Karadzic szerint csak mítosz a srebrenicai mészárlás
2010. március 3. 10:10 MTI
Mítosznak nevezte Radovan Karadzic kedden a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt a srebrenicai mészárlást. Szerinte a szerbek a bosnyákok fegyveres támadásaira reagáltak Srebrenicán, a tömegsírokból kihantolt holttesteket pedig máshonnan vitték oda.
Korábban
Radovan Karadzic, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori politikai vezetője azt állította hétfőn folytatódott pere második tárgyalási napján, hogy túlzók a boszniai muzulmánok 1995. júliusi, Srebrenica környéki tömeges legyilkolásáról, a halálos áldozatokról szóló hírek. Szerinte 2-3 ezerre tehető az áldozatok száma, és az azóta tömegsírokból kihantolt többi holttestet máshonnan vitték oda.
Azt mondta, hogy a boszniai muzulmán fegyveres csoportok támadásokat intéztek a szerbek ellen - többek között rálőttek egy szerb esküvő részvevőire és robbantást hajtottak végre egy szerb templomnál -, a boszniai szerbek csak erre reagálva léptek föl Srebrenicában és környékén, illetve a szarajevói ostromnál. "Ha nem reagálunk, felfalnak minket" - mondta.
A Srebrenica körüli kelet-boszniai muzulmán enklávéban 1995 júliusában több mint 8 ezer boszniai muzulmán fiút és férfit gyilkoltak le szerb szabadcsapatok. A szökésben lévő Ratko Mladic mellett Karadzicot tartják a mészárlás fő felelősének.
Karadzic - aki ártatlannak vallja magát az ellene felhozott vádakban, köztük a népirtás vádjában - Szarajevó 44 hónapon át tartó, vagy tízezer civil halálával járó ostromáról kijelentette, a muszlimok saját embereiket lőtték, hogy előidézzék a nyugati fegyveres beavatkozást, mindenekelőtt azt, hogy a NATO hadba lépjen az ő oldalukon.
A hágai Nemzetközi Törvényszék ismét elnapolta Karadzic perét. A következő tárgyalást június 17-re tűzte ki, megvárva, hogy az illetékes fórum döntsön a vádlott panaszáról, miszerint nem biztosítottak elég időt neki arra, hogy felkészüljön a tanúk kihallgatására.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.