Tatárjáráskori kincsek Szank határában

Sz. Wilhelm Gábor régész tájékoztatása szerint egy gázvezeték nyomvonalán végzett ásatás során bukkantak rá a félig földbe mélyített épületre, melyből több rétegben, rendszertelenül elhelyezkedve, igen nagy mennyiségű emberi vázrész került elő. A csontok csak ritkán feküdtek anatómiai rendben, egy részük összetört, számos darab égett állapotban volt. Az épület döngölt padlója néhol ugyancsak vörösre volt égve, a régészek faszenes rétegeket is találtak.

A műszeres átvizsgálás során számos vastárgy mellett két bronz karperec és 67 darab, IV. Béla uralkodása alatt vert ezüstérme került elő. Többségük igen ritka brakteáta típus, amelynek jellemzője, hogy csak az egyik oldalán van éremkép. Rábukkantak továbbá két köpűs záródású karikára, melyek közül ez egyik finom palmettás díszítésű.

Igen érdekes kérdéseket vet fel a munkaterületen talált közel 50 centiméter hosszú páncéltörő kopja, köpűjében famaradvánnyal – fogalmazott a szakember, aki megemlítette még, hogy a csontok mellől egy finom kidolgozású, láncos-csüngős fülbevaló kettőspiramis-alakú töredéke és egy szép kidolgozású, kőbetétes aranygyűrű is előkerült. A ház padlóján pedig - egykoron valószínűleg szövetbe csomagolva - egy aranyveretes párta feküdt. A fejéket 34 préselt díszű aranyveret ékítette, két hegyikristály és számos kis üveggyöngy társaságában. Az objektumban az előzetes kalkulációk szerint legalább 15 ember maradványa lehetett, döntően nőké és kisgyerekeké. Ám erre biztos választ csak a részletesebb antropológiai vizsgálatok adnak majd - magyarázta.

Sz. Wilhelm Gábor véleménye szerint az épület és a benne tartózkodók minden bizonnyal az 1241-es mongol betörésnek estek áldozatul. A korabeli település mentén közvetlenül húzódik a Kiskunfélegyházát Kiskunhalassal összekötő középkori út, amelynek Árpád-kori létére is számos jel utal. Valószínűleg a pusztító csapatok is követhették ezeket a könnyen használható útvonalakat, és az itt élők emiatt rejtették el a kincseket.

A házban fekvő csontvázakat később – feltehetőleg az 1246-os kun betelepülés során – feldúlták, és módszeresen átkutatták a leégett épületet is. „Szerencsére akik ezt tették, nem végeztek elég alapos munkát, így őrződhetett meg számunkra ez az igen értékes, kiemelkedő leletegyüttes” – fogalmazott a régész, aki a feltárt épület, csontok és kincsek jelentőségéről szólva hangsúlyozta: a leletegyüttes igazi különlegességét rendkívüli változatossága és korának pontos meghatározhatósága adja.

A Szank határában március 1-17. között, egy mindössze 1500 négyzetméteres munkaterületen, nyolc szakember által feltárt emlékek a Kárpát-medencében valaha előkerült legjelentősebb tatárjáráskori leletek közé sorolhatók - állapította meg a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?