Vikingek "költöztek" Schallaburg várába

A vikingekről számos olyan téves és általános kép él, amelyet az utóbbi évtizedek régészeti és történelmi kutatásai jelentősen megváltoztattak. Ezeket az új ismereteket és a vikingek mindennapjait mutatja be a schallaburgi tárlat csaknem 500 tárgy segítségével. Kiderül az is, hogy a vikingek magukat nem is így nevezték és a valóságban nem is hordtak szarvakkal ellátott sisakot, csupán Richard Wagner A Nibelung gyűrűje című operájában ábrázolták őket így.

A kiállítás 23 termében csaknem 1300 négyzetméteren mutatják be a vikingek közösségi és családi életét, vallási és temetkezési szokásaikat. Látható az a fontos kutatási eredmény is, hogy a viking közösségben élő nők összehasonlítva az akkori társadalmi szokásokkal igen önállóak voltak, akár harcokban is részt vettek.

Az interaktív tárlaton a vikingek rúnaírásával szöveget lehet fejteni, bemutatkoznak a viking mitológia fontos istenei, megismerhetők azok a ma is használatos német szavak, amelyek a vikingektől eredeztethetők, kipróbálható, hogy mennyire nehéz felemelni egy viking kardot és beszerezhető a vikingkori kenyér receptje is.

A vikingek örökségével kapcsolatban mai napig fontos munkálatok zajlanak. A bécsi Ludwig Boltzmann kutatóintézet Norvégiában, Svédországban és Dániában folytat kutatásokat, a látogatók a legújabb vizsgálati módszereiket is megismerhetik.

A november 8-ig nyitva tartó tárlat a Svéd Történeti Múzeummal, a Museums-Partner Innsbruck és a Lokschuppen Rosenheim kiállítóközponttal közösen készült, a nyár folyamán pedig számos kísérőprogramot kínál a rendezvény.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?