A vörösterror 133 napja

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 22
19 találat
[1]

1451. április 22.

Megszületett I. Izabella, Kasztília és Aragónia királynője

A Trastámara-ház szülöttje, II. János és Portugáliai Izabella lánya Madrigal de Las Altas Torres-ben született. Hároméves volt, amikor féltestvére, IV. Henrik került a trónra. Izabella 13 éves korában került az udvarhoz, öccsével, Alfonzzal együtt. 1469-ben házasodott össze Aragóniai Ferdinánddal, királyi hozzájárulás nélkül. Emiatt létrejött egy Aragónia-ellenes párt, akik Henrik lányát, a vitatott származású Johannát akarták trónörökösnek. Henrik is felmondta az 1468. évi megállapodást, s bár később megbékültek, a király 1474. évi halálakor örökösödési háború tört ki. Izabella, bár ellenfeleit a portugál király is támogatta, 1479-ben győzött, s II. Aragóniai János halála után ebben az évben a két királyság perszonálunióban egyesült. A tartományok önállósága sok téren megmaradt, az egységes Spanyolország csak unokájuk, V. Károly császár alatt jött létre. A Katolikus Királyok (e címet VI. Sándor pápától kapták) fő célja a reconquista befejezése, az utolsó mór terület, a granadai emírség visszafoglalása volt. E hadjárat 1482-ben kezdődött, s hosszú, költséges folyamat volt, amely kiürítette a kincstárat. Ferdinánd vezette a hadakat, Izabella a toborzást és utánpótlást intézte, s még katonai kórházat is alapított. 1491-ben Santa Fénél főhadiszállást hoztak létre, s itt maradtak Granada elestéig, 1492. január 2-ig. Itt kereste meg a királyokat Kolumbusz, aki az Indiába vezető utat nyugat felé akarta megtalálni. Az ő támogatásuk vezetett Amerika felfedezéséhez. Izabella inkább elismerte az újonnan felfedezett földrész lakóinak, az indiánoknak a jogait, mint Kolumbusz, aki a területek kormányzója lett. Aragónia még a korábbi századokban megszerezte a Baleárokat, Szicíliát, Szardíniát, a 15. század közepén Nápolyt, s akkor kezdett kibontakozni a spanyol nagyhatalom.
Ibériában régi hagyománya volt a nem keresztények és a gyanús megtértek üldözésének. E folyamat betetőzése volt az Izabella által 1480-ban létrehozott inkvizíció, amelynek vezetője Torquemada lett. 1492-ben elérte a zsidók, majd 1499-ben a mórok kiűzését, e veszteség igen kedvezőtlenül hatott a gazdasági életre. Sokat foglalkozott a művelődés kérdéseivel is, már fiatalon elolvasta Dantét, és spanyolul az Aeneist. 30 éves korában tanult meg latinul, hogy a követeket fogadni tudja. Támogatta az oktatást, a tudományt, az irodalmat, a képzőművészetet. Öt gyermeke közül három lánya élte túl, amikor 1504-ben meghalt, örököse Johanna volt, aki I. Habsburg (Szép) Fülöphöz ment feleségül. Rajta már 1501-ben kiütköztek az elmebaj jelei, az utókor Őrült Johannaként ismeri - az ő fiuk volt I. Károly spanyol király, V. Károly császár.
Izabella uralkodásának utolsó évtizedében a királyoknak sikerült hatalmuk alá vonni a lovagrendek, az alcantárai, a Calatrava- és a Santiago-rend szervezetét, amelyek a reconquista befejeződésével betöltötték szerepüket. Mindháromban Ferdinánd lett a nagymester, s erőforrásaikat beolvasztották a korona birtokai közé. Izabella nem írt emlékiratokat, végrendeletéből ismerjük leginkább politikai világlátását. Ebben józan megfontolással és uralkodói bölcsességgel fejti ki törekvéseit: az Ibériai-félsziget államainak egyesítését, a Gibraltári-szoros feletti ellenőrzés fenntartását, a muzulmán észak-afrikai területek meghódítását, az Újvilág indiánjai feletti igazságos uralkodás elveit, a hazai egyházi reform végigvitelét. A spanyolok joggal tartják Izabellát legkiválóbb uralkodójuknak. Utóda a kasztíliai trónon Szép Fülöp volt, majd - az ő 1506-os halála után - Ferdinánd uralkodott Johanna helyett. Ferdinánd 1516- ban halt meg, unokájuk, Károly követte az immár egységes spanyol trónon. A királynő életét Illés Endre dolgozta fel Spanyol Izabella című drámájában.

[2]

1500. április 22.

A portugál Pedro Cabral eléri Brazília partjait

[3]

1592. április 22.

Meghal Bartolomeo Ammanati

81 éves korában meghal Bartolomeo Ammanati itáliai építőművész és szobrászmester. Az 1560 óta Firenzében élő művész korai szobrászati alkotásain erősen érződik Michelangelo hatása. Fő műve a Neptun-kút a Piazza della Signorián Firenzében, amelyet 1563 és 1575 között készített. Jelentősebb alkotásait Ammanati az építészetben hozta létre. Épületei a manierista stílus fő műveinek számítanak. Ismert palotákat épített Firenzében (például a Riccardi-Manelli-palotát 1557-1575, a Pitti-palotát 1560-tól) és Rómában (többek között a Collegio Romano homlokzatát).

[4]

1704. április 22.

II. Rákóczi Ferenc leiratban közli a városokkal, hogy az ezüstpénz hiánya miatt váltópénzül rézpénzt bocsát ki

[5]

1756. április 22.

Meghal Cserei Mihály erdélyi történetíró

A XVIII. század első felének egyik legjelentősebb emlékírója Csíkrákoson született 1668. október 21-én. Székely birtokos nemes, átmenetileg Thököly híve (1690), de 1691-től végig a Rákóczi-korban is a Habsburgok oldalán viselt állami tisztségeket. A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok feldúlták jószágait, elfogták és megkínozták. Családjával hét évig Brassóban kénytelen élni. 1707-1710 csíki főkirálybíró, majd tartományi biztos. 1721-től visszavonul a közélettől és csak a tudománynak élt. Fő műve a Historia, amelyben az 1661-1711 között történt eseményeket beszélte el, részletesen beszámolva Apafi fejedelemségéről, az erdélyi politika alakulásáról, a kuruc szabadságharc helyi fejleményeiről. Művében a tények ismertetését sok anekdota és pletyka is színesíti. Compendium theologicum et politicum című műve - címe ellenére - ékes magyar nyelven írott vallásos történetbölcseleti elmélkedés. Nagyajtán halt meg.

[6]

1786. április 22.

Megszületett Mailáth György országbíró

A Pozsony megyei Zavarban született. Pályája kezdetén Pozsony vármegyében viselt különböző tisztségeket, majd 1822-ben udvari tanácsos, később - mint királyi személynök - az országgyűlés rendi táblájának elnöke lett. 1831-től államtanácsos volt, 1839-48-ig országbíró. 1848-ban a felsőház elnökévé nevezték ki. Részt vett az MTA alapításában és az igazgatótanács munkájában. Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Lonovics József és Mailáth Antal társaságában tagja volt annak a békebizottságnak, amelyet 1848 végén az országgyűlés Windischgrätz herceghez küldött, de küldetésük sikertelen maradt. 1861. április 11-én halt meg Bécsben.

[7]

1809. április 22.

I. Napóleon császár Eggmühlnél megveri Károly főherceg seregét

[8]

1821. április 22.

Meghal id. John Crome angol festő

Norwich-ban született 1768. december 22-én. Korának jelentős tájfestője, az első jelentős vidéki festőiskola, a Norwich-School alapítója és vezetője volt. Egy gazdag művészetkedvelő barátja rábeszélésére kezdett rajztanítással foglalkozni, s ez lett a hivatása egész életében. Képeit - kevés kivételtől eltekintve - szűkebb pátriája, a norfolki táj ihlette. Rézkarcokat is készített. Idősb Crome-ként tartja számon a művészettörténet, így különböztetik meg fiától, a szintén festő John Bernay Crome-tól. Szülővárosában érte a halál.

[9]

1861. április 22.

Megszületett gróf Tisza István miniszterelnök

Alap- és középfokú iskolai tanulmányait magánúton végezte, érettségi vizsgáját - 14 éves korában - a debreceni református kollégiumban tette le. Jogi tanulmányait Berlinben kezdte, Heidelbergben folytatta, majd Budapesten fejezte be. 1879-ben, 18 évesen szerzett doktori címet. Ez után egy ideig a Belügyminisztériumban dolgozott, majd huszárönkéntes volt, ezt követően pedig geszti birtokát irányította. A grófi címet 1897-ben nyerte el. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Pályája hihetetlen gyorsasággal ívelt felfelé. Húszéves korában már tiszteletbeli megyei főjegyző volt, 1886-ban pedig a vízaknai kerület országgyűlési képviselője. Ettől kezdve jelentősen befolyásolta pártjának, a Szabadelvű Pártnak vezető garnitúráját. Az állami gazdaságpolitika vezérlő elvének az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság összhangjának biztosítását, a pénzügyi egyensúly megőrzését, a mezőgazdaság, az állattenyésztés fejlesztését és minőségi javítását tartotta. Ugyanakkor mereven elutasította a közjogi változtatásokat és miniszterelnökké történt kinevezése, 1903. november 3-a után, a parlamenti többséggel a háta mögött, igyekezett megrendszabályozni az ellenzéket, háttérbe szorítani az obstrukciót. Új házszabályt fogadtatott el, amely megszüntette az ún. `napirend előtti`, időközi felszólalásokat, a névszerinti szavazásokat, az idézetek felolvasását a beszédekben, és elrendelte a rendzavaró képviselők eltávolítását. Végül megszavaztatta a párhuzamos (délelőtti, délutáni) ülések bevezetését is a sürgős esetek tárgyalására. Az ellenzék nem tolerálta Tisza vezetési stílusát, és 1904. november 19-én formailag is megalakította koalícióját, amelyben olyan kiemelkedő politikusok vettek részt, mint Kossuth Ferenc, Vázsonyi Vilmos, Bánffy Dezső, Apponyi Albert. Ugyanezen év december 13-án súlyos botrány volt a parlamentben. Az ellenzéki képviselők megverték az elnöki emelvényt körülvevő teremőrséget, összetörték az elnöki asztalt és a bútorzatot. A botrány végül is a képviselőház feloszlatásához és új választások kiírásához vezetett. Az 1905. évi januári választásokon az ellenzéki koalíció abszolút többséget szerzett. Tisza, vonakodva bár, de február 1-jén beadta lemondását. A király viszont csak öt és fél hónap múlva, június 18-án mentette fel, addig ügyvivő kormányfőként tevékenykedett. Az elhúzódó kormányválság miatt a Ház ez alatt érdemi munkát nem is végzett. A bukott miniszterelnök csak nyolc év multán ült újból a kormányfői bársonyszékbe. Második miniszterelnökségére az első világháború `előestéjén`, 1913. június 10-től került sor. Ekkor már felgyorsult a háborús felkészülés, a liberális elemek kiiktatása a kormányzati, belpolitikai rendszerből. Tovább korlátozták a gyülekezési jogot, új, cenzúrát erősítő sajtótörvényt fogadtak el. Tisza ugyan látta a dualizmus rendszerében rejlő veszélyeket, így a nemzetiségi kérdés rendezetlenségét, de e területen semmilyen lényeges eredményt nem tudott elérni. Különösen a délszláv népek egyesítési törekvéseit tartotta reális veszélyforrásnak. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy a Monarchia trónörökösének 1914. június 28-i, szarajevói meggyilkolása után hosszú ideig vonakodott hozzájárulását adni a merénylet előkészítéséért elsősorban felelős és Oroszország által bujtogatott Szerbia elleni hadüzenethez. A háború, amely a vártnál hosszabb ideig tartott, beszűkítette a miniszterelnök mozgásterét és a belpolitikai kérdések is háttérbe szorultak. 1917-ben már olyan súlyossá vált a politikai-gazdasági helyzet a hátországban is, hogy június 15-én, az 1916-ban elhunyt Ferenc József helyébe lépő IV. Károly felmentette tisztségéből az egyébként is igen népszerűtlen miniszterelnököt. Bukását csak másfél évvel élte túl. Károlyi Mihály ún. "őszirózsás forradalma" idején, 1918. október 31-én, a lakásába behatoló anarchista katonák, családjának szeme láttára meggyilkolták.

[10]

1871. április 22.

Meghal Émile Deschamps francia költő

A francia romantika egyik jelentős alakja Bourges-ban született 1791. február 20-án. A La Muse Francaise folyóirat egyik alapítója, Victor Hugóval egyik fő ideológusa volt. E körül gyülekezett a katolikus és monarchista romantikus irodalom színe-java. A francia romantika egyik legfontosabb alkotása az Études francaises et étrangéres (Francia és külföldi tanulmányok), amely verseit, a romantika teóriáját összefoglaló előszavát, valamint fordításait - spanyol románcok, Goethe, Schiller versei - tartalmazzák. Ezenkívül még több Shakespeare-drámát fordított franciára. Versailles-ban halt meg.

[11]

1876. április 22.

Megszületett Bárány Róbert orvos

Szülővárosában, Bécsben végezte orvosi tanulmányait, majd különböző német klinikákon folytatott belgyógyászati és pszichiátriai tanulmányokat. 1905-ben Bécsben Politzer asszisztense lett az egyetemi fülészeti klinikán, majd 1909-ben docenssé nevezték ki. Az első világháborúban egy hadikórházban a fül-orr-gégészeti osztályt vezette. Ekkor dolgozta ki az agyvelő friss lövési sérülésének sebészi ellátási módszerét. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat 1914-ben kapta `a vesztibuláris (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért`. 1915-ben hadifogságba került, de ott is orvosi szakmai felügyelőként működött. 1916-ban a svéd kormány közbenjárására szabadult, s 1917-től az uppsalai egyetemen folytatta munkáját. 1926-ban az egyetem fül-orr-gégészeti tanszékének professzorává nevezték ki. Az idült homloküreg-gyulladás gyógyítására javasolt műtéti eljárás kidolgozásáért 1925-ben a Svéd Orvostársaság Jubileumi Érmét nyerte el. Uppsalában halt meg 1936. április 8-án. 1960-ban alakult meg a róla elnevezett társulat, amelynek szimpóziumát ötévenként Uppsalában tartják.

[12]

1906. április 22.

A belügyminiszter szakszervezeti alapszabályt hagy jóvá

A belügyminiszter a Magyarországi Vegyészeti Munkások Szövetségének átdolgozott alapszabályzatát hagyta jóvá. A szervezet gyakorlatilag azonban már egy évvel korábban, 1905. április 16-án létrejött a Soroksári úti Róth vendéglőben. A szakszervezet 1908-1944-ig Magyar Vegyészeti Munkások Szövetsége néven, 1945-48-ig Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezeteként, 1948-89-ig pedig Vegyipari Dolgozók Szakszervezete néven működött. 1989 októbere óta a szakszervezet neve: Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ). A szövetség hat ágazat szakszervezeti szövetségeit fogja össze (alumíniumipari, gázipari, gumiipari, gyógyszeripari, kőolajipari, vegyipari). A szövetség a terület munkavállalóinak 60 százalékát tömöríti, taglétszámuk hozzávetőleg 70 ezer fő.

[13]

1906. április 22.

Athén pánhellén olimpiát rendez

Az 1904 után csak két évvel későbbi játékokra azért került sor, mert a görögök már 1896-ban, az első újkori olimpia után, azt szerették volna, ha minden további játékokat Athén rendezhetne meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem támogatta az elképzelést, de belegyezett abba, hogy a tízéves jubileum alkalmából soron kivüli olimpiát tartsanak Athénban. Ezt az olimpiát a NOB sohasem ismerte el hivatalosnak, így az 1908. évi londoni játékok kapták a IV. sorszámot. Athénban a magyarok két aranyérmet szereztek: a 3000 méteres gyaloglásban és a 4x250 méteres gyorsúszóváltóban.

[14]

1916. április 22.

Meghal Malonyay Dezső művészettörténész

Pesten született 1866. május 3-án. Filozófiai doktor és magyar-francia szakos tanár volt, tanított Pesten és Párizsban. Munkácsy Mihály titkára és a Pesti Napló, később a Budapesti Hírlap tudósítójaként tevékenykedett. Francia lapokban megjelent írásaiért irodalmi díjat is kapott. 1897-ben hazatért. Szépirodalmi munkáiban többnyire modern nagyvárosi, főként budapesti történeteket dolgozott fel. A XX. századi lírai hangulatnovella egyik előfutára volt. Színpadra írta Rákosi Viktornak az erdélyi nemzetiségi kérdés problémáit tárgyaló regényét, az Elnémult harangokat, amellyel nagy közönségsikert aratott. Szépirodalmi munkáinál értékesebbek művészeti tanulmányai. 1904-től hivatalos anyagi támogatással népművészeti gyűjtésbe kezdett, s 1907-től öt kötetben kiadta A magyar nép művészete című munkáját, a magyar népművészet forrásértékű adattárát.

[15]

1916. április 22.

Megszületett Yehudi Menuhin hegedűművész

A XX. század egyik legkiválóbb hegedűse orosz-zsidó családban született. Már hétéves korában ámulatba ejtette San Francisco kilencezer főnyi közönségét Mendelssohn Hegedűversenyének egyéni interpretálásával. A `csodagyerek` tízéves korában lépett fel először Európában óriási sikert aratva. Tizenkét évesen már lemezeket vett fel, hét év múlva pedig koncertkörutat tett 13 ország 63 városában 110 hangversenyt adva. Ő hívta életre a Windsori Ünnepi Játékokat, majd közel 10 évig a Bath Festival művészeti vezetője volt. Együttesével - a Menuhin Festival Orchestrával - bejárta a világot. 1969-ben az UNESCO nemzetközi zenei tanácsa, 1972-ben a londoni Trinity College of Music elnöke lett. Bartók Béla szólószonátát komponált számára, amelyet a magyar közönség az ő előadásában ismert meg. Kiváló előadója és terjesztője volt Bartók műveinek szerte a világon. Számtalan jótékonysági koncertet adott és fáradhatatlanul utazott békekövetként. Számos magas kitüntetés birtokosa. II. Erzsébet angol királynő lordi címet adományozott neki és az UNESCO 1992-ben `jószolgálati nagykövetté nevezte ki`. Lakóhelyén, Londontól délre, Stoke D,Abernonban a világ minden részéből származó tehetséges gyermekeket tanított az általa felépített zeneiskolában. 1972-ben megkapta a Német Könyvkereskedelem Békedíját, az egyik legrangosabb német irodalmi kitüntetést. 1996. szeptember 30-án a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést kapta a magyar köztársasági elnöktől. 1997. október 22-én Bécs aranyérdemrenddel tüntette ki az osztrák fővárosban nyújtott, magas színvonalú művészi teljesítményeiért. Berlinben halt meg 1999. március 12-én.

[16]

1926. április 22.

Megszületett Sir James Stirling brit építész

A posztmodern stílusirányzat kiemelkedő alkotója Glasgow-ban látta meg a napvilágot. Nagy hatással volt rá világhírű pályatársa, a francia Le Corbusier. Több épületet tervezett az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Németországban. Egyik legismertebb alkotása a stuttgarti ultramodern múzeum. II. Erzsébet királynő két héttel halála előtt adományozott neki nemesi rangot. Londonban hunyt el 1992. június 25-én.

[17]

1951. április 22.

Újjáalakul az újságírók szövetsége

1945 elején Pesten, a MÚOSZ mai székházában - miközben Budán még lőttek - előkészítették az újságírók új szövetségének alakuló kongresszusát, eldöntötték a szervezet nevét, s ideiglenes vezetőséget választottak. Ezután az átalakított Magyar Újságírók Szövetsége 1945. augusztus 12-én tartotta első közgyűlését, ahol Szakasits Árpádot választották elnökké. Az újságírók társadalmi és érdekvédelmi szerve 1951. április 22-én Magyar Újságírók Országos Szövetsége néven újjáalakult. Havi folyóirata az 1955-ben alapított Magyar Sajtó. A rendszerváltozás után, 1992-ben a MÚOSZ tagjainak egy része Magyar Újságírók Közössége néven új szervezetet alapított.

[18]

1961. április 22.

Sikertelen puccsot követnek el de Gaulle ellen

Algéria függetlenségét ellenző francia tábornokok puccsot kísérelnek meg, Charles de Gaulle köztársasági elnök kormánya ellen, amikor az elnök meg akarja adni Algériának a függetlenséget. A felkelés meghiúsul. Az algériai függetlenség hívei és ellenzői elkeseredett harcot vívnak egymással mind Franciaországban, mind magában Algériában. Mindegyik fél bombákkal és terrorral próbál nyomatékot adni érveinek (V. 17., 1958. V. 29.).

[19]

1970. április 22.

25 millió amerikai vesz részt a Föld Napjának első ünnepén

A Föld Napjának alapgondolata, az Egyesült Államokban élő egyetemi hallgató, Denis Hayes ötlete volt. Az első ünnepre 1970. április 22-én került sor, amelyen mintegy 25 millió amerikai vett részt, hogy felhívja a figyelmet bolygónk romló környezeti állapotára. A második Föld Napja húsz évvel késöbb került megrendezésre. Magyarországon azóta minden évben megünneplik.