2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Szupersztárok a korabeli Városligetben

2021. október 25. 12:55

A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a második világháborúig. Katonazenekarok, amatőr dalárdák, jazzbandák, virtuóz cigányprímások – békésen megfért egymás mellett a számtalan zenei stílus. Ezúttal olyan hazai és külföldi fellépőket mutatunk be a Városliget gazdag zenei történetéből, akik nemcsak saját korukban voltak népszerűek, hanem művészi kvalitásaikat az utókor is magasra értékeli.

Zene a Városligetben
Előadásra gyülekeznek a nézők a fényreklámokkal kivilágított városligeti színházépület bejáratánál az 1930-as évek második felében (balra). A jobboldali képen: Jávor Pál volt Honthy Hanna partnere Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint

A Városliget zenei életének rangot adó művészek sorát az Európa-szerte ismert magyar zenész, Liszt Ferenc (1811–1886) nyitotta meg. Fellépése 1856-ban egy különleges eseményhez, a fiatalon elhunyt Hermina hercegkisasszony – József nádor fiatalon elhunyt leánya – emlékére emelt kápolna felszenteléséhez kötődik.

Az európai zene első szupersztárjának fellépését lelkesen fogadták a megjelentek. A korabeli beszámoló szerint a Scitovszky János hercegprímás által celebrált nagymisén „a zene-világ királya s hazánk ebbeli büszkesége, dr. Liszt Ferenc a szívet és ideget átható ’Vocal' miséjét személyes vezénylete alatt adta”. Későbbi budapesti tartózkodásai alatt Liszt szívesen gyakorolt a Hermina-kápolna szép hangú orgonáján, de városligeti fellépést többé nem vállalt.

Az 1890-es években a magyar írók és újságírók Otthon Köre rangos résztvevőkkel rendezett nagyszabású jótékonysági koncertet az Iparcsarnokban. Az ország tűzkárosultjainak megsegítését célul tűző, jótékonysági hangverseny fellépői voltak a korabeli újság tudósítása alapján: „Splényiné-Blaha Lujza báróné; a budai dalárda, Erkel Sándor karnagy, filharmóniai társulat, Goldmark Károly zeneszerző hazánkfia, Prevost Henrik operaénekes és Sauer Emil zongoraművész.” 

Az egyik legrangosabb fellépő, a keszthelyi születésű Goldmark Károly (1830–1915) Bécsben élt, és a császárvárosban szerzett magának hegedűművészként és zeneszerzőként nemzetközi hírnevet. Az Ország-Világ című lap azt is hírül adta, hogy „az Iparcsarnokban rendezendő nagy elite-hangversenyen a fővárosban időző arisztokrácia teljes számban lesz jelen. József főherceg őfensége a nagy hangversenyen valószínűleg családjával együtt szintén jelen lesz.”

Egy héttel az elit hangverseny után szabadtéri koncertet is tartottak az Iparcsarnok előtti korzón, katonazenekarok és cigányzenészek részvételével. Amint a már idézett lap írja: „Balogh Károly, Radics Béla, Rácz Pali, Berkes Béla és Bandi Marci prímások az Otthonban megjelentek és a tüzkárosultak javára készséggel megígérték díjtalan közreműködésüket.”

A kezdetben rendkívül népszerű Ős-Budavára egy évtizeddel a mulatónegyed megnyitása után hanyatlásnak indult. A tulajdonosok mindent megtettek, hogy visszacsalogassák az elpártoló közönséget, többek között külföldi énekeseket szerződtettek az opera és a musical világából. Az Ország-Világ című lap 1907-ben képes tudósításban adta hírül, hogy „Frederiko Barbalogna olasz operaénekes a milánói Scala-színházból, esténkint nagy sikerrel lép fel Ős-Budavára variéte-szinpadán.”

1908-ban jelent meg a hír a Tolnai Világlapjában, hogy Lillian Hoerleint, Amerika legelső szubrettjét, az Amerikai Park sztárját, 20 ezer koronás havi fizetéssel szerződtették az új nyári mulatóba. Ős-Budavára felett ekkorra már eljárt az idő, csődöt jelentett és bezárták. Helyét a korszerűbb Amerikai Park, majd az Angol Park vette át. A külföldi zenei nagyságok vonzerejét az új mulatóhelyen is igyekeztek felhasználni, ám az egykori celebek neve mára feledésbe merült. 

A Városliget legrangosabb, állandó szimfonikus zenekara az Állatkertben működött 1912-től. Az 1866-ban megnyitott intézményben kezdettől fogva rendeztek szabadtéri koncerteket, eleinte főként katonazenekarok közreműködésével. Az új együttes első karmesterének a lübecki születésű Wieschendorff Henrik fagottművészt szerződtették a Magyar Királyi Operaházból. Ő állította össze a zenei programot és az állatkerti hangversenyek többségét személyesen dirigálta.

A neves fellépők közül kiemelkedik Reiner Frigyes (1888–1963, külföldön: Fritz Reiner), a még csak 26 esztendős, rendkívül tehetséges, budapesti születésű művész. Akkoriban a szász királyi udvari opera karmestereként működött Drezdában, később pedig a New York-i Metropolitan Opera karmestereként, majd a pittsburghi és a chicagói szimfonikusok zeneigazgatójaként vált világhírűvé. Bartók Béla utolsó, New York-i pódiumszereplésén is ő vezényelt 1943-ban.

Az állatkerti szimfonikusok a háborús idők nehézségei miatt feloszlottak, ám néhány évnyi szünet után újjáéledt a rendszeres városligeti koncertélet. A Székesfővárosi Zenekar 1923-tól rendszeresen fellépett az Állatkertben, majd ingyenes koncerteket adott az Iparcsarnok előtti zenepavilonban is. A siker akkora volt, hogy a Magyar Rádió 1924-ben az Állatkertből sugározta első élő koncertközvetítését.

A Bor Dezső karnagy által vezetett együttes sok neves szólistát kísért a városligeti szabadtéri koncerteken. Az állatkerti koncertsorozat egyik kiemelkedő eseményére 1927. augusztus 22-én került sor. Ekkor rendezték meg Alpár Gitta (1903–1991) opera- és operetténekes búcsúhangversenyét abból az alkalomból, hogy a művésznő a berlini Staatsoperhez szerződött.

Ez alkalommal Verdi: Rigoletto című operáját adták elő hangversenyszerűen. A zenekart Ábrányi Emil vezényelte. Az opera énekes előadói - az est főszereplőjének számító Alpár Gitta mellett – Antal Károly, Laurisin Lajos, Ábrányi Margit, Lakatos Sándor, Kertész Ödön és Vermes Jenő voltak. Alpár Gitta később, a berlini Staatsoper tagjaként énekelt Európa neves operaházaiban is, mindenütt osztatlan sikert aratva. Életművéért nem sokkal halála előtt, 1987-ben, Berlinben a Golden Band kitüntetést vehette át.

A sokáig amatőr zenészekből álló Székesfővárosi Zenekar a két világháború közötti években – elképesztő teljesítményt nyújtva – 815 szabadtéri hangversenyt tartott a Városligetben. A nyári ingyenes hangversenyek másfél évtizedes sorozata úttörő kezdeményezésnek számított Budapest zenei életében. Ezrek hallgatták alkalmanként mély csendben, áhítattal a klasszikus zeneirodalom gyöngyszemeit. A zenekart vezénylő vendégkarmesterek és a koncerteken fellépő szólisták között sok ismert névvel találkozhatunk. 1932. július 19-én például Ferencsik János (1907–1984) vezényelte a zenekart. Az ingyenes szabadtéri koncerten operarészleteket adtak elő, Sebők Stefi énekesnő közreműködésével.

Nem feledkezhetünk meg a városligeti színházakban zajló zenei életről sem. A Liget fénykorában rengeteg zenés színdarabot játszottak a tucatnyi kisebb-nagyobb színházban. A legnépszerűbbek az operett előadások voltak. Az 1935-től Erdélyi Mihály vezetésével működő Erzsébetvárosi Színházban (az egykori Városligeti Színkör épületében) egy-egy teltházas operett-előadáson 885 néző tapsolt az énekes-táncos színészeknek. Közöttük olyan hírességeknek, mint Honthy Hanna, Jávor Pál, Somogyi Nusi, Kiss Manyi, ifj. Latabár Árpád és Latabár Kálmán. A színház 1944. november 30-án tartotta utolsó előadását.

A 2. világháború bombázásai során a városligeti zenepavilonok – és jórészt a színházak is – megsemmisültek. A háború után az Állatkertben szabadtéri színpadot építettek a zenepavilon helyett, ám gyorsan kiderült, hogy működtetése nem gazdaságos az intézmény számára. A zenei előadások az 1950-es években megszűntek, az állatkerti színpadot lebontották.

Több évtizedes szünet után, a kilencvenes évek közepén a Budapesti Fesztiválzenekar emlékezetes koncertje bizonyította, hogy van létjogosultsága a városligeti hangversenyéletnek. 2002 óta rendeznek ismét rendszeresen szabadtéri zenei programokat Zenés állatkerti esték címmel. Ezzel együtt is régi hiányt pótol a japán Sou Fujimoto tervei alapján épülő Magyar Zene Háza. Az új intézményben a zene sokszínű világával ismerkedhetnek majd a látogatók, a szabadtéri színpadán pedig újraéledhet az egykori városligeti szabadtéri koncertek hagyománya, amelyeken időről időre a zenei élet felejthetetlen nagyságai is felléptek. (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A kor egyik legismertebb bécsi zenésze, Goldmark Károly (balra), jobbra pedig a fővárosi korzó zenepavilonja, háttérben a rangos hangversenyhelyszínnek számító, több ezer hallgató befogadására alkalmas IparcsarnokkalFrederiko Barbalogna olasz operaénekes portréja a városligeti fellépését beharangozó újságban (balra), a középső képen Lillian Hoerlein kisasszony, akit némi túlzással Amerika legelső szubrettjeként mutatott be a főváros közönségének a korabeli sajtó, jobbra pedig az Új Ős-Budavár néven is reklámozott Amerikai Park egyik pavilonjaA Székesfővárosi Állatkert szimfonikus zenekara az állatkerti zenepavilonban, (balra), jobbra pedig a világkarriert befutó karmester, Reines Frigyes 1914-ben, városligeti fellépése idejénNéhány évvel a városligeti búcsúkoncert után, 1932-ben Alpár Gitta énekel egy németországi szabadtéri koncertenAz épülő Magyar Zene Háza látványterveA Székesfővárosi Zenekar 1933-ban az Iparcsarnok előtti zenepavilonban rendezte fennállásának 1000. hangversenyét (balra), jobbra rádiófelvétel vezénylése közben Ferencsik János, aki ifjú karmesterként rendszeresen fellépett a VárosligetbenElőadásra gyülekeznek a nézők a fényreklámokkal kivilágított városligeti színházépület bejáratánál az 1930-as évek második felében (balra). A jobboldali képen: Jávor Pál volt Honthy Hanna partnere Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt című operettjében.Márványtábla őrzi a templomavató mise vezénylésének emlékét a Hermina-kápolna falán (balra), a jobboldali képen pedig Liszt Ferenc városligeti fellépése idején, 1856-ban, Wilhelm von Kaulbach festményén

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár