Új megvilágításban az óegyiptomi hitvilág
2010. május 26. 08:03 MTI
Ötvenhét óegyiptomi temetkezést tártak fel a Kairótól 80 kilométerrel dél-nyugatra elhelyezkedő Fajjúm-oázisban, a sírkamrák többsége díszes szarkofágokat őriz a bennük nyugvó múmiákkal - jelentette be közleményben az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács.
Korábban
A legidősebb sírkamra i.e. 2750-ből, az I. és a II. dinasztia uralkodásának korából származik. Tizenkét olyan sírkamrát is felfedeztek, ahová a Kr.e. II. évezredben, a XVIII. dinasztia korából temetkeztek. A felfedezések új megvilágításba helyezik az óegyiptomiak hitvilágát - hangsúlyozta a régészeti tanács.
Záhi Havvász, a testület vezetője kiemelte, hogy a XVIII. dinasztia korából származó múmiákat lenvászon pólyába tekerték a balzsamozók. A szöveten a túlvilági eligazodást segítő Halottak Könyvéből vett idézetek olvashatók, valamint óegyiptomi istenségek láthatók rajta.
Abdel Rahman Al-Ajedi, a régészeti expedíció vezetője hozzátette, hogy a sírkamrák némelyikének falain is megtalálhatók a Halottak Könyvéből vett szövegrészletek. Az egyik legrégebbi sírkamra gyakorlatilag érintetlen: fennmaradt benne a hagyományos temetkezési eszköztár, ileltve a fából készült szarkofág a lenvászonba pólyált múmiával együtt.
Az i.e. 2030 és i.e. 1840 közötti időszakból származó 31 sírkamra falait különféle óegyiptomi istenségekkel dekorálták, olyanokkal, mint a sólyomfejű Hórusz, a tehén alakjában imádott Hathor, a szépség, termékenység, anyaság, vidámság, részegség és zene istennője, Hnum, a termékenység kosfejű istene vagy a "teremtő" Ámon, a levegő és a Nap istene.

A Líbiai-sivatagban lévő 173 ezer hektár területű Fajjúm Egyiptom legfontosabb oázisa. A terület a felső paleolitikumtól lakott, jelentősége a XII. dinasztia korától (i.e. 20-18. század) nőtt meg, amikor Iti-Taui néven új főváros épült az oázis bejáratánál, és a Középbirodalom egyik legjelentősebb uralkodója, III. Amenemhat fáraó által kezdeményezett földmunkáknak köszönhetően megnőtt a megművelhető földterület. A dinasztia több uralkodója építette ide piramisát. A terület legfontosabb istene Szobek, akinek kultuszához krokodiltemetők kapcsolódnak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34