Hónap: november • Nap: 25
1383. november 25.
A lengyel főpapok és főurak birodalmi gyűlése határozatot hoz az elhunyt I. Nagy Lajos leányainak lengyelországi örökösödéséről
1465. november 25.
A cseh katolikus főurak szövetséget kötnek Podjebrád György cseh király ellen
1500. november 25.
Letartóztatják Kolumbusz Kristófot
Kolumbusz Kristófot, az `Újvilág` ünnepelt felfedezőjét (1492. X. 12.) harmadik amerikai útján spanyol telepesek vádjai alapján a spanyol kormányzó, Francisco de Bobadilla Santo Domingón letartóztatja, és láncra verve viszi vissza Spanyolországba. Első amerikai útja után Kolumbusz 1493. szeptember 25-én ismét elindult: egy 17 hajóból álló flottával, mintegy 1500 emberrel, 1493 novemberében elérte a kis-Antillákat és Puerto Ricót, 1494 májusában pedig Jamaicába érkezett. Már ezen az úton kezdett kegyvesztett lenni a spanyol királyi udvarnál: Haitin élő spanyol telepesekkel történt nézeteltérések után hírek jutottak el Spanyolországba arról, hogy állítólag visszaél a hatalommal, és rosszul gazdálkodik a rábízott javakkal. Kolumbusz kénytelen volt hazautazni és igazolni magát. Visszatérése után, 1496 júniusában sikerült rehabilitáltatnia magát, és 1498. május 30-án ismét elindult. Utazásának célja a dél-amerikai szárazföld volt.
1556. november 25.
Megszületett Jacques Davy du Perron francia bíboros
Előbb III. Henrik király udvari felolvasója, majd Evreux püspöke, később bíboros és Sens érseke volt, tagja a régenstanácsnak. Kiváló diplomataként ő járta ki, hogy a pápa feloldozza a kiközösítés alól IV. Henrik királyt. Irodalmi életművéből értekező prózája emelkedik ki, hatásos szónok volt és remek műfordító.
1625. november 25.
Eltemetik a vezekényi csata hőseit
1652. augusztus 25-én, egy önmagában nem jelentős ütközetben, a vezekényi csatában négy Esterházy is holtan maradt a harctéren, köztük volt a család feje, néhai Esterházy Miklós nádor legidősebb fia, Esterházy László is. Az Esterházy család a 17. század egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalmú famíliája volt, de előkelőségben nem vetélkedhetett a kor nagy arisztokrata nemzetségeivel. Miklós nádort a kortársak `tegnap gyúrt úrként` csúfolták, s valóban igazi homo novus volt. A négy Esterházy fiú temetése alkalmat adott a családi reprezentációra, annak kidomborítására, hogy a pogány török elleni harcban egyetlen főúri család sem hozott ekkora áldozatot. A három hónappal a csata után lezajlott fényes temetésre Nagyszombatba gyűlt a magyar főnemesség színe-java.
"Vörös posztóval földig béborított" társzekereken érkeztek a koporsók, amelyet Esterházy Pál naplója szerint mintegy 5 ezer lovas vitéz kísért. Őket fáklyás siratók követték, panaszos hangon énekelve. A koporsókat az Esterházy Miklós által emelt nagyszombati jezsuita templomban ravatalozták fel. Az oltár előtt pazar castrum doloris (szó szerint: a fájdalom vára) magasodott, ez fából és papírmaséból alkotott, díszletszerű építmény volt, oszlopokon nyugvó baldachin, a főúri temetések elmaradhatatlan kelléke. A csanádi püspök latin, a pécsi püspök magyar nyelven magasztalta az Esterházy fiúk hősies önfeláldozását, majd a gyászzene búgó hangja mellett, sorra a családi kriptába eresztették a négy ónkoporsót.
1664. november 25.
I. Lipót Bécsbe rendeli a magyar vezető politikusokat
1700. november 25.
Megszületett Bethlen Kata
Bethlen Kata, Bethlen Miklós unokahúga Bonyhán született. Sok csapás érte: mindkét férje korán meghalt és gyermekeit is elvesztette, ezért Árvának nevezte magát. Református volt, ám katolikus férjhez kényszerítették, majd gyermekeit elvették tőle, nehogy református szellemben nevelje őket. Életét a református hit védelméért és anyagi jogaiért folytatott küzdelme töltötte be. Megalkuvás nélkül harcolt a lelkiismereti szabadságért. Kortörténeti szempontból jelentős `Életének maga által való leírása` című emlékiratában főként azokat a küzdelmeket írta le, amelyeket református vallásáért kellett folytatnia katolikus első férjével szemben. Műve a barokk memoárirodalom klasszikus és utolsó példája. Levelei a haladás iránt való érzékéről tanúskodnak; pártolta és fejlesztette az ipart, a segítő szándék sajátíttatta el vele az orvosi tudományokat. Komoly anyagi áldozatokat hozott a kultúra fejlesztéséért: iskolákat támogatott, ösztöndíjakat adományozott, szorgalmazta a nőnevelést. Szaktekintélye volt a hímzőművészetnek is. Kizárólag magyar nyelvű könyvekből álló könyvtárat hozott létre. (Gyűjteményét 1849-ben tűzvész pusztította el.)
1701. november 25.
A Lengyelországba menekült Rákóczi Ferenc Varsóban találkozik Bercsényi Miklós gróffal
1769. november 25.
Magyarországon először indul szakszerű orvosképzés
A stúdium Egerben kezdődik 10 hallgatóval. A nagyszombati orvosi kar felállítása után, 1771-ben megszűnik.
1881. november 25.
Megszületett Boldog XXIII. János pápa
Angelo Giuseppe Roncalli Sotto il Monte-ben látta meg a napvilágot. 1904-ben szentelték pappá, (1912-ben járt Magyarországon - ennek emlékét őrzi a pesti ferences templom) 1925-ben lett püspök. 1931-44 között Bulgáriában, majd Törökországban és Görögországban volt apostoli delegátus. 1944-től párizsi nuncius, 1952-től a Szentszék állandó megfigyelője az UNESCO-ban, 1953-58 között érsek, bíboros és velencei pátriárka volt. 1958. október 28-án választották meg pápává. Az egyház megújhodásának (aggiornamento) híveként 1962-ben összehívta a II. vatikáni zsinatot, amely neki köszönhetően a nyitás és az ökumenizmus zsinatjává vált. A tanácskozás célja az egyház fegyelmének, tanításának és szervezetének korszerűsítse volt. A `jó pápa` tanítása két fontos enciklikában folytatódott: a Mater et Magistra (1961) kezdetű az egyház állásfoglalását fogalmazta meg a társadalmi kérdésekkel, különösen a parasztkérdéssel kapcsolatban. A Pacem in terris (1963) kezdetű enciklika, amely felhívás volt minden jóakaratú emberhez az igazi béke megteremtésére, különösen nagy visszhangot keltett. 1962-ben jelentős szerepe volt a kubai válság megoldásában. 1963. június 3-án hunyt el. 2000. szeptember 3-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.
1911. november 25.
Elkészül a Budapest-Gödöllő közötti HÉV-vonal
Az 1880-as évek második felében a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság elővárosi vasút építéséről hozott határozatot. 1888. július 20-án adták át az első vonalat, amely Rákosfalva, Sashalom és Mátyásföld érintésével jutott Cinkotára. A forgalmat akkor három gőzmozdonnyal és kilenc személykocsival bonyolították le. A második vágányt Cinkotáig 1900-ban építették ki. A teljes hosszában kettős vágányú vonal a mai formájában 1911. november 25-ére készült el. A vonal sajátossága, hogy az országban egyedül itt tartották meg a baloldali közlekedést. A HÉV budapesti végpontja 1970-ben került az Örs vezér terére, ahol a 2-es metróval teremt közvetlen kapcsolatot a többi városrésszel.
1915. november 25.
Megszületik Augusto Pinochet, Chile diktátora
1921. november 25.
Megszületett Pilinszky János költő
A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja értelmiségi családban született. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak rá. A budapesti egyetemen jogot, magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, diplomát nem szerzett. Első verseit 1938-39-ben a Napkelet, az Élet és a Vigilia közölte. Verseinek egyik első értő olvasója nővére, Erika volt, akinek öngyilkossága 1975 decemberében jóvátehetetlen űrt hagyott a költőben, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset. 1944 őszén katonának hívták be, így jutott el a németországi Harbachba, ahol egész életre szóló, megrendítő élménye lett a koncentrációs táborok borzalmaival való találkozás. 1946-1948 között az Újhold című folyóirat társszerkesztője volt, s annak köréhez tartozott. 1949-től nem publikálhatott. 1957-től az Új Ember című katolikus hetilap munkatársa volt. Mély hitet jelentő katolicizmusa teljes költői attitűdjét meghatározta. Az 1960-as évek elejétől számos alkalommal utazott Nyugat-Európába; Párizsban hosszabb időt is töltött, 1975-ben Amerikába is eljutott. Nemzetközi elismerését kiváló versfordításaikkal olyan költőtársak segítették, mint az angol Ted Hughes és a francia Pierre Emmanuel. 1970 végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett utolsó alkotói korszaka, amely a Szálkák című kötettel kezdődött és a Kráter című gyűjteménnyel zárult. Életképek című színművét 1980-ban mutatták be az Egyetemi Színpadon. Legjelentősebb kötetei: Trapéz és korlát, Harmadnapon, Nagyvárosi ikonok, Kráter, Apokrif. Ismert műve még a Beszélgetések Sheryl Suttonnal. A nap születése és Kalandozások a tükörben címmel meséket is írt. A Kossuth-díjat 1980-ban kapta. Budapesten hunyt el 1981. május 27-én.
1936. november 25.
Németország és Japán megköti az Antikomintern Paktumot
A lényegében a Szovjetunió elleni szövetségbe 1937. november 6-án belépett Olaszország is, majd 1939. február 24-én Magyarország - Mandzsukuóval egyidőben - csatlakozott. 1939. március 27-én Spanyolországgal bővült a `paktum-országok` köre. 1941-ben, a paktum újabb öt évre való meghosszabbításakor csatlakozott Bulgária, Finnország, Dánia, Szlovákia, Horvátország és a Japán megszállók által támogatott Nankingban székelő kínai kormány. A paktum az államokat fenyegető, bomlasztó Kommunista Internacionálé tevékenysége ellen irányult, s célul tűzte ki a Komintern elleni védekezést, s szigorú fellépést annak tagjai ellen. A titkos pótegyezmény kötelezte a feleket, hogy jóakaratú semlegességet tanúsítsanak egy nem provokált szovjet agressziót követő háborúban. Az Antikomintern-paktum lett a német-japán szövetség (Berlin-Tokió tengely) alapja, amely Olaszország 1937. évi csatlakozásával (Berlin-Róma-Tokió `háromszög`) a II. világháborút kirobbantó fsiszta nagyhatalmak tömbjévé vált. Az Antikomintern Paktum vezető résztvevői felosztották a világot egymás között: Németország és Olaszország az európai, Japán pedig az ázsiai `új rend` megteremtésében kapott vezető szerepet. Azonban 1943 nyarán, Mussolini bukásával gyakorlatilag megszűnt a Berlin-Róma tengely, két évvel később pedig már a Berlin-Tokió tengelyből is csak féltengely maradt. A paktum Németország világháborús vereségével hatályát vesztette.
1953. november 25.
Lejátszák az `évszázad mérkőzését`
Az 1950-es évek elejétől vált a labdarúgás a legnépszerűbb sportággá, nem utolsósorban a nemzeti válogatott világraszóló sikerei nyomán. A Kispest, majd a sportegyesületek átszervezése után a Budapesti Honvéd csapatára épülő `aranycsapat` (Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor) valamennyi számottevő európai és dél-amerikai válogatottat legyőzte, 1950. májusa és 1954. július 4., a világbajnoki döntő között veretlen maradt, többek között megnyervén 1952-ben a helsinki olimpia aranyérmét is. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány (1949-től töltötte be e tisztet) legénysége elismerten a legjobb kontinentális csapatként utazott 1953 novemberében a `labdarúgás tanítómestereiként` emlegetett angol válogatott otthonába. Anglia ugyan 1950-ben a brazíliai Vb-n csúnyán leszerepelt, de a londoni Wembley stadionban még sosem szenvedett vereséget. Az akkor divatos rendszer helyett beállóssal és ún. hátravont középcsatárral s Grosics, Bozsik, Kocsis, Hidegkuti és Puskás személyében öt világklasszissal felálló magyar csapat 6:3-ra `lelépte` az angol válogatottat, s 1954 májusában a budapesti visszavágón is győzött 7:1-re.
1960. november 25.
Megszületett ifjabb John Fitzgerald Kennedy
John F. Kennedy elnök fia Washington D. C-ben született. Jogi diplomájának megszerzése után a manhattani körzeti ügyészi hivatal munkatársa lett. A jogi pályát 1995-ben hagyta el, és megalapította a George című közéleti magazint, amelynek igazgatója és főszerkesztője volt. A politikától igyekezett magát távol tartani. Repülőgép-szerencsétlenségben vesztette életét feleségével, Carolyn Bessette-tel és sógornőjével együtt.
1975. november 25.
Suriname elnyeri függetlenségét
A Dél-Amerika észak-keleti részén fekvő területet, a volt Holland Guyanát 1499-ben fedezték fel a spanyolok, majd 1630-ban angol telepesek érkeztek a területre. Felváltva kísérelték meg a gyarmatosítást az angolok és a hollandok, majd 1667-ben a hollandok szerződésben szentesítették a birtokbavételt, cserébe Új-Amszterdamot (New York) ajánlották fel. Az 1815-ös bécsi szerződés szerint Suriname holland koronagyarmat lett. 1954-ben az ország formálisan Hollandia autonóm tengerentúli részévé vált. 1975. március 20-án Hollandia aláírta a Suriname függetlenségét elismerő okiratot, majd 1975. november 25-én az ország elnyerte függetlenségét.
1982. november 25.
Minisztertanácsi határozat döntött a vállalatirányítás rendszerének fejlesztéséről.
Bővítették a felügyelő bizottságok feladatkörét: ellenőrzés, középtávú tervezés, értékelés. Ennek elnökét a felügyelő szerv nevezi ki. Tagok lehetnek a szaktárcák, főhatóságok, szakszervezetek képviselői, akik tiszteletdíj fejében vagy másodállás keretében tölthetik be tisztségüket. Bővítették az igazgatótanácsok feladatkörét (korábban csak a trösztöknél működtek). Tag lehet a vezérigazgató, a helyettes vezetők. A szakszervezet is delegálhat két fizikai dolgozót. Az igazgatótanácsok elsődleges feladata a vállalat stratégiai tervének kialakítása (operatív kérdésekben nincs döntési joga). Cél a kollektív, demokratikus döntések előmozdítása. A vezérigazgatói posztokat pályázat útján töltik be, a kinevezés öt évre szól. A vezető minősítésekor a felügyelő szerv kikéri a bizottság állásfoglalását. Ezentúl a vezérigazgató gyakorolja helyettesei felett a munkáltatói jogokat.
