Húsz éve szűnt meg az MSZMP

2009. október 7. 08:19 MTI

Húsz éve, 1989. október 6-án ült össze a Budapesti Kongresszusi Központban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV. kongresszusa, amelynek küldöttei 7-én nagy szavazattöbbséggel kimondták a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását. Ezzel négy évtized után megszűnt Magyarországon a bolsevik típusú állampárt, és újabb jelentős előrelépés történt az ország demokratikus átalakulása felé.


A hatalomféltés évei

1987-re egyre nyilvánvalóbbá vált Magyarország gazdasági, társadalmi, politikai válsága, s mind többen ismerték fel, hogy következetes gazdasági reform elképzelhetetlen politikai reform nélkül. 1987 nyarán-őszén megindult, majd 1988-89-ben felgyorsult a politikai élet pluralizálódása. Megkezdődött a változás az állampártban is: az MSZMP 1988. május 20-22-i országos értekezletén leváltották főtitkári tisztségéből Kádár Jánost, aki 32 éven keresztül állt a párt és az ország élén.

Utóda az a Grósz Károly lett, aki 1987 óta a miniszterelnöki tisztet is betöltötte. Kicserélődött a KB egyharmada, s a PB-ből is kimaradtak olyan korábbi oszlopos tagok, mint Aczél György, Gáspár Sándor, Németh Károly, Óvári Miklós, bekerültek viszont reformerekként számon tartott politikusok, mint Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront akkori főtitkára, vagy Nyers Rezső, az 1968-as gazdasági reform atyja.



Az MSZMP-n belüli változások kimenetele korántsem volt eldöntött, az 1988 májusa és 1989 októbere közötti időszakot a különböző irányzatok vetélkedése határozta meg. A "konzervatív rendpárti" és az "új rendpárti" elképzelések mellett mindinkább teret hódítottak a radikális reformerek, de jelentős tábort alkottak "a túlélő és igazodó opportunisták", valamint "a politikai arculat nélküli szürkék" is. Az energikus új főtitkár "grósznosztynak" elkeresztelt, a fontolva haladás, a mérsékelt reformok jegyében vitt politikája magában hordozta a visszarendeződés veszélyét. Erre utalt maga Grósz is a Sportcsarnokban elmondott, 1988 november végi beszédében, amelyben a fehérterror rémével riogatta hallgatóságát.

Az MSZMP hatalmi helyzetének megingásához az is kellett, hogy kétségessé tegyék uralmának alapelveit. Ez 1989. január 28-án történt meg, amikor a Kossuth Rádió 168 Óra című műsorában Pozsgay bejelentette: az MSZMP KB által a történelmi múlt elemzésére felállított bizottság "népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek". Az állítás az 1956 utáni egész rendszer, s benne az MSZMP legitimációját kérdőjelezte meg, amely az 1956-os események ellenforradalmi voltán alapult. Az MSZMP KB 1989. február 10-11-i ülésén tudomásul vette az 1956 átértékeléséről szóló állásfoglalást, és határozatot fogadott el, mely szerint a többpártrendszerű demokráciára való békés átmenet van napirenden.

Miközben az 1989. március 15-i megemlékezések, a nemzeti kerekasztal-tárgyalások megkezdése, Nagy Imre és mártírtársainak júniusi újratemetése a politikai ellenfelek erősödését mutatták, 1989 tavaszától az MSZMP reformkörei is mind erősebbé váltak. Sokan úgy vélték, hogy a reformkörök április 15-i kecskeméti országos tanácskozása kimondja a reformszárny kiválását, de a jelen lévő Nyers Rezső és Pozsgay Imre is a pártszakadás ellen foglalt állást, miközben a gyökeres politikai átalakulás és a modellváltás fontosságát hangsúlyozták.

A pártvezetésen belüli erőviszonyok fokozatos megváltozásának jeleként az 1989. április 12-i MSZMP KB-ülés kiszavazta a Politikai Bizottságból a keményvonalasok prominensének tekintett Berecz Jánost. A június 23-24-i ülés a párt operatív irányító testületévé egy négytagú elnökséget tett meg, melynek tagjai az akkor pártelnökké választott Nyers Rezső, Grósz Károly főtitkár, Pozsgay Imre államminiszter és a Grószt 1988 novemberében a miniszterelnöki poszton felváltó Németh Miklós lettek. Az addigi Politikai Bizottság 21 tagú Politikai Intéző Bizottságként működött tovább, s a KB Berecz Jánost érdemei elismerése mellett KB-titkári tisztségéből is felmentette. A hazai és a nemzetközi megítélés szerint a személyi változások a magyar reformerek konzervatívokkal szembeni győzelmét, Grósz Károly hatalmi pozíciójának gyengülését jelentették. A tanácskozás döntött arról is, hogy 1989. október elején Budapesten tartsák meg az MSZMP XIV. kongresszusát.

Címkék

Játsszon!

Mi volt a haradzs?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. nyári száma