Barlangrendszerben bujkáltak a Húsvét-sziget lakói
2009. július 15. 13:26
A kutatók egy hat kilométer hosszú barlangrendszert fedeztek fel a Húsvét-szigeten, amelyet a helyiek a 16. században használhatták. A legújabb vizsgálatok egyben azt is megállapították, hogy ez a világ 11. legnagyobb hasonló barlang együttese.
Korábban
A különleges kutatócsoport 2005-ben kezdte meg a munkálatokat a sziget keleti felén, ahol 45, régészeti leletekkel, így nyílhegyekkel, dárdákkal, fejszékkel, faragványokkal sziklarajzokkal teli barlangot fedeztek fel, amelyekben 30 ember maradványait is fellelték. A vizsgálatok előtt a helyiek a barlangok egy részét már ismerték, ám azok rendeltetéséről nem tudtak sokat.
Jabier Les spanyol barlangkutató szerint ez volt a negyedik expedíciójuk a helyszínen, és az olasz és chilei kutatók szerinte meglepő felfedezést tettek: a terepbejárás ugyanis fényt derített arra, hogy a teljes hálózat legalább hat kilométer hosszan futhat a föld alatt.
A barlangi szakértők szerint a helyiek a törzsi háborúk idején menekülhettek a föld alá, amikor a sziget közösségei az erdőirtások, környezeti változások, szárazság, éhínság, és az ezek által okozott belső feszültségek miatt összeomlottak. Claudio Cristino régész, a Chilei Egyetem munkatársa szerint a leggyakrabban rejtekhelyként, vagy titkos raktárakként használták a barlangokat.
A Húsvét-sziget, vagy más néven Rapa Nui Chile partjaitól 3500 kilométerre található, és 1888-ban került a latin-amerikai ország tulajdonába, ám lakói csak 1966-ban kaptak chilei állampolgárságot.
A terepbejárás során készített tudományos dokumentumfilmet a chilei tévében mutatják majd be, illetve annak rövidebb változatát júniusban a National Geographic Channel is leadta, Easter Island Underground címmel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Az utolsó inka uralkodó nevét vette fel a perui szabadságharcos, Túpac Amaru tegnap
- Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája tegnap
- Az Ermitázs volt az uralkodók közötti „műkincsháború” győztese tegnap
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit tegnap
- Fölényesen győzött a Kisgazdapárt a világháború utáni első választáson tegnap
- Házilag készült hangszeren játszott pályafutása elején Szörényi Szabolcs tegnap
- Már bombák robbantak rajta, de még járt a forgalom a Margit hídon tegnap
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére tegnap
