Vérfertőzéssel igyekeztek hatalmukat biztosítani Írország őskori uralkodói

Írországban számos hatalmas sírkamra – úgynevezett passage tomb – található, amelynél a szegélykövekkel kirakott földhalom belsejébe hosszú járat vezet. Az építmények a Kr. e. 4. évezredből származnak, tehát régebbiek, mint az egyiptomi, gízai piramisok.

A leghíresebb a Kr. e. 3200 és 3000 között emelt, a szigetország keleti részén, Dublintól északra lévő newgrange-i sírhely, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A mintegy 90 méter átmérőjű sírt úgy alakították ki, hogy a fény a téli napforduló idején napfelkeltekor a húsz méter hosszú járaton keresztül éppen a kamra belsejében található oltárra esik.

Newgrange nagyjából 500 évvel régebbi, mint az angliai Stonehenge. A síremlékek építtetőiről eddig nagyon keveset tudtak a szakértők. Most azonban Daniel Bradley, a Trinity College Dublin genetikusa vezetésével egy kutatócsoport 42 ember különböző sírokból származó maradványainak genomját, valamint a sziget két, korábbi korokban élt lakójának örökítőanyagát elemezte.

Az eredmények szerint a sziget különböző régióinak különböző nagyméretű sírjaiban – Newgrange mellett az északnyugaton talált Carrowkeelben és Carrowmore-ban – egymással távoli rokonságban lévő embereket temettek el.

„Ez egy hatalmas, szerteágazó rokoni csoportnak tűnik, amelynek legalább egy fél évszázadon át volt hozzáférése az elit temetkezési helyszínekhez a sziget több régiójában” – állapította meg Lara Cassidy, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Különösen sok információval szolgált ennek a csoportnak egy Newgrange-ben eltemetett tagja, egy férfi, akinek szülei elsőfokú rokonok voltak, tehát testvérek vagy egymás közvetlen leszármazottjai. „Az ilyen vérfertőző kapcsolatok a világban szinte mindenütt tabunak számítanak, kivéve bizonyos uralkodói dinasztiákat, ahol ily módon akarták biztosítani a család hatalmát.”

Hasonló, de főként fiatalabb példákat találtak már az ókori Egyiptomban és az inkáknál is. „Ezeknek a temetkezési formáknak a presztízse szélsőséges hierarchiáról árulkodik, melyben az elit számára az egyetlen méltó partnert a családtagok jelentették” – hangsúlyozta Bradley.

Az emberi maradványok izotópiás elemzései szerint a sírokban eltemetettek sok húst és állati terméket fogyasztottak, ami a kutatók szerint jólétről árulkodik. A kutatás során az Írország nyugati részén lévő poulnabrone-i sírban egy fiú maradványainál felfedezték a Down-szindróma valaha talált legkorábbi bizonyítékát. Ez a sír mintegy 5500 éves, tehát a lelet 4000 évvel régebbi, mint az eddigi legkorábbi, a 21-es triszómiára utaló lelet.

A kutatók emellett az adatok alapján arra is következtetnek, hogy a sziget korábbi lakóit, akik vadászatból és gyűjtögetésből éltek, szinte teljesen elnyomta a mintegy 6000 évvel ezelőtt érkezett földművelő populáció. Az újonnan érkezettekkel létrejött a következő évszázadokban az a hierarchikus társadalmi forma, amelyről a nagy síremlékek árulkodnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták