Egyiptom visszakérné a rosette-i követ
2009. december 8. 11:02 Times Online
Egyiptom a rosette-i kő visszakérését tervezi, amelynek segítségével korábban sikerült fényt deríteni a fáraók ősi titkaira. Ez nem az egyetlen hivatalos követelés lenne, hiszen Egyiptom már régóta tárgyal a németekkel Nofertiti sorsáról, a britek pedig a görögökkel az Elgin-márványok visszaadásáról.
Korábban
Záhi Havvász, az Egyiptomi Régészeti Hatóság főtitkára bejelentette, hogy akár „harcolni” is hajlandó lesz a kőért, ami 1802 óta a londoni British Múzeumban van kiállítva. Havvász az i.e. 196-ból származó követ Egyiptom egyik legfontosabb kincsének tekinti, amit elvittek az országból, és jelenleg is nyugati múzeumok kollekciójának büszkesége. A főtitkár reméli, hogy Nagy Britannia visszaadja nekik a műemléket 2013-ig, az ország új múzeumának megnyitásáig.
A rosette-i követ 1799-ben, francia katonák találták meg a Nílusban, el-Rashid (Rosetta) mellett. Napóleon 1801-es vereségét követően a műemléket Londonba szállították. A kőbe egy rendelet van vésve, ami V. Ptolemaiosz kultuszához köthető. Az ősi szöveg három fordítása látható rajta: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven, és egyiptomi hieroglif írással. Jean-François Champollion, francia tudós a hieroglif és a görög írás összehasonlítása során, 1822-ben megfejtette az ősi szimbólumok jelentését; mindez hatalmas áttörést jelentett az egyiptomi civilizáció megértésében.
Havvász először csak egy ideiglenes kiállításra kérte kölcsön a követ a British Múzeumtól, azonban feldühítette, amikor a megbízottak megkérték őt, vállaljon garanciát arra, hogy a kő biztonságban lesz. „Az új múzeumunk biztonsági rendszere jobb, mint a British Múzeumé. Elhatároztam, hogy nem kérjük kölcsön a műemléket, hanem visszahozzuk Egyiptomba, örökre” – mondta a főtitkár. Ennek ellenére nem valószínű, hogy jövő év tavaszáig elküldi a rosette-i kőre vonatkozó hivatalos visszakövetelést.
A British Múzeum szóvivője elmondása szerint figyelembe vették az egyiptomiak kérését, valamint hozzátette: náluk az általános, hogy információt kérjenek a kölcsönadott műtárgyak kiállításának körülményeiről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05