20. századi magyar egyháztörténet és módszertani javaslatok a levéltári források tükrében
2006. március 21. 19:00 Spannenberger Norbert
A Horthy-korszak kutatásának problémái
A modernkori kutatás rendelkezésére álló eszköztár feladata a történelmet a jelenig követni és feltárni. A Horthy-korszakot feldolgozó egyháztörténetírásnak szembe kell néznie mindenekelőtt egy sajátságos problémával, mely nem egy genuin egyháztörténeti probléma, de alapjaiban érinti azt. A múlt rezsim egyik sarokköve volt, hogy a jelen feletti ellenőrzést csak a múlt feletti uralommal tudta biztosítani. Ennek kárát látta az egyháztörténetírás, s nyomai a mai napig érzékelhetők. Ez a monopólium természetesen megszűnt a rendszerváltással, de milyen alternatív lehetőségek adódtak ill. milyen társadalompolitikai diskurzust indított meg a rendszerváltás? A mai magyar közvéleményt többször felkavaró diskurzus politikai pártok megnyilatkozásairól `történelmi kérdésekben`, elsősorban a Horthy-korszakról sem más, mint a `múlt uralásának` igénye. A Horthy-korszakból ránk maradt történelmi beidegződések valóban reneszánszukat élik Magyarországon , s nem ritkán pártpolitikai polémiákban nyilvánulnak meg. Ez a közélet és a történetírás szoros érintkezése valóban még emocionális korcsolyapályát jelent, hisz a Horthy-kor ma a `politikai identitás továbbra is lényeges eleme`.
Ez a faktor az egyháztörténetírásban specifikusan úgy kap szerepet, hogy egy retrospektív szemszögből a Horthy-korszak vagy a második világháború utáni üldöztetések lényegében csak előtörténeteként jelenik meg, vagy egy régmúlt, idealizált periódus záróakkordjaként, hogy annál nagyobb legyen a diszkrepancia a háború utáni `üldözött egyház` fejezetéhez viszonyítva. Ez persze inkább kisebb tanulmányok vagy az ún. emlékezési kultúra integráns részeként jelenik meg, s nem a nagyobb szintetizáló művekben, hisz a múlt rezsim hivatalos történetírása ezt nem tűrte volna meg. Épp ez a disszonancia hívja fel azonban a történész figyelmét arra, hogy a történelem és a történelemírás gyakran olyan konstrukció, melynek egy adott cél, ideológia, program stb. érdekében szuggesztív funkciója van a publikum felé.
A múlt feletti uralom igénye az egyháztörténetírásban egy specifikus formában in előfordulhat, ami az egyházi intézmény önértelmezésével függ össze, teológiai köntösbe bújtatva. Mégpedig amennyiben az egyháztörténet szorosan véve `üdvtörténet`, akkor nem mindenkinek lehet jogosítványa arra, hogy ezzel foglalkozzon. Itt közvetve a kontroll igénye jut kifejezésre, hisz hívő ember számára az egész történelem `üdvtörténet`, s nemcsak a szorosabban véve vett egyháztörténet. Szakmai szempontból viszont elfogadhatatlan az, hogy az egyháztörténetírásban ne ugyanolyan szigorú szakmai kritériumok érvényesüljenek, mint a társadalom-, politika- vagy gazdaságtörténetben stb. Ez a probléma német nyelvterületen már a múlté, s általánosan elfogadott az, hogy történelmet történészek írnak, akiknek szükségük lenne adott esetben teológiai műveltségre is, de semmiképp sem történészképzés nélküli teológusok domíniuma az `üdvtörténet` rekonstruálása, pozitívista színezetben.
Egy további súlyos problémát jelent az, hogy nem létezik egy modern társadalomtörténeti leíró munka és metodikai iskola a Horthy-korszakra vonatkozóan. A legújabb szintézis két olyan szakember tollából származik, akiknek fő kutatási területe a 19. század ill. csak részben a 20. század, s épp egyikük (Gyáni Gábor) hiányolja eme kutatások hiányát a Horthy-korszakra vonatkozóan. Ezzel a komoly deficittel számolnunk kell, azonban nem riaszthat el attól, hogy folytassuk ezirányú munkánkat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Már csak az Egyesült Államokban használják a Fahrenheit által alkotott skálát 20:20
- A rendőrséghez fordult lapjának hamisítása miatt Jean-Paul Marat 18:05
- Évtizedek alatt vált az emberiség egyik legfontosabb találmányává a távíró 16:05
- Több tucat ember életét követelte a Brooklyn híd felépítése 15:05
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap