Nem a kőtömb ütötte agyon a legszerencsétlenebb pompeji férfit, még szörnyűbb halála lehetett
2018. július 3. 10:36 MTI
Kezdetben a szakemberek azt gyanították, hogy a lezúduló lávafolyam által elsodort, mintegy 300 kilogrammos kőtömb nekivágódott a férfinak és agyonütötte. A tetem részletes vizsgálata nyomán azonban megváltoztatták a véleményüket.
Korábban
Nem egy hatalmas kőtömb, hanem a hamueső okozta Pompejiben annak a mozgássérült férfinak a halálát, akinek maradványait májusban fedezték fel a régészek a Vezúv lábánál – közölte Massimo Osanna, a pompeji régészeti lelőhely igazgatója. A 35 éves áldozat csontjainak vizsgálata alapján állapították meg a régészek, hogy a férfi mozgáskorlátozott lehetett, és ezért nem volt képes időben biztonságos helyre menekülni a Vezúv kitörésekor, 79-ben.
Kezdetben a szakemberek azt gyanították, hogy a lezúduló lávafolyam által elsodort, mintegy 300 kilogrammos kőtömb nekivágódott a férfinak és agyonütötte. A tetem részletes vizsgálata nyomán azonban megváltoztatták a véleményüket és közölték, hogy nem kőtömb ölte meg, hanem a vulkáni hamu és a por fojtotta meg a férfit. Erről árulkodik az áldozat szélesre tárt szája, az áldozat fogai is teljesen jól konzerválódtak.
„Ennek az embernek a halála még rettenetesebb volt, mint azt korábban feltételeztük. A kőtömb gyors halált idézett volna elő” – hangoztatta Osanna. Olasz médiajelentések szerint az áldozat nyitott szája hasonlít Edvard Munch norvég festő Sikoly című világhírű festményéhez. A maradványok elemzésének eredményeit a közeljövőben fogják részletesen ismertetni, és egy tudományos tanácskozás témája is lesz.
A hátán fekvő férfi csontvázát a közelmúltban felfedezett és jelenleg is feltárás alatt álló balkonos sikátor, a vicolo dei Balconi és az Ezüstlakodalom házáról elnevezett utcácska, a vicolo delle Nozze d'Argento sarkán találták meg a város egy eddig feltáratlan, nagyjából 66 hektáros területén folyó munkálatok során. Pompeji 20 ezer lakójának jelentős része meghalt a Vezúv 79-es kitörésekor, amikor a várost maga alá temette egy réteg láva, sár és por. Csak a 18. században fedezték fel az elfeledett város nyomait, benne számos nagyon jó állapotban megőrződött holttesttel, amelyek még abban a pozícióban voltak a rétegek alatt, amelyben egykor az életükért küzdöttek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap