Tényleg Kopernikusz haját találták meg egy kódexben
2009. július 9. 09:51
A svéd és lengyel kutatók közzétették Kopernikusz állítólagos maradványainak vizsgálati eredményeit: a projekt során a Fromborkban feltárt csontok mellett megvizsgálták azokat a hajszálakat is, amelyek az Uppsalai Egyetemen, a Museum Gustavianum egyik kódexéből kerültek elő.
Korábban
A fromborki katedrálisban talált maradványokat egy svéd és lengyel régészekből, antropológusokból és genetikusokból álló kutatócsoport vetette össze a korábban felfedezett, állítólagos Kopernikusz-relikviákkal (1473-1543). A teszteket a krakkói Igazságügyi Orvossszakértői Intézetben, a varsói Zoológiai Intézet és Múzeumban, illetve az Uppsalai Egyetem laborjában végezték.
A tesztek során az Uppsalai Egyetemen DNS-teszteknek vetették alá a pár évtizede megtalált hajmaradványokat is, amelyek közül két hajszálról derült ki, hogy azok minden kétséget kizáróan a fromborki katedrálisban eltemetett férfitől származnak - jelentette be a kutatást vezető MArie Allen.
Ennek alapján a kutatónak több mint valószínűnek tartják, hogy Kopernikusz maradványai kerülhettek elő, ám biztosat a DNS rossz állapota miatt nem tudnak mondani. Marie Allen szerint azonban a bűnügyeknél is használt mitokondrionális DNS-teszt, illetve a régészeti és antropológiai vizsgálatok, illetve az arcrekonstrukció is egyaránt arra mutatnak, hogy Kopernikuszt temethették a katedrálisba. A vizsgálat eredményeit az amerikai tudományos akadémia hivatalos lapja, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában tették közé.
Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) csillagász, matematikus és közgazdász, az ő nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép megalkotása. A Porosz Királyságban dolgozott, mint plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus, csillagászattal csupán szabadidejében foglalkozott. Elméletét, amely a világmindenséget úgy modellezte, hogy a Nap van a központban, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a csillagászat és a modern tudományok kiindulópontjának is tekintik. Elméletét a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvében írta meg, amely csak halála után jelent meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Hős harcos volt a különcnek tartott filozófus, Szókratész
- Alapjaiban változtatta meg a tengeri hadviselést az első atom-tengeralattjáró, a Nautilus megjelenése
- Klapka Györggyel és Görgey Artúrral is vitába keveredett Dembinszky tábornok
- Hetvenkét évig szolgált a legsikeresebb osztrák hadvezér, Joseph Radetzky
- Máig számtalan kérdőjel lengi körül George Patton tábornok autóbalesetét
- A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége
- A finnek meglepetésszerű győzelmet arattak a szovjetek felett a kolbászháborúban
- Végigharcolta a 20. század nagy háborúit Adrian Carton de Wiart
- Nem várt következményekkel járt a Pearl Harbor-i támadás
- Máig érezhető a véres vasárnap hatása Észak-Írországban 17:05
- Nagy Lajos halála után lánya, Mária lépett trónra, Magyarország első királynője 09:54
- 400 kilométert gyalogolva tiltakozott a sóadó ellen Gandhi 09:05
- 10 meglepetés az űrről tegnap
- Számtalan teória született, de máig nem tudni pontosan mi történt a mayerlingi vadászkastélyban tegnap
- Iskolanővérek és az ostrom viharai tegnap
- Kik voltak valójában Árész leányai, az amazonok? tegnap
- Merész gondolataival már fiatalon kitűnt Johann Gottlieb Fichte tegnap