Szerelmes uralkodók

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 26
16 találat
[1]

1421. május 26.

Meghal I. Mehmed szultán

Az Oszmán Birodalom helyreállítója Edirnében született 1389-ben. Apja, I. Bajezid Ankarában katasztrofális vereséget szenvedett Timur Lenktől, aminek következtében a birodalom fejlődése megrekedt és polgárháború tört ki. Az interregnum idején az anatóliai területek nagy része elveszett. A trónkövetelők közül leggyorsabban I. Mehmed lépett, 1414-ben elfoglalta Izmirt, hadjáratot szervezett a karamánok ellen és Ruméliában, az birodalom európai területein is helyreállította az oszmánok fennhatóságát. Két felesége volt, házasságaiból két leány és öt fiú született. Edirnében hunyt el, Burszában helyezték végső nyugalomra. Mehmed erős országot hagyott fiára, II. Murádra.

[2]

1520. május 26.

V. Károly Doverben találkozik VIII. Henrikkel

[3]

1538. május 26.

Kálvin János elhagyja Genfet

[4]

1796. május 26.

Halálra ítélik Babeuf francia utópista szocialistát

Francois-Noël Babeuf letartóztatásával már kudarcba fulladt a felkelési kísérlete. Titkos szervezete, az Egyenlők Társasága a forradalmi kormányt, a Direktóriumot akarta megdönteni, az 1793-as jakobinus alkotmányt tervezte visszaállítani és a fogyasztói kommunizmust bevezetni. Babeuföt a vendome-i legfelsőbb bíróság halálra ítélte, majd 1797-ben kivégezték

[5]

1805. május 26.

Napóleont Itália uralkodójává koronázzák a milánói katedrálisban

[6]

1821. május 26.

Megnyitja kapuit a berlini Schauspielhaus

A nyitóelőadáson - III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében - Goethe Iphigénia Taurisban című drámáját adták elő. A berlini Schauspielhaus, a porosz főváros legpatinásabb színháza lényegében a tűzvész martalékául esett királyi Komedienhaus helyén épült fel. A színházat a további évtizedekben olyan nevek tették még rangosabbá, mint Richard Wagner, Liszt Ferenc, az író E.T.A. Hoffmann, vagy a hegedűvirtuóz Niccolo Paganini. A sors különös kegyelme, hogy az épület vaskos oszlopai dacoltak a második világháború bombázásaival és tüzérségi belövéseivel is. Az eredetileg Karl Friedrich Schinkel neves építész alkotta Schauspielhaus újjáépítésére azonban negyven évet kellett várni. Az egykori NDK-ban 1984-ben Konzerthaus (Hangversenyház)-ként épült újjá a klasszicista stílusú építmény. A Schauspielhaus azóta is hangversenyterem.

[7]

1821. május 26.

Megszületett Pafnutyij Lvovics Csebisev orosz matematikus

Borovszka-ban (ma: Okatovo) született, egyetemi tanulmányait Moszkvában fejezte be, 1850-től a szentpétervári egyetem professzora volt. Jelentős eredményei voltak a prímszámok eloszlásának vizsgálatával kapcsolatban (megalkotta a nevét viselő tételt). Kiemelkedő a munkássága a valószínűségszámítás területén: ő a konstruktív függvénytan megalapítója. Foglalkozott az analízis és a mechanika kérdéseivel is. Szentpétervárott hunyt el 1894. december 8-án.

[8]

1834. május 26.

Szikh felkelők elfoglalják Peshawart

[9]

1865. május 26.

Véget ér az amerikai polgárháború

[10]

1867. május 26.

Kossuth fellép a kiegyezés ellen

Éppúgy, mint 1867 tavaszán és nyarán, Kossuth több, hazaküldött és közzétett írásában elítélte a kiegyezést. Szerinte Magyarország a kiegyezéssel lemond állami önállósága legfontosabb elemeiről. A védelmi közösség olyan nemzetközi viszályokba és háborúkba sodorhatja az országot, amely saját érdekeivel és a szomszéd nemzetek iránti, az ország léte szempontjából oly fontos barátságos viszonnyal ellentétben áll. Bűnösen ostoba politikának tartotta, hogy `a boldogtalan alkura` éppen Königgrätz után állt rá az országgyűlés Deák-párti többsége, akkor, amikor az egész világ előtt nyilvánvalóvá lett, hogy Ausztria életképtelen. A közösügyes alkuval Magyarország `életre galvanizálta a Habsburg kadavert`, azt az Ausztriát, amely `magát túlélte`, s mint `rothadásba menő hulla az európai béke megszilárdulásának s a civilizáció továbbfejlődésének akadályává vált`. `A kiegyezés a magyar elem konzervatív, reakcionárius és színleg liberális részének az osztrák-németek szabadságot utáló részével jelenti a szövetkezését, a többi nemzetiségek és népfajok elnyomására.`

[11]

1876. május 26.

Meghal Frantisek Palacky cseh történettudós

A morva Hodslavice faluban született 1798. június 14-én, protestáns parasztcsalád gyermekeként. Apja Trencsénben és Pozsonyban taníttatta, majd 1817-től magyar földbirtokos családoknál nevelősködött. Hatott rá Vörösmarty, Berzsenyi és a reformkor szelleme. 1823-ban áttelepült Prágába, ahol folyóiratokat szerkesztett, és a cseh nemzeti újjászületési mozgalom legnagyobb tekintélyű vezéregyénisége lett. Nézeteiben szembeszállt Kossuth Lajossal és Deák Ferenccel, de főként az osztrák-magyar kiegyezéssel, mert az veszélyeztette politikai irányvonalát, a cseh-osztrák kiegyezést, az ún. ausztroszlavizmust. Negyven évig dolgozott élete fő művén, A cseh nemzet történetén, amely a csehek történetének 1526-ig, a Habsburgok trónralépéséig terjedő időszakát tekinti át. A mű - amely hőskorrá emelte a huszita korszakot - nagy hatással volt a cseh irodalomra és képzőművészetre. Munkássága alapján a cseh nemzeti történetírás úttörőjeként tisztelték és uralkodói pompával temették el.

[12]

1896. május 26.

Először alkalmazzák a Dow Jones mutatót

A Dow Jones index névadója Charles Dow közgazdász és Edward Jones sajtóügynökség-alapító volt. A róluk elnevezett tőzsdeindex mindmáig az amerikai gazdaság egészének hőmérője az amerikaiak szemében, noha mutató és számítási módja rég elavult. A számítási mód azonban mindenesetre átvészelte a két nagy tőzsdei krachot, az 1929. október végit, illetve az 1987. október 19-it. Az indexet a New York-i tőzsdén jegyzett részvények napi árfolyamai alapján állítják össze. Jelenleg 30 reprezentatív termelővállalat, 15 közszolgáltató cég és 20 vasúttársaság részvényei árfolyamának átlagát tartalmazza. A részvénykosár tartalma, azon belül a súlyarányok időről időre változnak

[13]

1918. május 26.

Kikiáltják a független Grúz Demokratikus Köztársaságot

A grúz (kartvel) törzsek már a Kr.e. III-II. évezredben a Kaukázuson túli területen éltek. A III-IV. században közöttük is elterjedt, s államvallássá lett a kereszténység. A Grúzia területén létrejött különböző államalakulatokból a XI-XII. században centralizált monarchia alakult a Bagratidák vezetésével. A tatárdúlást, majd Timur Lenk hódítását követően a XV. század végén az ország vazallus királyságokra esett szét, s a XVI-XVIII. században a Kaukázus meghódítására törő Irán és Törökország vetélkedésének terepévé vált. A küzdelembe bekapcsolódott Oroszország is, amely először 1801-ben Kelet-Grúziát, majd 1803-tól - több orosz-iráni háború következményeként Nyugat-Grúziát is fennhatósága alá vonta. A cári Oroszország összeomlását követően 1918. május 26-án kikiáltották a független Grúz Demokratikus Köztársaságot. Három évvel később egy felkelés nyomán a bolsevikok megszerezték a hatalmat, s 1921 elején kikiáltották a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságot, majd 1922 végén csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1936-tól önálló szovjet köztársaság volt. Az 1980-as évek végén Tbiliszi az elsők között jelentette be, hogy külön akar válni a Szovjetuniótól. Az 1990. október-novemberi parlamenti választások nyomán a Kerekasztal-Szabad Grúzia ellenzéki koalíció került többségbe, megszerezve a szavazatok 64 százalékát. Az új parlament az 1991. márciusi referendum eredményét megerősítve 1991. április 9-én határozatot hozott a köztársaság függetlenségéről. Az 1995. augusztus 24-én elfogadott alkotmány Grúziát elnöki köztársasággá nyilvánította.

[14]

1952. május 26.

Megszűnik Németország megszállása

A három nyugati hatalom: az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szövetségi Köztársaság külügyminiszterei aláírják a Németországra vonatkozó keretszerződést (Deutschlandvertrag), amely megszünteti a megszállási statútumot és a bonni köztársaságot szuverén állammá teszi. A szövetségesek megmaradt kiváltságos jogai csapatok állomásoztatásának a kérdéseire, Berlin státusára és a békeszerződéssel kapcsolatos problémakörre szorítkoznak. Ez a szerződés további lépés a nyugati szövetségesek és a Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak normalizálása felé. A hadiállapot már egy éve véget ért.

[15]

1966. május 26.

Meghal Tamási Áron író

Farkaslakán született 1897. szeptember 20-án. Első novellája 1922-ben jelent meg. 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott telepedett le, s az erdélyi magyar irodalmi és szellemi élet vezető alakja lett. Az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadáskörutakat szervezett, többször szerepelt Magyarországon. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1935 után politikai nézetei radikalizálódtak, felfogása a nép írókéhoz került közel. Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt. 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, műveiben az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Tehetsége és fantáziája játszi könnyedséggel olvasztotta egybe a tragédiát és komédiát, a misztikumot és a falu józan realizmusát. Regények mellett színpadi műveket is írt, amelyek közül kiemelkedik az Énekes madár című darabja. `Életmisztériumában a reménység tölti be a világot, a madarak zöld ágat hordanak szét, és az `érdemes emberek` javára igazodik az élet` - írta róla Ablonczy László.

[16]

1976. május 26.

Meghal Martin Heidegger német filozófus

A polgári filozófia jelentős egyénisége, az egzisztencializmus egyik elindítója, fő képviselője Messkirch-ben született 1889. szeptember 26-án. Freiburgban szerezte meg filozófiai doktorátusát. 1915-ben magántanár lett, s többé nem hagyta el szülőföldjét. Az 1930-as évek elején szerepet vállalt a náci kultúrpolitikában, s a Freiburgi Egyetem rektora lett. Beszédeiben támogatta a hitlerizmust, s belépett a pártba is. Viszonya azonban hamar megromlott a nácikkal, 1934-ben le is mondott a rektorságról, de a pártot nem hagyta el. A II. világháború után a hitlerizmust az emberiség betegségének minősítette. Ennek ellenére a Németországot megszálló szövetségesek eltiltották a katedrától, s csak 1951-től adhatott ismét elő. 1927-ben publikálta a Lét és idő, 1929-ben Az alap lényege, majd a Kant és a metafizika problémája című műveit. Magyarul csak részletek jelentek meg tanulmányaiból. Freiburg im Breisgau-ban érte a halál.