Mesterséges intelligenciával filmesítik meg az Elveszett paradicsomot

A Ponyvaregény társírójaként is ismert Roger Avary arra vállalkozott, hogy a generatív mesterséges intelligencia képi eszközeinek bevonásával mozgóképre adaptálja a megfilmesíthetetlennek tartott irodalmi művet. Bár a kortárs filmipar egyre nagyobb mértékben támaszkodik a mesterséges intelligenciára, egy ilyen horderejű, összetett filozófiai és teológiai kérdéseket boncolgató történelmi alkotás adaptációja precedens nélküli kísérlet. A kritikusok, köztük a The Guardian cikkének szerzője, rámutatnak a technológia jelenlegi korlátaira, felvetve a kérdést, hogy a tisztán gépi algoritmusok által generált tartalom képes-e érdemben visszaadni az eredeti mű drámai mélységét és spirituális jelentőségét.

A filmtörténet során számos, korábban adaptálhatatlannak bélyegzett irodalmi alapanyag esetében történtek próbálkozások, változó sikerrel. A Gyűrűk Ura korai, rotoszkópos technikával készült verziója, illetve a Dűne 1984-es, David Lynch-féle feldolgozása egyaránt komoly technikai és narratív akadályokba ütközött, mielőtt a modern számítógépes grafika fejlődésével elnyerték volna mai, grandiózus formájukat.

A filmipar egyes vizionáriusai, például Joe Russo rendező már évekkel ezelőtt előrejelezték a teljes egészében algoritmusok által generált mozgóképek eljövetelét. Az Elveszett paradicsom esetében az alkotók valószínűleg a gépi tanuláson alapuló képgeneráló rendszerek segítségével kívánják megteremteni azt a kozmikus látványvilágot, amely hagyományos filmes keretek között kiugróan magas költségvetést igényelne.

John Milton 1667-ben megjelent főműve, az Elveszett paradicsom az egyetemes irodalom egyik legjelentősebb alkotása. A vak költő által jambikus pentameterben megírt eposz a bibliai bűnbeesés történetét, a lázadó Sátán bukását és az első emberpár kiűzetését dolgozza fel. A 17. századi, polgárháborúk és vallási konfliktusok szabdalta Angliában született mű nemcsak teológiai értekezés, hanem mélyen politikai és filozófiai állásfoglalás is a szabad akaratról és a hatalom természetéről.

A cselekmény monumentális léptéke egészen mostanáig elriasztotta a nagy stúdiókat a feldolgozástól. A generatív algoritmusok bevonása a produkciós folyamatba sajátos olvasatot is ad a projektnek, mintegy reflektálva a teremtés kiszervezésének és az emberi alkotóerő technológiai imitációjának kortárs dilemmáira.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége