Egy ünnep másfél évszázada
2012. március 15. 07:30
Korábban
1951-1988
A kommunista ünnepek egyik jellegzetessége volt, hogy a márciusi ifjakat ábrázoló transzparensek sokkal kisebbek voltak, mint azok, amelyeken Lenin, Sztálin és Rákosi voltak láthatók. Utóbbi egyébként a centenáriumi ünnepségeken - miközben beszédét olvasta fel a Kossuth téren felállított díszemelvényen - váratlanul, és máig tisztázatlan okok miatt az órájára nézett.
Ünnep ide, évforduló oda, 1951-től minisztertanácsi rendelettel újra munkanappá nyilvánították március 15-ét. Vélhetően kicsit sok volt a tavaszi ünnep az új rendszerben: március 21-e, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napja, április 4-e, Magyarország felszabadítása - no és persze március 9-e, Rákosi Mátyás születésnapja, amit országszerte, fellobogózva volt kötelező megünnepelni. Ebbe a környezetbe már nem fért bele március 15-e.
1985. március 15.
Az 1953-as évben Sztálin március 5-én hunyt el, így a 10 nappal később megtartott megemlékezésen már a Sztálint, Lenint és Rákosit ábrázoló portrék kisebbek lettek, és a márciusi ifjaké lettek nagyobbak a Nemzeti Múzeum homlokzatán.
1956 után érthető módon veszélyes dolog volt a forradalom emlékével ünnepelni. A következő esztendőkben a Múzeumkertben és a Petőfi szobornál mindössze 150-200 ember vett részt a rövidre szabott ceremóniákon. 1969-re azonban a Kádár-rendszer már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy újra utcára vigye a tömegeket - de ideológiát is gyártott az ünnep köré: ez volt a FIN, vagyis a Forradalmi Ifjúsági Napok. Március 15-ét, 21-et, és április 4-ét ünnepelte a Kommunista Ifjúsági Szövetség.
1973 volt az első esztendő, amikor gumibotoztak a Petőfi szobornál. A kincstári megemlékezésből nem kérő fiatalok valódi 48-as üzenetekre vágytak, valódi 48-as megemlékezést igényeltek - és persze finom rendszerkritikát is megfogalmaztak, amikor a különutas ünnepet választották. Az utolsó gumibotozó március 15-e 1988-ban volt. Pedig 4 hónappal korábban, 1987. december 15-én az MSZMP Politikai Bizottságának határozata már újra nemzeti ünneppé nyilvánította március 15-ét. De ez már nem jelentett semmit. A rendszerváltó értelmiség külön ünnepelt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.