10 ezer évvel korábbiak a Chauvet-barlang rajzai
2016. április 13. 12:19 MTI
Mintegy 10 ezer évvel korábbira datálta a franciaországi Chauvet-barlang állatokat ábrázoló rajzait egy nemzetközi kutatócsoport, amely nagyjából 250 tárgy szénizotópos kormeghatározását végezte el 15 év alatt.
Korábban
A dél-franciaországi Chauvet-Pont d'Arc arról vált híressé, hogy ott találhatók a világ legrégebbi ismert barlangi faldekorációi - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A kéznyomatokkal és 14 különböző állatfaj - barlangi medve, gyapjas orrszarvú, többféle nagymacska - rajzaival díszített falakat 1994-ben fedezték fel, a barlang azóta felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Hosszú éveken át úgy vélték, a rajzok körülbelül i.e. 22-18 ezer évvel készültek, most úgy tűnik, a barlang története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza.
A kutatók, akik a barlang mintegy 250 objektumának végezték el a szénizotópos kormeghatározását 15 év alatt, eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették. A vizsgált tárgyak között volt olyan anyag, amelyet az állatrajzokhoz használtak, volt faszén a tábortüzek, fáklyák maradékából és a falrajzok egyes részeiből, valamint a helyszínen talált, többféle állati csont is. Az adatok elemzésével a kutatók elkészítették a barlang kronológiáját, mely szerint legalább két korszakban éltek benne emberek, egyszer medvék. Először 37 ezer-35 ezer éve, majd 31 ezer-28 ezer éve települt a barlangba az ember.
Arra is találtak bizonyítékot, hogy 33 ezer éve érkeztek oda a medvék, ami egybeesik az első emberi betelepüléssel, noha a tudósok nem hiszik, hogy egy időben élt ott a két faj. Az ember és a medve is mindkétszer sziklaomlás miatt hagyta el a barlangot. A második kőzuhatag olyan súlyos volt, hogy részben elfedte az üreg nyílását, valószínűleg ezért nem költözött be újabb lakó a barlangba a következő évezredekben.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- 18:05
- A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún 16:05
- Károly és Diana házassága már az elején sem volt ideális 15:12
- Hruscsov látogatása Amerikában 10:35
- A piócagyűjtőtől a főszékletőrig – a történelem hét legrosszabb foglalkozása 09:50
- 1848-as forradalom idején érte el népszerűsége csúcsát a zsarnokölő Bánk bán története 09:05
- Hőskultusz a 20. században: Zrínyi Miklós emlékének ápolása tegnap
- Savoyai Jenőről szóló kiállítással és Húsvéti vásárral nyitják a szezont március 15-én Schloss Hof kastélyában tegnap