Mióta játszanak ötöslottót Magyarországon?

2010. március 23. 10:12

2006-ban több helyütt olvashattunk a lottó bevezetésének 50. évfordulójáról. Pedig már Nyilas Misi idején is játszottak lottón. Valójában mióta is próbálhatjuk ki a szerencsénket az ötöslottón? - tette fel a kérdést Kulcsár Krisztina a Magyar Országos Levéltár oldalán megjelent cikkében.


A Magyar Királyságban még csak a vásári (tombolaszerű) árukisorsolások voltak szokásban, amelyeken osztrák porcelán- és tükörárukat lehetett nyerni, amikor Bécsben már szabadon lehetett fogadni egy genovai üzletember által üzemeltetett sorsjátékra. A játék, amelyet lottónak (korabeli magyar kifejezéssel lutrinak, kis lutrinak) neveztek, ebből az itáliai városállamból származott. A genovai nagytanács leköszönő öt tagja helyére kisorsolták a következőket, először 120, majd később 90 jelölt közül. A várospolgárok körében szokássá vált, hogy fogadásokat kötöttek, vajon kik kerülnek be új tagként, és a pénzösszeg többszörését is megnyerhette, aki nem csak egy, hanem több személy nevét is eltalálta. Ennek mintájára született a lottó, egy sorsjáték, amelyben a neveket később számokkal helyettesítették.

A lottójáték a 17–18. század folyamán elterjedt egész Európában, de mindenütt uralkodói monopólium volt, és engedélyezéshez kötötték a húzásokat. Az osztrák tartományokban már 1721-ben rendeztek lottóhúzásokat, de mivel nem vettek elegen lottót, a vállalkozás veszteséges lett és csődbe ment.

Az újabb fejezetre Mária Terézia uralkodása idején került sor: 1751-ben Ottavio Cataldi genovai márki bérbe vette a jogot, hogy Lotto di Genova néven szerencsejátékot indítson az osztrák, valamint a cseh és morva örökös tartományokban. Ettől kezdve rendelet tiltotta, hogy az állampolgárok külföldi érdekeltségű lottózókban játszanak, külföldi sorsjegyeket vásároljanak vagy terjesszenek, mivel az nem az állami kincstárnak hozott hasznot. A vállalkozás ezúttal nyereséges volt, így Cataldi jogot kapott arra, hogy a Magyar Királyságban is működhessen. A genovai társasága 1762. április 1-jétől 1770. március 31-ig korlátozás nélkül rendezhetett számhúzásokat Bécsben vagy máshol is. E bérleti jogért félévente 130 000 forintot kellett fizetnie a kincstárnak. Az ezen felüli befolyt összeg Cataldi tiszta haszna maradt - állítólag milliókat tehetett zsebre az évek során.

Fogadásokat nem csupán a bécsi székhelyen, hanem Budán, Kassán és a megbízott lottótiszteknél is lehetett kötni. A húzás napját előre kihirdették (például az újságban), és azon bárki részt vehetett. A húzások tisztaságára a bécsi udvar által kiküldött négy különleges biztos ügyelt. A 90 szám közül egy árva fiú húzta ki az öt nyertes számot. A számok egy-egy árvaleány nevét is viselték, és akiknek kihúzták a céduláját, azokat a lottótársaság hozománnyal támogatta.

A privilégium idejének lejártával 1770-ben nem Cataldi, hanem Andreas Baratta tanácsos és társasága kapott jogot a „kis lutri” húzásainak megrendezésére, amelyet 1778-tól további 8 évig, 1786. március 31-ig birtokolhatott, sőt már Tirolban, a Temesi Bánságban, Galíciában és Erdélyben is működhetett. 1770-től azonban a Magyar Királyságban is megjelent egy újabb fogadásfajta: a hollandiai mintára bevezetett nagy lutri, az ún. osztálysorsjáték. Ezt Abraham Wetzlar udvari ágens működtethette 8 éven át. A privilégiumok lejártakor II. József állami kezelésbe vette a lottójátékokat, állami lottóigazgatóságot állított fel. A bécsi udvar végül 1813-ban egységesen szabályozta a lottójátékot.

A szerencséjüket kipróbálók tehát lassan közel 250 esztendeje, 1762 óta játszhatják meg kedvenc, megálmodott vagy véletlenszerűen kiválasztott számaikat az ötöslottón.

A teljes cikk, részletes szabályokkal a MOL oldalán

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma