Reeves: Minden jel arra utal, hogy Nofertiti Tutanhamon sírjában fekszik

Az Arizonai Egyetem régésze az egyiptomi műemlékvédelmi múzeum meghívására érkezett az észak-afrikai országba, ahol hétfőn kezdte meg a szépségéről és nagy hatalmáról ismert Nofertiti királyné feltételezett sírjának kutatását Luxorban, a Királyok völgyében. Az egyiptomi műemlékvédelmi miniszterrel, Mamdúh ed-Damátival közösen tartott sajtótájékoztatón Reeves digitális felvételekkel támasztotta alá elméletét arról, hogy Tutanhamon sírját eredetileg egy királynénak építették, méghozzá "egy olyan kimagasló királynénak, aki a fáraók kiváltságaival bírt".

Reeves hangoztatta, hogy a díszítések 80 százaléka azt jelzi, a sír nő számára épült. Szerinte csak utólag alakították át az időszámításunk előtti 14. században uralkodó és 19 éves korában váratlanul elhunyt gyermekfáraó, Tutanhamon számára. A neves régész azt is elmondta, hogy a sír keleti falán található színes díszítések alatt repedések húzódnak, amelyeket vakolattal fedtek le, és amelyek egy titkos ajtó peremeit jelezhetik. Reeves az elmúlt napokban adott interjúiban már beszélt arról, hogy a föld szintjével kilencven fokot bezáró, egyenes vonalú repedések minden bizonnyal nem természetesen alakultak ki, és ez megerősítette azon elméletét, miszerint az említett fal mögött két, eddig ismeretlen kamra húzódhat meg.

Az Ahram Online egyiptomi hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a kamrák plafonja átnyúlik a nyugati és az északi falakon, ami ugyancsak arra enged következtetni, hogy ott valami el van rejtve, feltehetően Nofertiti sírja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a többi királyi sírral ellentétben az elhunyt védelmét biztosítani hívatott varázskamrákat nem a falak közepén helyezték el, hanem "össze-vissza". "Ez is azt jelzi, hogy az ókori egyiptomiak szabadon akarták hagyni a termeket elválasztó falakat, hogy valamit elrejtsenek mögöttük" - magyarázta. A mostani kutatások végleges eredményének bejelentését korszerű radarvizsgálatok előzik meg, amelyek elvégzésének biztonsági engedélyeztetése jelenleg folyik. A műemlékvédelmi miniszter szerint a radarvizsgálatok egy-három hónapon belül kezdődhetnek meg.

Nofertiti Ehnaton fáraónak, a XVIII. dinasztia tizedik uralkodójának a főfelesége volt. Sírjának holléte az egyiptológia mindmáig talán legnagyobb megoldatlan rejtélye. Tudósok egy része feltételezi, hogy a férje által alapított fővárosban, Amarnában helyezték nyugalomra, míg mások úgy vélik, holtteste egyike annak a két múmiának, amelyeket korábban a Királyok völgyében találtak. Nofertiti Berlinben lévő híres mészkőmellszobrát 1912-ben Amarnában találták meg.

A királynéról DNS-vizsgálatok eredménye alapján egyes tudósok feltételezik, hogy ő volt Tutanhamon anyja.
Tutanhamon az i.e. 1323 körül halt meg. Érintetlen sírját pompás arany halotti maszkjával a Királyok völgyében fedezte fel és tárta fel Howard Carter brit egyiptológus 1922-ben. A szakembereket régóta foglalkoztatja az a rejtély, miért kisebb Tutanhamon sírja a többi fáraóéhoz képest, és a sír formája miért igazodik inkább az egyiptomi királynék temetkezési helyéhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése