Kelta éremleletet találtak Maastrichtban a régészek
2008. november 26. 12:35
Hollandiában eddig egyedülálló kelta éremleletre bukkantak a régészek egy maastrichti szántóföldön. Az i. e. 1. századra datált kincshez 109 arany- és ezüstérme tartozott.
Korábban
Míg a lelet 39 aranyérme az eburonok kelta törzséhez sorolható, addig 70 ezüst ú.n. szivárványtálacska a Rajna-vidékről származik. A lelet kultúrtörténeti jelentőségét növeli az a tény, ez az első kelta aranyéremkincs Hollandia területéről. Az érmek abból az időszakból származnak, amikor Julius Caesar csapatai betörtek a területre, melynek lakói – az eburon törzs tagjai – komoly ellenállást fejtettek ki, szövetségeseket keresve a rómaiak ellen a Rajna-vidék népei között. A szakértők szerint az éremlelet talán éppen egy, a szövetségeseknek járó fizetség lehetett.
Az aranyakat és ezüstöket valószínűleg a harcok idején rejthették el egy 65 centiméter mély gödörben. Az éremlelet előkerülése egy amatőr-régésznek köszönhető, aki az elmúlt évben talán élete legnagyobb felfedezését tette, amikor a szántóföldön szórványos arany- és ezüstérmekre bukkant. Miután az érmeket és a lelőhelyet jelentette a hatóságoknak, a régészek hozzáláttak egy 15 x 30 méter nagyságú terület átkutatásához. Az előkerült leletek megtisztításuk és konzerválásuk után részben Maastricht város, részben pedig a találó tulajdonába kerültek.
A kelta numizmatikai emlékanyag vizsgálata ugyan több mint egy évszázados múltra tekint vissza, azonban ennek ellenére számos problémával és eddig megoldatlan kérdéssel kell szembesülnie a kutatásnak. Így például, hogy kik és milyen célból verték a különböző anyagú (arany, ezüst és bronz) érméket, illetve hogy a törzsi vezetők vagy a kereskedők verették-e őket, valamint kereskedelemben, katonák zsoldjaként vagy adóként jutottak-e szerephez.
Mind a keleti, mind pedig a nyugati kelták éremművészetében megfigyelhető a külső hatások és minták átvétele, mint például a keleti kelta érmek esetében azok előképét II. Phlippus makedón király (i. e. 359-336) tetradrachmái adják, melyek előlapján a király feje, míg a hátlapon egy lovas alak látható. A maastrichti lelet érmei azonban a nyugati kelta veretek közé tartoznak. Az eburon arany staterek előlapján egy központi kör körüli háromlábat (triquetrum) pontok és betűtöredékek vesznek körül, a hátlapjukon egy ugró ló, körülötte pontokkal és körökkel díszítve látható. A vindelikusokhoz kapcsolt szivárványtálacskák között egyaránt előfordulnak aranyból, ezüstből és bronzból készült példányok, melyekre azonban többféle elő- és hátlapi ábrázolás jellemző. E népcsoport jelentőségét jelzi, hogy érmeik számos kincsleletből ismertek Németország területéről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap