Újraírják a Húsvét-sziget szobrainak történetét

A Húsvét-szigeten egy 800 éves úthálózat található, amely a szobrokat, és a kőbányákat köti össze. 1958-ban Thor Heyerdahl állt elő azzal az elmélettel, hogy ezeket a polinézek azért építették, hogy szobraikat mindenhová eljuttathassák, és ezt igazolják az utak mellett hagyott moaik is. A University College London (UCL) és a Manchesteri Egyetem régészei közös kutatásaik során (amelyekről itt is olvashatunk) azonban bebizonyították, hogy ez az elmélet több ponton téved.

A sziget geofizikai felmérése ugyanis egy korábbi, 1914-ben Katherine Routledge által már hangoztatott elméletet támaszt alá, miszerint az utak elsősorban ceremoniális célokat szolgáltak. A Rano Raraku vulkanikus kúp eszerint nem csak egy kőfejtő volt, hanem a helyiek szerint az alvilág bejárata is innen nyílt, és egyben ez volt a sziget szakrális középpontja is. Ezt igazolja az is, hogy minél közelebb kerülünk a vulkánhoz, annál több szobor áll az utak mentén.

Az ásatások emellett arra is rávilágítottak, hogy az utakon fizikailag lehetetlen lett volna bármilyen hasonló szobrot szállítani és felállítani. Ráadásul a kutatók szerint sok mindent már Heyerdahl is felfedezett: ő azonban annyira meg volt győződve a szállítási teóriáról, hogy más bizonyítékokkal egyáltalán nem foglalkozott.

A végeredmény így nem túl optimista: továbbra sem tudunk semmit arról, hogy miként faragták ki és állították fel a szobrokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború 
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét