Egyiptom sivatagjai rejtik a legtöbb taposóaknát
2008. augusztus 27. 12:02
Korábban
Bombák az ördög kertjéből
5. Irak - 10 millió taposóakna
Irak az 1991-es öbölháború, az 1980-88 közötti iraki-iráni háború, két évtizedes belső konfliktusok és a második világháború következményeként szenved a taposóaknáktól és a fel nem robbant lövedékektől. A probléma különösen északon, az iraki-iráni határon, délen és az ország középső területein kritikus. Pontos számot nem ismerünk, de az ENSZ 10 millióra becsüli az aknák számát. A legújabb vizsgálat szerint az Észak-Irakban található mind a 25 kerület tele van aknákkal, 3444 különböző körzetről feltételezik, hogy fertőzött, ami 148 ezer családot (minden ötödik irakit) érint, 1096 településen.
4. Afganisztán - 10 millió taposóakna
Afganisztán az 1978-ban kezdődött háborúval kezdve súlyos veszteségeket szenvedett. Az összes háborús fél, de különösen a szovjetek és az 1979 és 1992 között uralmon lévő kormány az ország minden részébe, válogatás nélkül telepített taposóaknákat. A mezőgazdasági területek, legelők, csatornák, lakónegyedek, vidéki és városi utak egyaránt el vannak aknásítva. Az aknák jelentik a hazatelepülés, újjáépítés és fejlődés legfőbb akadályát. Naponta 12-ből 10 ember hal meg vagy válik rokkanttá az aknák miatt. Az orvosi létesítmények hiánya következtében az áldozatok 50 %-a életét veszti.
3. Angola - 10-12 millió taposóakna
Angolában az ország minden lakosára 1-2 akna jut. Az ENSZ a helyi amputáltak számát 70 ezerre becsüli. Három évtizeden keresztül folyt az aknák telepítése a mezők, falvak, utak és más váratlan helyek mentén az ártatlan áldozatok megfélemlítése, megcsonkítása és meggyilkolása céljából. A robbanószerek pusztító hatással vannak a környezetre, korlátozzák az emberek mozgását, akadályozzák a földművelést, szétszakítják a gazdaságot, és rengeteg áldozatot szednek. 1993-ban az ENSZ moratóriumot vezetett be az aknák eladására és exportjára, de a nemzetközi konszenzus hiánya miatt Angola problémája egyáltalán nem csökkent.
2. Irán - 16 millió taposóakna
Az 1980-88 közt folyó iraki-iráni háború számtalan taposóaknát és fel nem robbant lövedéket hagyott Irán nyugati és délnyugati tartományaiban, különösen Kurdisztánban, Nyugat-Azerbajdzsánban, Kuzesztánban és Kermansahban. Az iráni kormány közlése szerint az irakiak mintegy 16 millió aknát telepítettek. A taposóaknák és fel nem robbant lövedékek komolyan visszavetették a mezőgazdasági termelést az iraki határ mentén fekvő öt tartományban, veszélybe sodorták az olajmezők kiaknázását, történelmi helyeket pusztítottak el, és akadályozták a régészeti munkát.
1. Egyiptom - 23 millió taposóakna
A második világháború, valamint az 1956-os, 1967-es és 1973-as egyiptomi-izraeli háború Egyiptomot az aknával leginkább fertőzött országgá tették. A fő probléma az, hogy az itteni aknák régiek, helyüket nehéz beazonosítani, és főleg tankok ellen telepítették őket, miközben manapság inkább a gyalogsági aknákra helyezik a fő hangsúlyt. A védelmi minisztérium szerint a taposóaknák akadályozzák a társadalmi és gazdasági fejlődést, és több ezer civil halálát okozzák. Az elmúlt 15 évben 7 millió aknát sikerült hatástalanítani az ország nyugati, sivatagos részén, és 3 milliót a Sínai-sivatagban. A nomád népek az "ördög kertjének" nevezik az aknamezőket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- 15:10
- 14:47
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap