában, s Kossuth Lajos fiát, Ferencet követte a Függetlenségi és 48-as Párt élén. Károlyi az 1867-es kiegyezés rendszerén alapuló dualizmussal szemben 1848-as alapokon politizált. A Monarchiának az első világháborúba való belépését kezdettől ellenezte, és mindvégig következetesen pacifista politikát képviselt, akkor is, amikor az még népszerűtlen volt a közvélemény szemében - hangsúlyozta a történész.

Éppen ezzel vált hitelessé és népszerűvé akkor, amikor megbukott az addigi németbarát háborús politika. Ezt egyébként maga Tisza István miniszterelnök, ennek a politikának az első számú képviselője jelentette be a parlamentben 1918 októberében, azt is hozzátéve, hogy most már nincs más út, mint elkezdeni a győztes antant felé való tapogatózást. Ezt a politikát itthon és külföldön szinte kizárólag Károlyi képviselhette, aki a négy éve tartó háborúból kiábrándult lakosság körében is rendkívül népszerűvé vált - fejtette ki Zeidler Miklós.

Mint mondta, a tömegek bíztak Károlyiban, abban, hogy nyugati kapcsolatai segítségével akkor is megnyerheti Magyarország a békét, ha a Monarchia elvesztette a háborút, azaz a lehetőségekhez képest kedvező békefeltételeket érhet el a győztes nagyhatalmaknál. Károlyi antantorientációt hirdetett, és akkor úgy látszott, hogy ezt itthon és külföldön csak ő képviselhette hitelesen.

"Ez az elsöprő erejű, és mint utólag kiderült, javarészt megalapozatlan várakozás sodorta az ország élére Károlyit. Ebben a várakozásban azonban osztozott az ország elitjének jelentős része is. Jellemző, hogy amikor Károlyi megkapta kinevezését az uralkodótól, olyan, politikai nézeteitől távol álló politikusok is vállalták a vele való együttműködést, mint a konzervatív Apponyi Albert, vagy a későbbi fajvédő Gömbös Gyula" - mondta a történész.

Sokan állítják, hogy a fegyverszüneti időszak zűrzavarában egy Tisza Istvánhoz hasonló, keménykezű politikus jobban megőrizhette volna a rendet és az ország területi egységét. Ekkor azonban a háborús politikát folytató Tisza már Magyarország egyik legnépszerűtlenebb, sokak által kimondottan gyűlölt politikusa volt, aki nem is számolt azzal, hogy kormányzati szerepet kaphat, s nemhogy az országot, de tulajdon életét sem tudta megmenteni - idézte fel az ELTE oktatója.

Zeidler Miklós szerint a Tisza-gyilkossággal kapcsolatban máig vannak kérdőjelek. Károlyi elítélte a bűncselekményt, koszorút küldött Tisza sírjára, de nem tett meg mindent a bűnösök kézre kerítéséért. A máig tisztázatlan körülmények között elkövetett gyilkosság árnyéka az akkor hatalmon lévő, és ilyen módon nyilvánvalóan a közrendért felelős Károlyira vetült, már csak azért is, hiszen bizonyos értelemben az ő kormányzását is megkönnyítette politikai ellenlábasának félreállítása.

A Monarchia utolsó nagy formátumú miniszterelnökének megölése ügyében a homály a 20-as években sem oszlott szét - fűzte hozzá a történész. A Horthy-korszak ellenforradalmi közhangulatában lefolytatott büntetőperben csak az elkövetők egy részét sikerült a vádlottak padjára ültetni, s közülük többeket fel is mentettek. Az eljárás során ráadásul az egyik vádlott és az egyik hadbíró is öngyilkosságot követett el, sőt utóbbi esetében a történeti kutatás a gyilkosságot sem zárja ki. A Tisza-gyilkosság felbujtói máig nem ismertek, ezt a Horthy-rendszerben sem sikerült Károlyira rábizonyítani.

1. Károlyi kormányzása kudarcot vallott
2. Bűnbakot kerestek
3. Károlyit tévesen tüntetik fel bűnbakként
4. Rosszkor, rossz helyen

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban