Meggéppuskázták a békét: Kassa bombázása máig élő rejtély

A magyar katonai és politikai vezetés 1941 tavaszán mind több információt kapott a küszöbön álló német támadásról a Szovjetunió ellen. Werth Henrik vezérkari főnök májusban és júniusban három emlékiratot terjesztett a kormány elé, melyekben azt követelte, hogy az lépjen érintkezésbe a németekkel és "tegyen formális ajánlatot a német-orosz háborúban való önkéntes csatlakozásunkra."

Az 1941. június 22-én megindult támadás után a magyar katonai vezetés a Wermachttal egyetértve erős nyomást gyakorolt a kormányra, a háborúba történő mielőbbi bekapcsolódás céljából. Növelte a vezérkar támadó kedvét, hogy gyors német diadalra számított, a keleti hadjárat időtartamát hat hétre becsülték. Bárdossy László kormányfő június 23-án elfogadtatta a diplomáciai kapcsolatok megszakítását a kormánnyal. Molotov külügyi népbiztos e napon közölte a moszkvai magyar követtel: a szovjet kormánynak nincs támadó szándéka Magyarországgal szemben, s a területi revízióhoz is hajlandó támogatást nyújtani. Ezt Bárdossy elhallgatta a kormányzó és a parlament előtt.

A németek nem igényelték hivatalosan a magyar hadsereg részvételét a háborúban, az önkéntes csatlakozásra Horthy kormányzó és Bárdossy sem hajlott, ezért is kapóra jött nekik a kassai légitámadás. Kassát 1941. június 26-án, délkeleti irányból érkező, majd ugyanarra távozó, felségjel nélküli repülőgépek 13 órakor 29 közepes bombával támadták meg. A város légterét védő 217. számú ágyús üteg 5/8 M. lövege tüzet nyitott a támadókra, találatot nem ért el, ám két löveg három lövés után használhatatlanná vált. A légitámadásnak 32 halálos áldozata, 82 sebesültje volt, 24 lakóházban, a Postapalotában, 2 laktanyában, az út- és közműhálózatban 3 millió pengőre becsült veszteséget okozott. A bombázókötelék vezérgépe később Enyickére dobott le egy bombát, amely nem robbant fel.

Erről és egy Kassán fel nem robbant bombáról megállapították, hogy szovjet gyártmány - ám e bizonyítékokat csak a támadás után egy hónappal hozták nyilvánosságra. Hasonló jellegű bombatámadásokat június 22-ét követően szovjet repülőgépek hajtottak végre román és szlovák városok ellen. 26-án szovjet vadászgépek géppuskával lőtték Rahó közelében a Budapest-Kőrösmező gyorsvonatot.

Diplomáciai kapcsolat híján a kormány nem tehetett fel kérdést az ügy kapcsán a szovjet kormánynak. Bárdossy úgy gondolta, a katonák a németekkel megegyeztek: a támadó gépeket szovjetként állítják be. Horthy kormányzó még a kormány döntése előtt a légierőt megtorló akcióra utasította, az június 27-én intézett támadást szovjet városok ellen, július 1-jén egy 40 ezer fős magyar seregtest lépte át a szovjet határt. Bárdossy csak július 24-én kérte a parlament hozzájárulását, a jóváhagyás október 23-án született meg.

A hadsereg hivatalos közlése szerint az akciót szovjet gépek hajtották végre. Ezt a politikai vezetés elfogadta, Krúdy Ádám kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki német típusú gépeket ismert fel, Bárdossy mind az államfő, mind a parlament előtt eltitkolta. A kormány 26-án délután tartott ülésén csak Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter tartotta korainak a hadiállapot bejelentését, véleménye az volt, hogy várják meg, míg a németek politikai vonalon kérik a hadba lépést. A kormány azonban úgy döntött: "Magyarország a hadiállapotot a Szovjetunióval beálltnak tekinti". Ezt Bárdossy a képviselőházban június 27-én jelentette be - holott a hadüzenet a parlament joga volt.

A kassai bombázás valódi elkövetői máig ismeretlenek. A provokáció érdekében állhatott a keleti háborúba bekapcsolódni kívánó katonai felső vezetésnek, a németeknek, akik hivatalos felkéréssel nem akarták magukat Budapestnek lekötelezni, továbbá Ion Antonescu Romániájának is: a román diktátort aggaszthatta, hogy a területi igényeket tápláló Magyarország megkímélheti hadierejét. Egy német-román közös akció mellett szól a támadó gépek délkeleti repülési iránya, amely német és a román légiflotta fő erőinek báziskörlete, a Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett. A kevésbé valószínű verziók között szerepel, hogy eltévedt szovjet gépek akciójáról volt szó, valamint, hogy az iglói repülőtérről német gépeken a Szovjetunióba dezertált szlovák pilóták bombázták volna a felvidéki várost.

A bombázással kapcsolatos vita napjainkban is folytatódik, és a rejtély máig megoldatlan. Újabb kutatások szerint - amelyek Werth Henrik vezérkari főnök szovjet fogságban tett vallomásaira hivatkoznak - a kassai bombázástól függetlenül már eldőlt, hogy Magyarország hadba lép 1941-ben a Szovjetunió ellen. Egy másik megközelítés szerint az akció magyarázatát a technikatörténetben kell keresni: a ledobott bombák rögzítésére szolgáló speciális szerkezet csak a szovjet légierőnek állt a rendelkezésére - e verzió értelmében Kassát valóban szovjet gépek szórták meg tévedésből a szlovákiai Eperjes helyett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2019

• A konyhaművészetért hagyta el a komponálást Rossini
• Veronica Lake démonai
• Ellenforradalom a forradalomban
• Zsabka Kálmán botrányos élete
• Korvin Ottó, a „vörös inkvizítor”
• Etiópia vörös királya
• A magyar Windsor
• Két elbambult hölgy
• Szamuely Tibor 1919-ben