Kötet tárja fel Murnau titokban forgatott Faustjának titkait
Száz évvel az eredeti bemutató után egy fotókat és tervrajzokat tartalmazó vázlatkönyv kiadásával váltak megismerhetővé a Faust című némafilm forgatási titkai. A Mubi Editions által a párizsi Cinémathèque Française archívumából származó gyűjteményből megjelentetett The Faust Bible című kötet alapjául F. W. Murnau rendező egykori személyes relikviája, egy produkciós kellékbiblia szolgált.
- A német expresszionista némafilm századik évfordulójára megjelent kötet F. W. Murnau egykori forgatási naplójának és vázlatkönyvének restaurált anyagát teszi közzé.
- A könyv alapjául szolgáló, a párizsi Cinémathèque Française által megőrzött eredeti kellékkönyv évtizedeken át kallódott magángyűjteményekben.
- A publikált felvételek és tervrajzok részletesen dokumentálják a korszak legdrágább német filmprodukciójának innovatív kameramozgásait és speciális effektusait.
Friedrich Wilhelm Murnau a korai filmművészet egyik legmeghatározóbb, egyben legzárkózottabb alkotója volt. A Nosferatu és a Virradat rendezője 1931-ben, mindössze 42 éves korában hunyt el. A Johann Wolfgang von Goethe tragédiája nyomán készült, 1926-ban bemutatott Faust volt az utolsó Németországban forgatott alkotása. A Gösta Ekman és Emil Jannings főszereplésével készült produkció az Ufa stúdió addigi legdrágább vállalkozása volt, amely a korabeli jegypénztáraknál ugyan megbukott, a későbbi filmtörténetben azonban hivatkozási alappá vált.
A most publikált kiadvány forrása egy vaskos, bőrkötéses könyv, amely eredetileg a film egyik jelenetében szerepelt, amikor a tudós a lángok közé veti a Bibliát. Robert Herlth és Walter Röhrig látványtervezők a felvétel után kiemelték a kelléket a hamuból. Az üres oldalakra vázlatokat, standfotókat és a kulisszák mögött készült fényképeket ragasztottak, majd a forgatás végén a rendezőnek ajándékozták a naplót.
A relikvia évtizedeken át elveszettnek hitt tárgy volt. Murnau a berlini lakásában hagyta a könyvet amerikai utazása előtt. Halála után testvére különböző pincékben tárolta a hagyatékot, amely így átvészelte a második világháborús bombázásokat is. Lotte Eisner filmtörténész az 1950-es években hiába kutatott utána.
A kötet az 1960-as években bukkant fel újra, amikor Engelbert von Mallinckrodt berlini kurátor megvásárolta, majd évtizedekig egy szekrény tetején pihent. A műtárgyat végül 2017-ben vette meg a Cinémathèque Française, ahol Laurent Mannoni csapata restaurálta az egykori vízkárokat.
Murnau a producereket és az illetéktelen fotósokat kitiltotta a forgatásokról, ezért módszerei sokáig rejtve maradtak a nyilvánosság elől. A most megjelent könyv bizonyítja a filmkészítés szoros kollaboratív jellegét. A látványtervezők vázlatai kötelező érvényű szerződésként funkcionáltak, amelyeket a rendező és Carl Hoffmann operatőr milliméteres pontossággal valósított meg. A kötetből kiderül, hogyan használták az elszabadult kamera (entfesselte Kamera) technikáját, és miként kísérleteztek a világítással a sötét-világos kontrasztok eléréséhez, amelyeket nagyrészt Albrecht Dürer metszetei ihlettek.
Ez is érdekelhet
A könyv oldalain a díszlettervek mellett a speciális effektusok műszaki rajzai is helyet kaptak. A Faust egyik leghíresebb jelenete a Weltflug nevű szekvencia, amelyben a Mefisztót alakító Jannings a köpenyén repíti a főszereplőt a világ felett. A fennmaradt ábrák igazolják, hogy a repülés illúzióját egy gipszrámpán mozgatott alacsony fa kocsival érték el, amelynek ötletét a tervezők egy teherautó utcai lerakodásának megfigyeléséből merítették.
A kiadvány a kihajtható oldalakon közölt tervrajzok és werkfotók mellett a forgatókönyv idézeteit és szakmai magyarázó szövegeket is tartalmaz. A dokumentumgyűjtemény közzététele lezárja a Murnau munkamódszereivel kapcsolatos teóriákat, és a tényekre támaszkodva dokumentálja a 20. század eleji német filmipar technológiai megoldásait.
