A Szovjetunió szétbomlasztói
2009. augusztus 23. 10:38 Lagzi Gábor
Korábban
Ellenzéki mozgolódások Litvániában
Litvánia sok szempontból különbözött a másik két balti országtól. Először is, itt jelentősebbnek mondható ellenzéki (disszidens) mozgalom alakult ki, amely a katolikus egyház köré gyűlt. Az etnikai viszonyoknak köszönhetően (a lakosság 80%-át tették ki a litvánok) a kommunista pártban is többséget alkottak .1988 őszén Gorbacsov leváltotta a régi, brezsnyevista vonalat képviselő pártvezéreket, és a helyi kommunista párt első titkára Algirdas Brazauskas lett, aki a reformok kérdésében együttműködött az újonnan a reformok támogatására létrejött Sajudisszal. A Sajudis eleinte széles bázisból „merített” (reformkommunisták, vilniusi liberálisok, kaunasi nacionalisták), idővel azonban határozottan elmozdul nemzeti és függetlenségpárti irányba. Élén a zenetudósból politikussá lett, pártonkívüli Vytautas Landsbergis állt.
Litvániában 1990 februárjában és márciusában parlamenti választásokat rendeztek, amelyek egyértelműen a Sajudis győzelmét hozták. 1990. március 11-én az új országgyűlés – egyúttal alkotmányozó parlament is – a szovjet tagköztársaságok közül elsőként deklarálta az ország függetlenségét, pontosabban a két világháború közötti nemzetállamiság helyreállítását. Nem sokkal ezután Gorbacsov megpróbálta rávenni a litván vezetőket, hogy vonják vissza a nyilatkozatot. A vilniusi vezetésen belül nem volt egyetértés: Landsbergis és a Sajudis nem akart ebben a kérdésben tárgyalni Moszkvával, Kazimiera Prunskiene kormányfő és Brazauskas hajlandóak lettek volna.
A baltiak azonban a függetlenség vonatkozásában szövetségesre leltek Borisz Jelcin orosz parlamenti (majd 1991-től köztársasági) elnökben, aki kiállt mellettük. Gorbacsov azonban nem tudta elfogadni Litvánia kiválását az unióból, ezért áprilisban gazdasági blokádot vezettek be Litvániával szemben (radikálisan csökkentették az országba irányuló energiahordozók bevitelét). A külföldi országok hónapokig nem merték elismerni az ország függetlenségét, mert tartottak Moszkva reakcióitól és hogy jogi értelemben ezzel a lépéssel elindítják a szovjet államot a felbomlás útján.
A litvániai rendszerváltás folyamatában egyetlen véres eseményt találunk. 1991 legelején a Prunskiene-kormány drasztikusan megemelte az élelmiszerek árát. Az ország lakossága forrongott, s miközben a miniszterelnök Moszkvába utazott tárgyalni, Jazov szovjet hadügyminiszter csapaterősítéseket küldött Litvániába. A szovjet rendszerhez hű, Moszkva-barát szervezet, a Jegyinsztvo (Egység) szimpatizánsai meg akarták támadni a törvényhozás épületét, de Landsbergis felhívására január 13-án tömegek gyűltek össze a középületek védelmére. Különösen drámai volt a helyzet a főváros tévétornyánál, amelyet a tüntetők puszta kezükkel védelmezték meg a felsorakozó katonasággal és tankokkal szemben – az egyenlőtlen összecsapásnak 14 litván áldozata volt. Az esetet követően Moszkva nem próbálkozott erőszakkal letörni a függetlenségi törekvéseket, de a szovjet csapatok egészen 1994-ig állomásoztak az ország területén.
1991. február 9-én rendezték meg a függetlenségről szóló referendumot, amelyen 76%-os részvétel mellett a szavazók 90,5%-a támogatta a kiválást (a függetlenségnek itt volt a legmagasabb támogatottsága a Baltikumban, ami összefüggésben áll azzal, hogy Litvánia nemzeti értelemben homogénebb a két másik balti tagköztársaságnál. Ezzel a lépéssel a világ közvéleménye előtt is egyértelművé vált, hogy az érintettek valóban a függetlenséget akarják.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.