2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 26
28 találat
[1]

1247. december 26.

IV. Béla városi kiváltságot ad a beregszászi hospeseknek

[2]

1302. december 26.

Meghal Valdemár svéd király

Valdemár (szül. 1243), svéd király 1250-től 1275-ig; kezdetben apjával, Birger jarllal közösen kormányzott, annak 1266-ban bekövetkezett halála után egyedül irányította az országot. Felesége apácajelölt nővérével folytatott viszonyából gyermeke született, ezért 1274-ben zarándokutat tett Rómába, hogy bűnbocsánatot nyerjen. X. Gergely pápa szigorú feltételeket szabott: Valdemárnak el kellett ismernie a pápai szupremáciát, és köteleznie kellett magát, hogy adót fizet Rómának. Ezek a követelések fivéreit lázadásra indították; a legidősebb 1275-ben I. Magnus néven elfoglalta a svéd királyi trónt. Valdemár a testvérháborúban vereséget szenvedett, norvégiai száműzetésbe menekült, s hosszú éveken át sikertelen összeesküvéseket szőtt királyi hatalma visszaszerzésére.

[3]

1471. december 26.

Kázmér herceg elhagyja Magyarországot

Nyitra várában kisebb lengyel helyőrséget hagy, néhány hét múlva ez is meghódol a királynak

[4]

1487. december 26.

A hét északkelet-magyarországi bányaváros, Gölnicbánya, Szomolnokbánya, Rudabánya, Jászó, Telkibánya, Rozsnyóbánya, Igló gyűlése Kassán.

Statútumba foglalják a bányajogokat

[5]

1494. december 26.

Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, kincstartó 12 esztendőre bérbe adja Thurzó Jánosnak és Györgynek a besztercebányai rézbányákat.

A Fugger-Thurzó közös magyar üzlet kezdete

[6]

1530. december 26.

Meghal Bábur, az indiai török birodalom megalapítója

Agra-ban meghal Zahireddin Muhammed Bábur csagatáj költő, író, tudós, államférfi. Édesapját korán elvesztette, s ő lépett a helyére a fergánai trónra. Később azonban el kellett hagynia Fergánát és híveivel Afganisztánban alapított birodalmat 1504-ben. A delhi szultán legyőzésével megalapította az 1857-ig fennálló indiai török birodalmat. Széles látókörű író és államférfi volt; vallásjogi kérdéseket boncolgató tanulmányokat, verseket írt. Fő műve a csagatáj irodalom legérettebb alkotásának tekinthető Bábur viszontagságai című memoár, mely szerzőjének kalandos életét meséli el.

[7]

1579. december 26.

A kávé első hazai írásos említése egy török vámnaplóban

[8]

1610. december 26.

Báthori Gábor fejedelem hadjáratra indul Serban Radu havasalföldi vajda ellen

[9]

1704. december 26.

Rákóczi csatát veszít Nagyszombatnál Heister császári tábornaggyal szemben

[10]

1710. december 26.

Károlyi Sándor megküldi Komáromi Csipkés Györggyel, Pálffy december 17-i levelére adott válaszát

A Rákóczival megbeszélt válasz udvarias, de a feltételeket elfogadhatatlannak nyilvánítja.

[11]

1715. december 26.

Meghal Claude Adrien Helvétius francia filozófu

A nagy francia forradalom egyik szellemi előfutára Párizsban született 1715. január 26-án. Párizs környéki birtoka az enciklopédisták találkozóhelye volt, szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz. Az elméről című műve a francia forradalmat előkészítő ideológia manifesztuma lett, amelyet a pápa és a király is elégettetett. Angliában és Poroszországban azonban megbecsülték, II. Frigyes német földre is meghívta. Később visszavonult, és magányában átdolgozta híres művét, amelyet ő maga is posztumusz kiadásnak szánt, s valóban halála után jelent meg. Filozófiájában mechanikus materialista nézeteket vallott. Összefüggést talált az anyagi helyzet és az erkölcsi magatartás között, s ezzel közel jutott az osztályhelyzet jelentőségének felismeréséhez. Embereszménye a közjóért munkálkodó hazafias állampolgár volt. Nézetei nagy hatással voltak az utópista szocialistákra, főként az angol Robert Owenre.

[12]

1805. december 26.

Megkötik a pozsonyi békét

Franciaország a tengeren ugyan vereséget szenved Nagy-Britanniától a harmadik koalíciós háborúban, a szárazföldön azonban I. Napóleon császár legyőzi Ausztriát és Oroszországot. Az austrelitzi három császár csatájában aratott francia győzelem (1805. XII. 2.) után Ausztria a pozsonyi békében széles körű engedményekre kényszerül. A 24 cikkelyből álló békeszerződés lezárja az 1805 elején kirobbant harmadik koalíciós háborút: - Ausztriának át kell engednie Velencét, Isztriát és Dalmáciát a Napóleontól függő Olasz Királyságnak; - Ausztria elismeri I. Napóleon francia császárt Olaszország királyának; - Ausztriának le kell mondania Tirolról, Vararlbergről, Lindauról és Breisgauról Bajorország, Baden és Württemberg javára; - Ausztriának el kell ismernie, hogy Bajorország és Württemberg uralkodó fejedelmeit Napóleon a neki nyújtott katonai segítség fejében királlyá emeli. A pozsonyi béke Ausztriát mindennemű politikai befolyásától megfosztotta Dél-Németországban és Dél-Európában. Az európai kontinenst napóleon seregei uralják. Legnagyobb ellenfele az európai hegemóniáért folytatott harcban Nagy-Britannia, a világ vezető tengeri hatalma. Alig öt héttel a trafalgari vereség után a franciák Austerlitznél legyőzték a II. Ferenc és I. Sándor cár által vezetett osztrák-orosz szövetséges sereget. A szövetségesek vesztesége 27000, a franciáké pusztán 7000 katona volt. Az osztrákokat Napóleon már korábban megverte Ulmnál, és november 13-án bevonult Bécsbe.

[13]

1820. december 26.

Meghal Fouché, a rendőrség megszervezője

Triesztben meghal Joseph Fouché francia polgári politikus, a rendőrség megszervezője. Az oratoriánus rendnél tanult Nantes-ban és Párizsban, de nem lett felszentelt pap. 1791-ben - amikor a rend feloszlott - Fouché a Nantes-i kollégium igazgatója lett, s egyben csatlakozott a helyi jakobinus klubhoz. 1792-ben beválasztották a Konventbe, ahol XVI. Lajos perében a király halálára szavazott. 1794 júniusában elnöke lett a Jakobinusok Társaságának, ahonnan Robespierre támadásai miatt hamarosan távozott. Ellenszövetséget szervezett, amely jelentős szerepet játszott Robespierre megbuktatásában. A Direktórium (1795-1799) évei alatt jakobinus volt. Az 1797. szeptember 4-i puccs után küldöttként Milánóban és Hágában járt, majd két évvel később, július 20-án rendőrminiszternek nevezték ki. Támogatta Napóleont, és császársága idején megszervezte a titkosrendőrséget. 1802-ben leváltották, mert Napóleon örökös konzuli kinevezése ellen agitált a szenátusban. Távozásával a minisztérium szétesett, de később újra felállították, Fouchét a Birodalom Grófja és Otrante Hercege címekkel tüntették ki, s 1809 júniusában belügy- és rendőrminiszternek is kinevezték. Intrikái miatt Napóleon megpróbálta távol tartani Franciaországtól, ezért 1812-ben az illíriai tartományok kormányzójává tette meg. Napóleon bukása után tért csak vissza Párizsba, ahol 1814-ben kibékült a Bourbonokkal, s a száznapos uralom idején, 1815-ben ismét rendőrminiszter lett. A szélsőséges királypártiak azonban lemondásra kényszerítették, majd - a XVI. Lajos perében leadott szavazatáért - 1816. január 5-én mint királygyilkost száműzték. Élete hátralevő éveit Prágában, Linzben és Triesztben töltötte.

[14]

1822. december 26.

Kolozsvárott bemutatják Ruzitska József: Béla futása című operáját

Ez az első magyar operabemutató

[15]

1825. december 26.

Kitör a dekabrista felkelés

1825. december 26-án Szentpétervárott orosz katonatiszti összeesküvők felkelést robbantottak ki a cár ellen. A napóleoni háborúk során az orosz tisztek megismerkedhettek a nyugat-európai politikai kultúrával. Hazatérve I. Sándor cár reformokat elutasító belpolitikája ellen titkos társaságokat hoztak létre. Céljuk az alkotmányos monarchia, a föderatív rendszer és a korlátozott választójog bevezetése volt. A mozgalom résztvevői a nemesek és értelmiségiek közül kerültek ki, népi támogatás nem állt mögöttük. Számítottak a lengyel hazafiakra, de teljes függetlenséget sem Lengyelországnak, sem az Orosz Birodalom más népeinek nem akartak adni. I. Sándor cár halála után 1825. december 26-án, I. Miklós trónra lépésének napját kihasználva, Szentpétervárott a hadseregre támaszkodva próbálták megdönteni az abszolút monarchiát. A felkelést leverték, s hamarosan elnyomták a csernyigovi ezred lázadását is. A dekabristák - akik a decemberben kirobbant felkelés orosz neve után kapták a nevüket - ügyének kivizsgálása 1826 júliusáig tartott. Öt vezetőjüket nyilvános per nélkül kivégezték (P. Pesztyel, K. Rilejev, P. Kahovszkij, M. Besztuzsev-Rjumin és Sz. Muravjov-Aposztol), s mintegy 120 főt kényszermunkára, vagy szibériai száműzetésre ítéltek.

[16]

1830. december 26.

Megszületett Balázs Sándor

A korabeli szépirodalmi lapokban igen széles körű irodalmi tevékenységet fejtett ki; írt színműveket és vígjátékokat, átültette magyar nyelvre Thackeray vidám elbeszéléseit. Művei önálló kötetekben és antológiákban jelentek meg; számos munkáját idegen nyelvre is lefordították. Tagja volt a Petőfi és a Kisfaludy Társaságnak.Budapesten lett öngyilkos 1887. augusztus 1-jén.

[17]

1856. december 26.

Meghal Szlemenics Pál jogtudós

Kecskeméten született 1783. január 22-én. Teológiai és jogi tanulmányai után a pozsonyi jogakadémia tanára volt 1809 és 1850 között. 1810-ben ügyvéd lett, később Pozsony vármegye, majd Szatmár vármegye táblabírájaként dolgozott. 1839-ben nemességet kapott. Eleinte polgári és büntetőjoggal, később jogtörténettel foglalkozott. Szemléletében általában a történeti jogi iskola híve volt. Élete végén írt jogtörténeti munkáiban a bécsi udvar konzervatív politikáját támogatta. Egyike volt a magyar büntetőjog és büntetőeljárás-jogtudomány első rendszeres művelőinek. Pozsonyban hunyt el.

[18]

1865. december 26.

Megszületett Róth Miksa

Apja műhelyében tanult, majd külföldi tanulmányutat tett. Ennek során megismerkedett az üvegfestő művészettel. Hazatérve különleges színű és fajtájú üvegek előállításával nemzetközileg elismert színvonalra emelte a magyar üvegfestészetet. Műhelyéből számos európai, sőt amerikai megrendelésnek is eleget téve szállították a színes üvegablakokat. A kor művészeti irányzatának megfelelően kezdetben a historizmus, majd később a szecesszió jegyeit és szellemét tükrözték alkotásai. A templomi üvegablakok művészének tekintették, de dekoratív festészettel is foglalkozott. Ő készítette a budapesti Szent István bazilika és az Országház üvegképeit, más rangos középületek és templomok míves üvegablakait. Kimagasló alkotásai között tartják számon a marosvásárhelyi kultúrpalota mozaikjait is. Budapesten halt meg 1944. június 14-én.

[19]

1875. december 26.

Megszületett Meller Simon művészettörténész

Magyarországi és külföldi művészettörténeti tanulmányok után 1901-ben Budapesten az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum munkatársa lett. 1910-től a múzeum grafikai osztályát vezette. Jelentős érdemeket szerzett a múzeum grafikai és szoborgyűjteményének fejlesztésében. Nevéhez fűződött a múzeum kis lovas bronzszobrának Leonardo munkásságához való kapcsolása. A Szinyei Merse Társaság egyik alapító tagja volt. Párizsban halt meg 1949. március 10-én.

[20]

1881. december 26.

Megszületett Werth Henrik vezérezredes

A Honvéd Vezérkar volt főnöke Rezsőházán született. A hadapródiskola és a hadiakadémia elvégzése után különböző vidéki helyőrségben szolgált. Az I. világháborúban vezérkari százados, 1918-ban pedig már vezérkari ezredes volt. A kommün leverése után a Nemzeti Hadseregben a fővezérségen teljesített szolgálatot, majd a Honvédelmi Minisztérium hadműveleti osztályának vezetője lett. 1926-ban léptették elő tábornokká, majd 1931-ben altábornaggyá nevezték ki. 1936-ban nyugalomba vonult, de 1938-ban reaktiválták és 1938. szeptember 29-től 1941. szeptember 1-jéig a Honvéd Vezérkar főnökének tisztségét töltötte be. Egyértelműen német-barát volt, példaképének a német katonát tartotta, s mindvégig hitt Hitlerék győzelmében. Erőteljesen szorgalmazta, hogy Magyarország lépjen be a Szovjetunió elleni háborúba és irányítása alatt dolgozták ki a Szovjetunió megtámadásának terveit. Az összeomlás után nem menekült el; lakásán várta meg a letartóztatására érkező orosz tiszti járőrt. 1952-ben szovjet-orosz hadifogságban hunyt el.

[21]

1886. december 26.

Megszületett Gömbös Gyula miniszterelnök

Murgán született, apja evangélikus tanító volt, aki fiát a soproni líceum 4-ik osztályának elvégzése után - gyenge tanulmányi eredményei miatt - kadétiskolába adta. 1901 és 1905 között végezte el a pécsi hadapródiskolát és tisztté avatása után a zágrábi 25. horvát gyalogezredhez vezényelték. Budapesten felsőbb tiszti tanulmányokat folytatott, majd a vezérkari tiszteket képző bécsi hadiiskolán tanult. Az első világháborúban először a szerb, utána az orosz fronton harcolt, bátorságáért többször is kitüntették. 1916-ban, sebesüléséből történt felépülése után az erdélyi kormánybiztossághoz osztották be. Itt ismerkedett meg Bethlen Istvánnal és Huszár Károllyal. 1919-ben a Honvédelmi Minisztériumba került, majd Bécsben teljesített szolgálatot. Itt írta németül, kéziratban terjesztett tanulmányait a nemzeti hadseregről (Die ungarische Armee) és a zsidókérdésről (Die Juden in Ungarn). Az ún. `őszirózsás forradalom` idején belépett a tisztek Magyar Országos Véderőegyletébe (MOVE), amelynek rövidesen elnökévé választották. Ettől kezdve a kormányellenes erők egyik vezéralakjának számított.
A kommün idején kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenkormánnyal, amelynek rövidesen hadügyi államtitkára lett. Ebben a minőségében aktívan részt vett a nemzeti hadsereg szervezésében. Nemsokára azonban rendkívüli állományba helyeztette magát, és ettől kezdve csak politikával és a MOVE szervezésével foglalkozott. 1920-ban kisgazdapárti programmal választották képviselővé Törökszentmiklóson. 1921-ben a kormány nyugat-magyarországi kormánybiztosa volt, és főszerepet játszott IV. Károly király fegyveres eltávolításában is. 1922-ben az Egységpárt ügyvezető elnöke lett és a kormánypárt jobbszárnyát vezette. A Népszövetségi kölcsönök ügyében szembekerült Bethlennel, lemondott pártbeli tisztségéről és 1923 augusztusában hat hívével együtt a kormánypártból is kilépett. Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt néven saját pártot alapított, ez azonban nem volt életképes, így 1928-ban feloszlatta. Újra belépett a kormánypártba és a kormányzó még abban az évben honvédelmi államtitkárrá, egy évvel később, 1929 októberében pedig honvédelmi miniszterré nevezte ki.
1932. október 1-jétől 1936. október 6-án bekövetkezett haláláig ő volt a magyar kormány elnöke. Miniszterelnökségének első másfél-két évében jelentős gazdasági sikereket ért el, különösen a német, az olasz és az osztrák piacok megnyitásával. Sikert ért el a külföldi adósságok elengedésével, illetve törlesztési könnyítésének kieszközlésével is. A német és olasz támogatással elért gazdasági sikerek után, belpolitikai elképzeléseit, a korporativ állam felépítését, az egypártrendszer bevezetését, a legális munkásmozgalom felszámolását azonban már nem sikerült megvalósítania. Ebben nemcsak a konzervatív uralkodó körök akadályozták meg, hanem súlyosbodó vesebaja is, amely 1936-ban Münchenben végzett vele.

[22]

1890. december 26.

Meghal Heinrich Schliemann, Trója felfedezője

Kezdetben kereskedelmi pályán tevékenykedett, fűszeressegéd, majd könyvelő volt. Több klasszikus és élő nyelvet elsajátított. 1846 után Szentpétervárott vállalatot alapított, és a krími háború idején jelentős vagyont szerzett. Párizsban régészetet tanult, majd beutazta Európát, Szíriát, Indiát, Kínát és Japánt. 1863-ban mint műkedvelő régész kezdte el világhírűvé vált ásatásait. A fejébe vette, hogy megtalálja a homéroszi eposzok Trójáját, holott addig a létezésében is kételkedtek. Ő azonban hitt a homéroszi szövegnek, sőt annak útmutatásai alapján kezdett ásni, és 1873-ban megtalálta Tróját, Priamosz palotáját és felbecsülhetetlen aranykincseit. Ezután Mükéné keresésére indult, s 1876-ban megtalálta Atreusz, Kasszandra és Agamemnón sírját. Ezek, majd későbbi ásatásainak leletei döntően átalakították a homéroszi görögökről és az ősmediterrán kultúráról alkotott addigi tudományos nézeteket. Alig 20 éves működése alatt szenzációs eredményeket ért el, s bár a komoly tudós urak `pimasz sarlatánnak` és `hazug tökfejnek`, továbbá `bolondokházába való őrültnek` titulálták, ő lelkes munkájával, `kővel és arannyal igazolta Homéroszt`. Az aranykincseket Berlinben állították ki, majd a II. világháború végén hadizsákmányként a Szovjetunióba kerültek, bár a világ erről csak 1996-ban szerzett tudomást. Azóta vita folyik a kincsek tulajdonjogáról. Emlékiratai Életem, kalandjaim címmel 1863-ban jelentek megy magyarul.

[23]

1901. december 26.

Megszületett Janáky István építész

Hódmezővásárhelyen látta meg a napvilágot. A budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1929-ben. Pogány Móricz mellett dolgozott, 1937-ben nyitott önálló tervezőirodát. A modern építészeti törekvések egyéni hangú magyar képviselője volt. 1937-ben Masirevich Györggyel tervezte a margitszigeti Palatinus strandfürdő épületeit, 1940-ben Hübner Tiborral a Madách téri volt OTI-bérházat. Egyik legjelentősebb műve a Fő utca 68. alatti irodaház (1941), amely volt Anyaggazdálkodási Hivatal, Könnyűipari Minisztérium, majd MTESZ-székház is. Legnagyobb szabású alkotása a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem épületcsoportjának beépítési terve (Jánossy Györggyel és Farkasdy Zoltánnal). Jánossyval tervezte a hódmezővásárhelyi Petőfi Kultúrházat 1948-ban, Farkasdyval a Műegyetem Stoczek utcai épületét 1949-ben, Benedek Frigyessel és Kiss Lászlóval a veszprémi Vegyipari Egyetem főépületét 1951-ben. 1950-től haláláig a Középület Tervező Vállalatnál dolgozott. 1956-ban megbízást kapott az isztambuli Kavala szálló tervezésére (Körner Józseffel, Molnár Péterrel, Vass Antallal és Zilahy Istvánnal). 1959-ben készítette el a budapesti Rácz fürdő forrásainak és történeti kupoláinak befoglalásával építendő tabáni gyógyfürdő és szálló tanulmánytervét. Megvalósult terve a kecskeméti Aranyhomok szálló. Megbízták a budai Vár helyreállítását tervező csoport vezetésével, de úgy érezte, hogy egyéni és modern kifejezésmódja nem alkalmas a történelmi épületegyüttes megvalósítására, ezért lemondott erről a feladatról. Vezetője és tanára volt az építészek továbbképzését szolgáló Mesteriskolának. 1953-ban Ybl-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1966. január 13-án.

[24]

1906. december 26.

Meghal gróf Zichy Jenő politikus és Ázsia-kutató

Sárszentmihályon látta meg a napvilágot 1837. június 5-én. 1860-61-ben Fejér vármegye főszolgabírája volt. Mint országgyűlési képviselő, majd mint főrendiházi tag jelentős munkásságot fejtett ki a magyar mezőgazdaság és ipar fejlesztése érdekében. Erőfeszítései nyomán indult meg az ország 86 városában az alsófokú iparoktatás. 1881-1906-ig az Országos Iparegyesület elnöki tisztségét töltötte be. Három tudományos expedíciót szervezett Ázsiába a magyarság őshazájának felkutatása céljából. Útjairól könyvekben számolt be. Az utazásai során összegyűjtött anyagból 1901-ben létrehozott magánmúzeumát és könyvtárát a fővárosra hagyta. Meránban érte a halál.

[25]

1944. december 26.

Bezárul a gyűrű Budapest körül

Az I. magyar és a IX. SS hegyi hadtest védte Budapestet a szovjet Budapest-csoporttal szemben.

[26]

1981. december 26.

Meghal Szigeti Kilián zenetörténész

Szigeti Miklós Szombathelyen született 1913. április 18-án. A premontrei gimnáziumban elvégzett hat osztály után jelentkezett bencésnek és már Pannonhalmán érettségizett. 1931-ben öltötte magára a bencés ruhát és latin-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. A római Pontificio Instituto di Musica Sacra egyházzenei pápai főiskoláról négy év után egyházzenei doktorátussal tért haza. 1947 és 1949 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatott orgonatanulmányokat. Kereken negyven évet töltött Pannonhalmán: énektanár volt a gimnáziumban és főiskolai tanár. Életművének legismertebb vonulatát az orgonatörténeti kutatások képezték: a `Régi magyar orgonák` sorozatban Kőszeg, Győr, Szombathely, Pécs és Eger szakmonográfiáját publikálta és a Szeged régi orgonáiról szóló műve már halála után jelent meg. Gazdag életművében jelentős zeneszerzői tevékenysége és nevéhez fűződött a pannonhalmi kottatár (Musicotheca) felállítása és gondozása is. Népszerű miséje, az ún. Missa Hungarica tulajdonképpen a II. Vatikáni Zsinat utáni szentmise állandó részeiből a Kyrie, a Gloria, a Credo, a Sanctus és az Agnus Dei magyar szövegeinek megzenésítése. Valószínűleg ez az egyetlen mise, amit a világ minden részéről összejött magyarok könyv nélkül tudnak énekelni. Győrben érte a halál.

[27]

1990. december 26.

A szlovén parlament kihirdeti az ország függetlenségét

Szlovéniában 1990. december 26-án a parlament díszülésén ünnepélyesen kihirdették az ország önállóságát. Jugoszlávia egykori tagköztársaságában az 1990. december 23-án tartott népszavazáson a lakosság döntő többsége (88 százalék) a Szlovén Köztársaság függetlensége és önállósága mellett foglalt állást. Ez egyben a Szlovén Köztársaság nemzeti ünnepe.

[28]

1991. december 26.

A FÁK lép a Szovjetunió helyébe

December 25-én lemondott az államfői posztról az unió utolsó elnöke Mihail Gorbacsov. Ezután, 1991. december 26-án a szovjet szövetségi parlament felsőháza a Köztársasági Tanács utolsó ülésén nyilatkozatban kimondta a Szovjetunió megszűnését és egyben saját feloszlatását is. Szerepét a Független Államok Közössége volt hivatott átvenni. - A megszűnt szuperhatalom területe, felbomlásának idején meghaladta a 22 millió négyzetkilométert, lakossága megközelítette a 300 milliót. A kommunista ország - gyakorlatilag a II. világháború végétől - kelet- és közép-európai országok egész sorát tartotta megszállva - rájuk kényszerítve saját politikai-társadalmi rendszerét. Bukását elsősorban a feszítő belső ellentétek, a rohamosan romló gazdasági helyzet, s a Nyugattal szemben látványosan elvesztett fegyverkezési verseny okozta. - A Szovjetunió hivatalosan 1922. december 30-án alakult meg Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége néven. Az akkori első államfő, azaz a Szovjet Népbiztosok Tanácsának elnöke, Vlagyimir Iljics Lenin volt. Az Unió tagállamainak száma, mintegy 70 éves fennállása alatt, többször változott. Utoljára 15 tagállamból állt, beleértve az 1940-ben bekebelezett három balti államot és az ún. Szovjet-Moldáviát. Az 1917-es polgárháborút túlélt, és a súlyos gazdasági- és politikai válságokon átesett Szovjetunió számára a legnagyobb veszélyt az 1941-es német agresszió okozta. A náci Németország legyőzését követően viszont nemcsak, hogy fennmaradt a kommunista birodalom, hanem világhatalommá, sőt szuperhatalommá is vált. A második világháború után az Egyesült Államok (és a NATO) számára csak a Szovjetunió jelentett igazi versenytársat, mind az űrkutatásban, mindpedig a fegyverkezési versenyben. A SZU bukásával a kommunizmus 70 éves kísérlete ért véget.

Bezár