Ötszázötven éve volt a nándorfehérvári diadal

2006. július 21. 13:15

1456. július 22-én a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette keresztény csapatok szétzúzták a Nándorfehérvárat három hete ostromló oszmán hadsereget. A fényes győzelem következtében Európa fellélegezhetett: a középkori Magyar Királyság kulcsa nem került a törökök kezére.

A szembenálló felek

Az oszmán hadak élén a fiatal II. Mehmed szultán állt, aki 1432-ben született. Apja, II. Murád szultán stabilizálta az ankarai csatavesztés (1402), és a testvérháborúk következtében szétzilált országot, majd a megerősödés következtében folytatta az oszmánok 14. századi hódító politikáját. Megtámadta Szerbiát, leszámolt az egyik anatóliai emírséggel, Karamániával, és felvette a harcot a Hunyadi János vezette magyarokkal. A győzelmek ellenére apa és fiú viszonya igen ellenségesen alakult, Murád nehezen viselte Mehmed önállósodási törekvéseit. Végül a szultán 1451. február 3-án bekövetkezett gutaütése után a fiú foglalhatta el Oszmán örökségét.

II. Mehmed nagy energiával látott hozzá birodalma kormányzásához. Lecsillapította a lázongó janicsárokat, megújította a békeszerződéseket, azaz erőt gyűjtött. Legfontosabb feladatának Konstantinápoly elfoglalását tartotta: 1453. április 2-án hozzálátott a császárváros ostromához, amelyhez 80 ezer embert mozgósított. A május 29-én vezetett roham sikeren törte át a még álló falakat. A keresztény Európa megremegett, mivel Bizánc elestével az Oszmán Birodalom teljes haderejével ellene tudott fordulni.

Mehmed, Hunyadi, Ulászló és III. Calixtus

A Magyar Királyság a 14. század vége óta már megtapasztalta az oszmán portyák keserűségét. A nikápolyi vereség után Zsigmond hozzálátott a déli végvárvonal kiépítéséhez, ám 1427-ben a törökök mégis elfoglalták a szerbiai Duna-szakasz egyik fontos erősségét, Galambócot. A belpolitikai helyzet sem kedvezett az egységes oszmán-ellenes összefogásnak: Zsigmond 1437-es halála után Habsburg Albert két év után, 1439-ben járvány következtében meghalt. Az ország vezetése kettészakadt: egy részük Albert utószülött fiát, a csecsemő V. Lászlót, másik (nagyobb) részük a lengyel Ulászlót látta volna szívesen a magyar trónon. A zavaros helyzetben Hunyadi János ragadta magához a kezdeményezést.

Hunyadi János ifjú éveiről nem sokat tudunk. 1407 körül születhetett, apja a havasalföldi származású Vajk volt. Ő kapta meg 1409-ben Zsigmondtól Hunyad megye legjelentősebb várát, Vajdahunyadot. János a katonáskodást Csáky László erdélyi vajdánál és Lazarevics István szerb despotánál tanulta ki, majd az Újlaki család udvarába került. Minden bizonnyal sok mesterfogást lesett el Ozorai Pipótól, aki a kor egyik legjobb hadvezérének számított. Hunyadi 1429 körül vette feleségül Szilágyi Erzsébetet. Zsigmond is felfigyelt a fiatalember tehetségére, magával vitte Itáliába, ahol Filippo Visconti, Milánó hercege két évre zsoldjába fogadta. Az itáliai hadszíntereken tovább csiszolhatta hadi tudományát.

Hunyadi csillaga a 1440-es évek háborús időszakában emelkedett fel.
I. Ulászló mellé állt, Bátaszék mellett szétszórta a Habsburg-párti Garai László hadait. A király ezután nevezte ki Erdély élére, amivel a legnagyobb országos méltóságok közé került. Erdélyben eredményesen vette fel a harcot a területre támadó oszmánok ellen: 1442-ben Marosszentimrénél szétverte Mezid bég csapatait, ugyanezen év őszén a Jalomica folyó völgyében mért katasztrofális vereséget Sihábbedin beglerbég többszörös túlerőben lévő hadseregére. Hunyadi további terveket szőtt, és ebben úgy tűnt, hogy számíthat az európaiak segítségére. 1443-1444 fordulóján az ún. "hosszú hadjárat" során mélyen benyomult a Balkánra. Igaz, hogy a török főerőkkel nem tudott megütközni, az előretörésnek mégis szimbolikus jelentősége volt. Murád szultán békét kért, amit a felek meg is kötöttek, de a béke felrúgásával 1444 szeptemberében újabb támadást indult az oszmánok ellen. A Várnánál november 10-én lezajlott csata azonban keresztülhúzta a keresztények számításait, I. Ulászló holtan maradt a csatatéren, Hunyadi is nagy nehézségek árán tudott elmenekülni.

Az ismét király nélkül maradt országban Hunyadi tekintélye tovább nőtt. 1446. június 6-án kormányzóvá választották. Lecsillapította a belháborút, majd 1448-ban a török ellen fellázadt albániai Szkander bég segítségére sietett. A második rigómezei csatában azonban II. Murád csapatai kerekedtek felül. A vereség megrendítette Hunyadi politikáját, egyre több ellenfele lett, a Habsburg-párti főurak megerősödtek. V. László végül 1453. január 1-jén elfoglalhatta trónját.

VII. Gödöllői Vadásznap - 2014. szeptember 21.

Játsszon!

Mi volt a haradzs?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma