Régészek ássák a Balaton-felvidék várait

2010. május 26. 08:27 MTI

A Balaton-felvidék legismertebb várromjait kutatják a régészek: a helyreállítást megelőző feltárások Reziben éppen befejeződtek, a Tátika-várban pedig nemrégiben kezdődtek el - mondta el Vándor László vezető régész.

Korábban

Reziben a kapu környékén végzett feltárások alapján körvonalazódott, hogy milyen volt egykoron a faszerkezetes kapu, hova vezetett a várból kivezető út, és hova lehetett eljutni a várárkon átvezető hídon. A kapuszoroson belül megállapították a járószintek használatának különböző időszakait.

A próbaásatáskor az is kiderült, hogy az erődítményt farkasverem védte; aki átverekedte magát a szoroson, nem tudott bejutni a várba. A gödör aljára valószínűleg hegyes cölöpöket vertek, de a régészek eddig csak másfél méter mélységig jutottak el, ahol a ledőlt toronyról lehullott, szépen faragott kövekre bukkantak. A kapu előtt talált két gyámkő arra utal, hogy felvonóhídon keresztül lehetett bejutni a várba. A gyámköveken a felvonóhidat mozgató gerendát helyezték el, a bevésett sziklafalban pedig meglelték támfal nyomait, amelyre a hidat leeresztették.

A Rezi vár régészeti kutatása az ezredfordulón a keleti oldalon történt falomlás után kezdődött el. Feltárták a körítő falakat, kaputornyokat és a vár északi részén található lakótornyot. Hatévnyi feltárás, állagmegóvás és helyreállítás után a munkák elakadtak, és hároméves szünet után idén tudtak csak folytatódni. Ebben az ásatási szakaszban sikerült annyi adatot gyűjteni, hogy a tervezés után elkezdődhet a helyreállítás, de a vár belső területe és az udvar jelentős része még nincs feltárva, így azt sem lehet tudni, hogy voltak-e például belső épületek. A kutatáshoz kétéves régészeti munkára lenne még szükség, és a tíz évvel ezelőtt helyreállított falak egy részét is újra kellene javítani - mutatott rá Vándor László.

A Tátikában - ugyancsak három év szünet után - a körítő falak végleges meghatározásával, a részben rekonstruált palotaszárny és a kaputorony közötti rész feltárásával folytatódik a munka. Befejezik a korábbi ásatáskor félbehagyott 15. századi torony alatt talált pince feltárását. A romok közül már az első napokban előkerült egy szép, női fejet ábrázoló reneszánsz bronzfogantyú, a lehullott, kizuhant keretkövekből pedig az ablakok helyét tudják megállapítani.

A munkák befejeztével a körítőfalak jó része bemutathatóvá válik. Ezeken a szakaszokon a 19. században készítettek utolja felmérést, amely méréstechnikai szempontból ma már nem tekinthető egészen hitelesnek - fejtette ki Vándor László.

A Rezi- és a Tátika-várnak nemcsak a feltárása és helyreállítása halad párhuzamosan, hanem a történetük is szorosan összekapcsolódik. Magyarország egyik legkorábbi magánvárát a Tátika nemzetség építette még a tatárjárás előtt. A várat IV. Béla elkobozta, és a heggyel együtt a veszprémi püspöknek adományozta. Zlandus a régi várat megtartva a vulkáni kúp tetején egy másik várat emelt, amelyek a későbbi évszázadokban a király birtokába kerültek.

Királyi kézbe került a Rezi-vár is, amelyet a Péc nemzetség a 13-14. században a belháborús viszályok idején építetetett. Több tulajdonosváltás után mindkét erődítmény a Gersei Pethők birtokába került. A 16. század végén a törökök a várakat elfoglalták és felgyújtották. Az elszegényedő Gersei Pethő família egyiket sem építette újjá.

A Balaton-felvidéken a rommaradványok nagy részét a 17. században átépítették, de a Rezi és a Tátika megmaradtak igazi állapotukban. A feltárás és a rekonstrukciók után két, középkori állapotot őrző vár bemutatására nyílhat lehetőség. A természet- és műemlékkedvelők - akik nem riadnak meg, ha egy-egy szakaszon fel kell mászni a domboldalra - érintetlen természetvédelmi területen kanyargó utakon juthatnak el a várromokhoz, melynek tornyából gyönyörű kilátás nyílik a Tátikára, a Balatonra, de látni lehet a Sümeget és a festői Tapolcai-medencét is.