Nándorfehérvári diadal a Hadtörténeti Múzeumban

A nándorfehérvári diadal emlékére, Hunyadi János és Kapisztrán Szent János halálának 550. évfordulójára emlékezik a Hadtörténeti Múzeum új kiállítása.

Európa védelmében

Európa védelmében - Kapisztrán János és a nándorfehérvári diadal címmel megnyílt tárlaton olyan ritkaságok, egyházi és magántulajdonban lévő relikviák láthatók, amelyeket eddig egyáltalán nem láthatott a nagyközönség.

A nevezetsségek között látható a 15. századi, fából készült Kapisztrán-csésze (Magyar Ferences Rend); Marchiai Szent Jakab széke a legrégibb (15. századi) magyar ülőbútor (Nagytétényi Kastélymúzeum); az utolsó belgrádi pasa nyerge (Magyar Nemzeti Múzeum); Abdi Ahmed Arnaut pasa restaurálva először kiállított Koránja (HM HIM gyűjtemény); Pádár Gyula páncélverő mester több éves munkával alkotott viselhető teljes gótikus páncélzata; ereklyetartók, szakrális tárgyak a legkülönbözőbb egyházi gyűjteményekből.

Különös figyelmet érdemel az 1380 körüli kéziratos kódex (MISSA ROMA címen jegyeztek be), amely eredetileg Harassi Herzan Ferenc koronabíboros tulajdonában volt. A kódex 1948-ban vásárlással került a múzeum gyűjteményébe.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány és a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Szolgálati Ág közös rendezésében nyílt kiállítást 2006. szeptember 7-9-én tudományos konferencia kíséri.

A tárlat részletei

A bevezető részben a tárlat rendezői Hunyadi és Kapisztrán párhuzamos életrajzán keresztül a XV. század elejének korképét igyekeztek megfesteni. Két előkelő, jó családból származó fiatalemberrel ismerkedhetünk meg, akik jó neveltetés után állami, illetve katonai pályán indultak el. Kapisztrán később elhagyva a világi közéleti tevékenységet ferences szerzetes lett. Hunyadi azonban európai hírű katona maradt egész életében.

Nándorfehérvár mint Európa védőbástyája az első terem témája, ahol a kor két híres egyénisége is találkozott. Fegyverzetek, páncélok, zászlók, korabeli térképmetszetek és régészeti leletek elevenítik fel a nándorfehérvári ostromot, a két életpályát pedig személyes dokumentumok és tárgyak tükrében követhetjük. A kiállítók az ostrom történetének nevezetes mozzanataira fektettek hangsúlyt, részleteiben bemutatják a győzelmet és annak hírét, a pestisjárványt, valalmint a két hős halálát.

Belgrád története 1456-tól 1918-ig a második terem témája, amelyből a vár története és a két hős kultusza ismerhető meg. Kiemelkedő helyet foglalnak el az ereklyetartó szakrális tárgyak, a szentté avatásról szóló régi nyomatok, krónikák. A kultusz és hagyományőrzés relikviái között szerepel a Kapisztrán téri volt helyőrségi templom számos ábrázolása, a Damkó József által 1922-ben felállított Kapisztrán szobor, valamint Hunyadi János szobra.

A kiállítás központi helyén két pannonhalmi, Lotz Károly által festett Kapisztrán és Hunyadi ábrázolás látható. Figyelmet érdemelnek a kiállított zászlók: egy Hunyadi hadilobogó-rekonstrukció és egy magyar királyi hadilobogó másolat. Számos oklevelet mutatnak be, ezek valamennyien ferences levéltárból származnak. A festmények nagy része az esztergomi Keresztény Múzeumból, és ferences templomokból származik, de több képet kapott a múzeum magántulajdonból is. Számos emlékérmet és plakettet állítottak ki az alkotók a HM HIM numizmatikai gyűjteményéből, és különlegesség a HM tábori püspökség által erre az alkalomra veretett emlékplakett.