1977-ben szabadult az utolsó politikai okból lecsukott szerzetes Kádár börtönéből

2016. március 2. 11:18

„Fekete Hollók”, kettétört szerzetesi karrierek és egy tragikus barlangtúra története. Többek között ezek is szóba kerültek a Veritas-estek címet viselő rendezvénysorozat tizenötödik – a megszokott helyen, a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utcai épületének aulájában –, Az egyházak és az MSZMP az 1960-as években címmel megtartott vitáján. Az est moderátora Zinner Tibor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője volt. 

Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Cserháti József pécsi káptalani elnök és Dr. Klempa Sándor veszprémi apostoli kormányzó (b-j) az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának papi békenagygyűlés
Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Cserháti József pécsi káptalani elnök és Dr. Klempa Sándor veszprémi apostoli kormányzó (b-j) az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának papi békenagygyűlés

Harc a „klerikális reakció” ellen

Zinner Tibor a beszélgetés elején kiemelte, hogy az MSZMP PB már 1960 nyarán határozatot hozott „A belső reakció elleni harc néhány kérdéséről” címen ismert belügyminisztériumi előterjesztésről, amely azután hosszú évekre meghatározta a kádári vezetés „osztályellenséggel” szembeni politikáját. A „klerikális reakció” egyik központi figurája Mindszenty József volt.

Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja elmondta, hogy az 1956-os forradalom idején számos egyházi személy nyerte vissza szabadságát, köztük Mindszenty József is, aki azután az amerikai nagykövetségen kapott menedéket. 1956 decemberétől-1957 márciusától sokakat visszavittek a börtönbe, hogy letöltsék börtönbüntetésüket. Bár 1957 tavaszától a forradalomban részt vett egyházi személyeket is letartóztattak, a kutató értékelése szerint az ellenük irányuló fellépés visszafogottabb volt, mint a forradalomban aktívabban részt vállaló személyekkel szembeni megtorlás.

A történész felidézte Badalik Bertalan veszprémi püspök történetét, akit 1957 nyarán letartóztatták, és egy Borsod megyei településre, Hejcére hurcoltak. Badalikot rábírták, hogy irodaigazgatóját, a szintén szerzetes Klempa Sándort bízza meg helyettesítésével. A korabeli viszonyokra jól rávilágít, hogy a helyettes „László” fedőnéven ügynökként is tevékenykedett, és az Állami Egyházügyi Hivatallal, valamint a Belügyminisztériummal már korábban egyeztetett jövőbeni szerepéről. Badalik 1964-ben egészségi állapotára tekintettel Budapestre költözhetett, ahol a következő évben elhunyt.

1957 tavaszára az állambiztonság elkészítette a veszélyes egyházi személyekről szóló nyilvántartását, 1957. október 23-án, a forradalom első évfordulóján pedig be is gyűjtötték azokat a papokat és szerzeteseket, akiktől tartani lehetett. A történész hozzátette azonban, hogy az 1951-ben létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal ebben az időszakban működése mélypontján volt, a munkatársak sorra hagyták el a szervezetet. Az ÁEH a 60-as évek elejéig a Művelődési Minisztérium egyik osztályaként működött, vagyis strukturális szinten egyfajta enyhülés volt megfigyelhető az egyházpolitikában.

Tóth Eszter Zsófia, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa felidézte, hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 1961. október 23-án, a forradalom 5. évfordulóján a diákok 1956-os megemlékezést tartottak. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1962. március 8-10-én vizsgálatot folytatott az ügyben, amelynek következtében az igazgatót kirúgták, a történelemtanárt nyugdíjazták, két diákot (Szentmihályi Szabó Pétert és Cserháti Károlyt) pedig kizártak. A Veritas kutatója megemlítette, hogy sok tanár is be volt szervezve, így a diákok sem tudták, kinek beszélhetnek nyíltan.

Zinner Tibor hozzátette, hogy az 1989-es iratmegsemmisítés során az egyik irányelv szerint az időben legközelebb eső iratokat kellett elsősorban megsemmisíteni, emellett pedig arra is törekedtek, hogy az egyházi iratokat megőrizzék. Így az egyházi személyisiégek anyaga 99,9 %-ban megmaradt. Az iratmegsemmisítést tehát tudatosan úgy hajtották végre, hogy az egyházakat minél jobban besározzák.

Private Sentinel 

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma