11,6 millió éves gibbonszerű lény írhatja át az emberszabású majmok történetét
2015. október 30. 14:04 MTI
Új megvilágításba helyezheti az emberszabású majmok evolúciós történetét egy 11,6 millió éves spanyolországi fosszília, amelyet a Katalán Paleontológiai Intézet kutatói a Science legújabb számában mutatnak be.
Korábban
A kistestű, gibbonszerű lény, a 4-5 kilogramm testsúlyú, növényevő nőstény Spanyolország mai területén, egy meleg és csapadékos éghajlatú, erdős vidéken volt honos. A területet az állatvilág rendkívüli gazdagsága jellemezte, amelyben körülbelül 80 különféle emlősfaj, köztük ormányosok (Proboscidea), orrszarvúak és kardfogú macskafélék éltek "társbérletben". Az új faj a "keresztségben" a Pliobates cataloniae nevet kapta, ám a tudósok csak Laiának becézik az apró nőstényt. Összesen 70 csont és csonttöredék került napvilágra, a leletek külön érdekessége, hogy a fosszília korához képest viszonylag jó állapotban maradt fenn a majom koponyája. "Egy apró majmot kell elképzelnünk, méretre akkorát, mint a ma élő gibbonok közül a legkisebbek" - magyarázta David Alba, a tanulmány első szerzője.
Laia koponyája inkább a gibbonéra emlékeztetett, mintsem az emberszabású majmokéra, olyanokéra, mint az orangutánok, gorillák vagy a csimpánzok, és a jelenkori főemlősökkel összehasonlítva sokkal primitívebb fogazattal rendelkezett. Kezdetlegesebb volt csontos hallójáratának szerkezete is. Míg a koponya a gibbonéra emlékeztetett, Laia testarányai lényegesen különböztek a hosszúkarúnak is nevezett majmokétól. Sokkal rövidebb karokkal és kézfejekkel rendelkezett, viszont csuklója és könyöke a ma élő főemlősökére hasonlított. Felső végtagjai segítségével képes volt a fákon közlekedni, ám ezt sokkal lassabban és "megfontoltabban" tette, mint a ma élő gibbonok, mozgása sokkal inkább a mai lajhármaki-alkatúakra emlékeztetett.
Mint David Alba kifejtette, az evolúció során a gibbonok és az emberszabású majmok útja a 20 millió és 15 millió évvel ezelőtti időszakban vált el egymástól, ez azt jelenti, hogy a Pliobates catalaniae kora miatt semmiképp sem lehetett az utolsó közös ős. Előfordulhat azonban, hogy olyan főemlőstől származik, amely közvetlenül az evolúciós elválás előtt élt. "A jelek szerint a Pliobates cataloniae a feltételezettnél sokkal nagyobb szerepet játszott a jelenkori főemlősök törzsfejlődésében, mint korábban feltételeztük. Segítségével képet kaphatunk arról, hogy milyen is lehetett ez a közös ős" - fogalmazott David Alba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap