Német katonákat is megölt a sárgászöld gyilkos a második yperni csatában

Közel 6000 darab, fertőtlenítőszeres palacknak álcázott tartályból kiengedett, 160-180 tonnányi sárgászöld klórgázfelhő. Ez a sokkoló látvány tárult 1915. április 22-én délután 5 óra környékén a belgiumi Ypern (vagy Ypres) közelében fekvő állásokban várakozó antantkatonák elé. 

Bár egy korábban antant fogságba esett német katona bevallotta, hogy nagyszabású gáztámadás készül, senki sem hitt neki. A túlnyomórészt Algériából besorozott védők többsége fuldokolva menekült, de sokan a lövészárkokban maradtak. Néhány percen belül mintegy 6000 katona esett el. A védőállások egy órán belül kiürültek.

A franciák már 1914 augusztusában bevetettek brómecetészterrel töltött puskagránátokat, a németek pedig előbb 1914 októberében Neuve Chapelle-nél, majd 1915 januárjában az oroszok ellen is használtak különböző könnygázvegyületekkel töltött fegyvereket, mérsékelt sikerrel. A harci gázok tömeges alkalmazására elsőként a második yperni csatában került sor.

A németek a kedvezőtlen széljárás miatt többször is elhalasztották a klórgáz bevetését. Miközben várakoztak, az antant lövedékei eltaláltak néhány tartályt, három katona halálát okozva és többeket megsebesítve. A vegyület már kis adagban is okozhatott köhögést, hányást és légzési nehézségeket, nagy mennyiségben a tüdőbe jutva pedig túlzott folyadéktermelést indukált, ami fulladásához vezetett.

A németek április 22-én nem tudták megfelelően kihasználni a meglepetés erejét, az antantkatonák a későbbiekben pedig – kihasználva, hogy az ammónia semlegesítette a klórgáz hatását – vizeletükkel átitatott rongyot kötöttek a szájuk elé. Hamarosan megjelentek a gázálarcok is, amelyek még hatékonyabb védekezést tettek lehetővé.

A háború folyamán az angolok, az oroszok és a franciák is bevetettek klórgázt, majd a foszgén és a mustárgáz is megjelent a csatatereken. A vegyi fegyverek bevetésének következtében több tízezer katona halt meg, és több százezren szenvedtek súlyos egészségkárosodást.