2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 22
33 találat
[1]

1135. december 22.

Kihal a normann uralkodóház

Angliában véres polgárháború tört ki a trónutódlásért. Hódító Vilmos legfiatalabb fia, I. Henrik halálával kihal a normann uralkodóház. A várakozással ellentétben nem kiskorú unokája, II. Henrik lesz a király, hanem unokaöccse, Blois István. A fiú utód nélkül maradt I. Henrik 1128-ban lányát, Matildot nevezte ki örökösének, aki V. (Plantagenet) Gottfrieddal, Anjou grófjával kötött házasságot. A Blois István elleni harcban Matild megpróbálta elismertetni fia jogát a trónra. Mégis csaknem tizennyolc év telt el, amíg Blois István elismerte II. Henrik trónigényét, s a Plantagenet-dinasztia uralomra kerülhetett. A Plantagenetek a sisakforgójukon lévő rekettyeágról kapták nevüket (latinul "planta genista"). Kiterjedt birtokaik révén hosszú időre elvetették az Anglia és Franciaország közt dúló viszály magvát. A XII. és XIII. századi Anglia viszonyait a nagyközönséggel Sir Walter Scott, a történelmi regény megalapítója ismertette meg ("Ivanhoe").

[2]

1216. december 22.

III. Honorius pápa megerősíti a Szent Domonkos által alapított Domonkos-rendet

[3]

1418. december 22.

Zsigmond király Hohenlohe György passaui püspökre bízza az üresedésben lévő esztergomi érsekség kormányzását.

Adminisztrátori megbízását haláláig, 1423. július 10-ig látja el

[4]

1443. december 22.

Visszavonulóban a magyar sereg Melsticánál győzelmet arat Kászim beglerbég fölött

[5]

1476. december 22.

Mátyás házasságot köt Beatrixszal

Mátyás 1476. december 22-én házasságot kötött I. Ferdinánd nápolyi király leányával, Beatrixszal. A fényes ünnepségre Budán került sor. A frigy újabb távlatokat nyitott meg előtte az európai nagypolitikában. A Nápollyal szövetséges észak-itáliai fejedelemségek ugyanis jó támaszt jelenthettek III. Frigyes császár ellenében. Az áhított cél pedig a császári trón megszerzése volt. 1477-ben Frigyes azonban - ígérete ellenére - nem a magyar királyt, hanem Ulászlót iktatta be a választófejedelmi joggal járó cseh királyi méltóságba. Mátyást a sértés támadásra sarkallta, s a nyár során az ő kezére került egy sor Bécs körüli erősség. Pápai közbelépésre azonban a hadakozó felek kiegyeztek: Frigyes megígérte, hogy Mátyást beiktatja a választófejedelmek sorába, míg Mátyás elismerte Ulászlót cseh királynak. A végvidéki török erők támadásai a magyar határvédelem ellen egy rövid időre háttérbe szorították a császárral folytatott harcot. 1482-ben azonban Mátyás ismét III. Frigyes ellen fordult. Mátyásnak a kor fogalmai szerint hatalmas serege, hadi sikerei azonban éppen ellenkező hatást keltettek, mint ami a becsvágyó magyar király szándéka volt: megrémítették a választófejedelmeket, így azok 1486-ban nem Mátyást, hanem III. Frigyes fiát, Miksa főherceget tették meg római királlyá, a császári trón várományosává.

[6]

1574. december 22.

III. Murád szultán trónra lép Isztambulban,1595-ig uralkodik

[7]

1610. december 22.

Szeben város tanácsát és a választott polgárokat Báthori fejedelem elfogatja

[8]

1630. december 22.

Beiktatják Rákóczi Györgyöt fejedelmi székébe

[9]

1636. december 22.

II. Ferdinánd fiát, III. Ferdinándot Magyarország és Csehország királyát, római királlyá választják

[10]

1663. december 22.

I. Lipót császár-király megérkezik a Regensburgban tanácskozó német birodalmi gyűlésre, hogy a fejedelmektól a török elleni hadjárathoz újabb segítséget kérjen

[11]

1671. december 22.

I. Lipót e napon kelt pátense a végvári magyar katonaság mintegy kétharmadát elbocsátja a szolgálatból

[12]

1682. december 22.

Thököly fejedelem Sárospatakon visszaadja a református főiskola 1671 augusztusában elkobzott javait.

Debreceni Ember Pál rektor irányításával a főiskolán újra megindul a tanítás, 1683 elején Gyulafehérvárról is visszatérnek a bujdosó diákok.

[13]

1710. december 22.

I. József Pálffy János altábornagy főparancsnokot teljhatalommal ruházza fel a Károlyi Sándorral folytatandó tárgyalásokra.

Ugyanakkor ünnepélyes okiratban biztosítja Károlyit, hogy minden jószágát és címét visszakapja, ha tettekkel igazolja hűségét

[14]

1711. december 22.

A császárrá megválasztott VI. Károlyt (III. Károly magyar király) Majna-Frankfurtban megkoronázzák

[15]

1783. december 22.

II. József látogatást tesz Rómában VI. Pius pápánál.

A pápa az osztrák egyház Rómától való elszakadásának elkerülésére kisebb engedményeket tesz a császárnak egyházi kormányzati ügyekben

[16]

1844. december 22.

Megalakul Pesten a Gyáralapító Társaság

[17]

1851. december 22.

Megszületett Erdélyi Marietta operaénekesnő

Erdélyi Marietta Kassán látta meg a napvilágot. Debrecenben, Aradon, Kolozsvárott, a Nemzeti Színházban, majd Lipcsében és Bécsben lépett fel. 1878-tól újra Kolozsváron szerepelt, 1880-ban Aradon volt színigazgató, majd a budapesti Operaházban lépett fel. 1892-ben saját társulatot szervezett. Viszonylag kis terjedelmű, de iskolázott hangjával operát, operettet és népszínművet egyaránt énekelt. Főbb szerepei: a Hugenották című opera királynője, a Hunyadi László Gara Máriája és a Traviata Violettája. Budapesten hunyt el 1928. február 4-én.

[18]

1870. december 22.

Meghal Gustavo Adolfo Bécquer

A spanyol költő és író, a kései romantika, és egyben a XIX. századi spanyol líra egyik legjelentősebb alakja Madridban halt meg. Apja ismert festő volt. Korán árvaságra jutott, keresztanyja nevelte. Festészeti tanulmányokat folytatott, majd keresztanyja akaratával szembeszegülve és támogatásáról lemondva, 1854-ben Sevillából Madridba költözött. A megélhetésért folytatott nehéz küzdelem évei következtek. 1857-ben megtámadta a tüdővész, amely később halálát okozta. Különböző folyóiratoknak dolgozott, operett szövegkönyveket írt és fordított. 1864-68-ig regénycenzori állást töltött be, utolsó évében a La Ilustración de Madrid című lap szerkesztője volt. Verseit csak halála után adták ki. Állandó témájuk a költészet, a szerelem, a csalódás és a magány. A hangvétele finom, bensőséges. Elbeszéléseiben is költői hangon szólal meg. Nyelve egyszerű, kerüli a pátoszt és a díszítéseket.

[19]

1871. december 22.

Ferenc József szentesíti az úrbéri viszonyt rendező törvényt

Ferenc József magyar király szentesítette az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri viszonyból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló törvénycikket. Az 1871:LIII. jogszabály kimondta, hogy a parasztok birtokaikat `teljes tulajdoni és szabad rendelkezési joggal` birtokolják. Ezzel megszüntette a volt jobbágyföldek feudális korlátait.

[20]

1875. december 22.

Meghal Kemény Zsigmond

Ősi, fejedelmi családban született 1814. június 12-én. Édesapját korán elvesztette, a családi örökség miatt folyt viszályok egész ifjúkorát megnehezítették, s ő maga később, fővárosi író, szerkesztő létére, tartós pénzzavarokkal küzdött. Zalatnán, majd 1823-tól Nagyenyeden tanult, ahol Szász Károly hatására a joggal és a politikával kezdett el foglalkozni. Jogi tanulmányait Marosvásárhelyen fejezte be, majd az erdélyi főkormányszéknél szolgált. 1839 és 1840 között a bécsi orvosi egyetem előadásait látogatta. Hazatérve Kolozsvárra költözött, s az Erdélyi Híradó egyik szerkesztője lett, de cikkeket írt a Nemzeti Társalkodónak is. Barátságot kötött Wesselényi Miklóssal. Az 1834-es országgyűlés óta, a `mérsékelt ellenzék` híveként tevékenyen vett részt az erdélyi politikai megmozdulásokban. Irodalmi munkásságát szépirodalmi dolgozatokkal, történeti tanulmányokkal és politikai röpiratokkal kezdte. 1843-ban írt röpiratában (Korteskedés és ellenszerei) a megyék önkényeskedésére világított rá. Előbb Széchenyi híve, majd 1846-ban Eötvös József és a centralisták mellé állt. 1847-ben Pestre költözött és a Pesti Hírlap munkatársa lett. A szabadságharc idején belügyminiszteri tanácsos, majd a `békepárthoz` csatlakozott és a kiegyezés érdekében dolgozott. Világos után bujdosni kényszerült, majd internálták. Ekkor írta híres röpiratait: Forradalom után és Még egy szó a forradalom után. Az 1850-es években a Pesti Napló szerkesztőjeként a passzív ellenállás egyik szervezője, majd a kiegyezés egyik előkészítője és kidolgozója volt. Első regényei régi korok romantikus és tragikus eseményeit idézték. Legjelentősebb műveit az 50-es években írta. Előbb a társadalmi regények és elbeszélések (A szív örvényei, Férj és nő, Ködképek a kedély láthatárán, Szerelem és hiúság), később a történelmiek (Özvegy és leánya, Rajongók, Zord idő) voltak túlsúlyban. Regényeiben a sötét háttérbe rendszerint tragikus történetet állított be. Hősei nem közönséges emberek. Botlásaikért aránytalan büntetéssel bűnhődnek. Mesemondása nehézkes, vontatott. Tanulmányai és esszéi sorában kitűnő jellemrajzot írt a két Wesselényiről, Széchenyi Istvánról, id. Szász Károlyról. Elemezte a társadalom és irodalom viszonyát. Ezek a tanulmányai az 1850-es években nagyban hozzájárultak az irodalmi ízlés tisztulásához és a népiesség elismertetéséhez. A kiegyezés után már alig volt politikai szerepe. A szerkesztés, az éjszaka végzett túlhajtott írói munka, zilált anyagi helyzete és a politikai izgalmak felőrölték idegeit. Még a Kisfaludy Társaság elnökségét is (1866-tól) egyre inkább csak forma szerint látta el. Betegsége mindjobban elhatalmasodott rajta, elméje elborult. Hazatért Erdélybe, öccsének pusztakamarási birtokán hunyt el. Emlékére Tolnai Lajos 1878-ban irodalmi társaságot létesített Marosvásárhelyen.

[21]

1876. december 22.

Megszületett Filippo Tomasso Marinetti olasz író

A futurizmus megalapítója Alexandriában született. A párizsi és genovai egyetemen irodalmat és jogot tanult. 1905-ben Milánóban megalapította a Poesia című avantgárd folyóiratot. 1909-ben a Le Figaro című lapban közzétette a futuristák kiáltványát, a futurizmus közéleti képviselője, a mozgalom fő szervezője lett. Pályája kezdetén elsősorban franciául írta futurista műveit. 1910-ben jelent meg A futurista Mafarka című regénye, amelyért szeméremsértés vádjával perbe fogták. A futurista mozgalom aktivistájaként sikeresebb volt, mint alkotóként. Elméletét szatirikus drámáival, például Az asszony ingatag (1910) és elbeszéléseivel is illusztrálta. Szabad szavak címmel jelentette meg stílusújító szabadverseit. Ismert művei a Szexuális elektromosság és A meglepetés színháza. Élete végén futurizmusa fasizmusba torkollt, ezért világszerte elutasították, pályája mégis a maga módján korszakot jelzett, az izmusok korának elindítója volt. Ballagio-ban hunyt el 1944. december 2-án.

[22]

1880. december 22.

Meghal George Eliot angol írónő

Londonban meghal George Eliot (Mary Ann Evans) angol regényírónő, a modern realista regény egyik jelentős előfutára. Az angol fővárosban élt, irodalmi munkásságát fordításokkal kezdte. 1851-től a Westminster Review című rangos folyóiratot szerkesztette. Első szépirodalmi műveit 40 évesen írta. Könyveiben szakított a vallási hagyományokkal, de nem volt materialista. Regényei új színt vittek Anglia XIX. századi regényirodalmába, formai és tartalmi szempontból egyaránt. Ő volt az első angol regényíró, aki az embert munkája közben mutatta be, s nála jelentkeztek az elsők között az angol irodalomban a naturalizmus jelei. Nagy sikert aratott Bede Ádám című regényével (1859), amelynek pontos társadalom- és lélekábrázolása megújította az angol regényt. Leghíresebb műve a Middlemarch (1871-72), amelynek főhőse, Lydgate az első nemes ambíciójú angol regényhős, aki elbukik. A XIX. századi magyar realizmus egyik fő ihletője és eszményképe volt, ezért rövid idő múltán majd minden regényét lefordították magyarra.

[23]

1894. december 22.

Alfred Dreyfus-t az Ördög-szigetre száműzik

A zsidó származású francia vezérkari kapitány ellen nagy vihart kavaró pert indítottak, mert - hamis bizonyítékokat felhasználva - a németeknek való kémkedéssel vádolták.

  • Dreyfus Affair (Jewish Virtual Library)
  • Vadász Sándor a Dreyfus-ügyről (Rubicon)
  • Szabó Miklós a francia szélsőjobboldalról (Holmi)
  • Síklaki István a demagógia működésmódjáról (Rubicon)

    [24]

    1921. december 22.

    Megkötik a Bethlen-Peyer paktumot

    Az 1921. december 8-21. közötti tárgyalások befejeztével december 22-én írta alá az ún. Bethlen-Peyer paktumot Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt képviselője. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal, hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. A megegyezés lényege egyfelől az volt, hogy a kormány elismerte a pártot mint politikai tényezőt, és szavatolta működési feltételeit, másfelől pedig az, hogy az MSZDP lemondott a rendszer radikális ellenzékének szerepköréről, például a kormány külpolitikai tevékenységének bírálatáról, nem fejt ki köztársasági propagandát és nem kísérli meg visszaállítani a közalkalmazottak (vasutasok, postások) betiltott szakszervezeteit. Ugyanakkor a szakszervezetek folytathatták alapszabályszerű tevékenységüket, de politikával nem foglalkozhattak. - A megállapodás 1924 végén került nyilvánosságra.

    [25]

    1940. december 22.

    Meghal Nathanael West amerikai író

    Zsidó bevándorlók gyermekeként látta meg a napvilágot 1903. október 17-én. Már a Tufts- és Brown Egyetemeken folytatott tanulmányai során elkötelezte magát az irodalommal. A dadaizmus és szürrealizmus amerikai meghonosítására is törekedő első regénye, a Balso Snell álomvilága nem hozta meg számára a várt sikert, mindössze ötszáz példányt adtak el belőle. Második regénye, az 1933-ban kiadott Törtszív kisasszony azonban vitathatatlanul mestermű, amelyben a szerző az őt körülvevő világ ürességét írja le az írásaira oly jellemző ironikus távolságtartással. A könyv kiadásának körülményei - a kiadó csődöt jelentett, de a kéziratra lecsapott a filmipar - vezették az írót Hollywoodba, ahol először csupán könyve filmre vitelét kísérte figyelemmel, majd 1938-ban Los Angelesben telepedett le. Két évvel később El Centro közelében autóbalesetben meghalt. A korai halál meggátolta a mindössze négy regényből álló életmű kiteljesedését.

    [26]

    1950. december 22.

    Meghal Pukánszky Béla irodalomtörténész

    Az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen szerzett 1918-ban bölcsészdoktori, majd 1919-ben tanári diplomát. Pályafutását a pesti tudományegyetemen a német nyelv lektoraként kezdte, majd 1927-ben magántanári képesítést nyert. 1932-ben az MTA levelező tagjai sorába választotta. 1936-tól német irodalomtörténetet tanított a budapesti tanárképző intézetben, majd 1941-től haláláig a debreceni egyetem professzora volt. Párhuzamosan az Eötvös Kollégiumban is oktatott. 1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, s csak halála után, 1989-ben kapta azt vissza. Főként a magyarországi német irodalom és művelődés, valamint a magyar-német irodalmi kapcsolatok történeti feltárásával foglalkozott.

    [27]

    1955. december 22.

    Meghal Jób Dániel

    1907-től a Vígszínház rendezője, főrendezője, 1921-39 és 1945-49 között művészeti igazgatója volt, majd távozásra kényszerült. Működésének idejére esett az úgynevezett második vígszínházi stílus virágzása: Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szomory Dezső, Hunyady Sándor műveit rendezve a színház stílusát a naturalizmusból a realizmus felé vezette. A Vígszínház repertoárját számos XX. századi színmű bemutatásával gazdagította. Novellái a Nyugatban jelentek meg, több darabját tűzte műsorára a Vígszínház.

    [28]

    1989. december 22.

    Megostromolják a román elnöki palotát

    A hadsereg és a Securitate erőszaka sem tudta letörni a romániai népek szabadságvágyát. Éjjel egyetemisták vonultak Bukarest utcáira, Ceauşescu-ellenes jelszavakat hangoztatva. A reggeli órákban a főváros munkásai szolidaritásukról biztosítják őket és bejelentik az általános sztrájkot. Egyre több ember özönlik Bukarest külvárosaiból a belvárosba, amelynek középpontját, ahol a televízió épülete és az elnöki palota is megtalálható, a biztonsági erők lezárták. A Securitate ismét géppuskatüzet nyit a fegyvertelen tömegre. Ekkor azonban valami váratlan dolog történik: a katonák és néhány Securitate-tag is átáll a tüntetők oldalára. A lövések elhallgatnak. A főváros és a hadsereg hangulata teljesen a Ceauşescu-rendszer ellen fordult, miután a bukaresti rádió beszámolt Vasile Milea honvédelmi miniszter állítólagos öngyilkosságáról. Felelőssé tették a napok óta tartó tiltakozás miatt és Ceauşescu elárulásával vádolták. Később a román hadsereg tábornoki karára hivatkozva elterjedt a hír, hogy Mileát valójában meggyilkolták, mert parancsot adott a visszavonulásra, és a katonákat felszólította, hogy ne lőjenek a lakosságra. Néhány órával később az elnöki palota előtti teret százezrek töltik meg. Ceauşescu, az állam és a párt vezetője felesége, Elena kíséretében a biztonsági szolgálat embereitől körülvéve megjelenik az erkélyen. A diktátornak azonban nem marad alkalma, hogy beszédet tartson az izgatott tömeg előtt. Nem tud mit kezdeni a "Le Ceauşescuval!" kiáltásokkal szemben. Elena Ceauşescu elhúzza férjét a mikrofontól, majd mindketten eltűnnek az ajtó mögött. Röviddel később egy helikopter hagyja el az elnöki palotát. A tüntetők leírhatatlan ujjongásban törnek ki.

    [29]

    1989. december 22.

    A Nemzeti Megmentés Frontja veszi át a hatalmat Romániában

    Miután a diktátor kocsival menekült tovább, a hatalmat a Corneliu Manescu, az egykori külügyminiszter által vezetett Nemzeti Megmentés Frontja vette át. A 73 éves politikus a kommunista párt egykori magas rangú tagjainak csoportjához tartozott, akiket mint Ceausescu ellenfeleit, házi őrizetben tartottak. A bukaresti televízió- és rádióadót lefoglalták a tüntetők. Mircea Dinescu költő a tv-kamerák előtt hirdette: `a zsarnok megbukott... Isten megmentette Romániát, 25 év diktatúra után Románia ismét szabad`. December 26-án új kormányt alakítottak, amelynek megbízatása az első szabad és titkos választások megtartásáig szól. Az új vezetés hamarosan ígéretet tesz a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogainak biztosítására.

    [30]

    1990. december 22.

    Meghal Platthy József díjugrató lovas

    A magyar lovassport egyetlen olimpiai érmese volt. Berlinben a díjugratásban bronzérmet nyert Sellő nyergében. 1934-1941 között megszakítás nélkül hazai rangelső volt, nyolc országos bajnoki címet szerzett. A Ludovika Akadémián végzett, majd huszár alezredesi rendfokozatot ért el, ezért 1945 után folyamatosan mellőzték, nem működhetett lovaglótanárként. Később különböző kluboknál edzősködött, s szinte haláláig aktív lovasként jegyezték, még 90. évében is naponta másfél-két órát töltött nyeregben.

    [31]

    1993. december 22.

    Az Európai Közösség Bizottságának képviselője újabb ajánlást tett a Duna vízmegosztására

    Ajánlata szerint a teljes hozam 40%-át kellene közös mederbe juttatni. Az ajánlatot a magyar fél elfogadta, a szlovák fél nem.

    [32]

    1995. december 22.

    Meghal Bojár Iván

    Budapesten meghal Bojár Iván festő, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, művészettörténész. A Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet szakon végzett 1948-ban, majd közgazdasági tanulmányokat folytatott. Az 1950-es években folyóiratot szerkesztett, s később is dolgozott újságíróként, végül a Lakáskultúra főszerkesztő-helyetteseként ment nyugdíjba. Közben a Pécsi Nemzeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, az Irodalmi Színpadon, valamint a Magyar Televízióban díszleteket és jelmezeket tervezett. 1963-65 között az Iparművészeti Főiskola díszlettervezési szakán, majd az 1970-es években a MÚOSZ újságíró iskolájában is tanított. Színpadi terveiben a tér és kép dramaturgiai egységére törekedett. Főbb tervmunkái: Verdi: Rigoletto, Garcia Lorca: Bernarda Alba háza.

    [33]

    1996. december 22.

    Meghal Bodnár Gábor, a magyar cserkészmozgalom kiemelkedő vezetője

    Miskolcon született 1920. szeptember 9-én. 1942-ben Magyarországon az Országos Cserkész Nagytanács tagja volt. A világháború után Nyugatra távozott. Az emigrációban a magyar cserkészmozgalom ausztriai és németországi megszervezése után, az ő irányításával jött létre a külföldi Magyar Cserkészszövetség. A tengeren túlra történt kivándorlása után egyik fő céljává vált a négy világrész magyar cserkészeinek összefogása. 1948-1961 között a szövetség ügyvezető elnökeként irányította a külföldi magyar cserkészetet. Nevéhez fűződött a cserkészet legtöbb intézményének létrehozása, a rendszeres vezetőképzés biztosítása, a Sík Sándor cserkészpark megalapítása. Az emigrációban jelentette meg több könyvét. (Mi könyvünk, Cserkészkönyv I-III., A magyarországi cserkészet története). A Magyar Cserkész és a Vezetők lapja című cserkészfolyóiratokat szerkesztette. Elnöke, illetve elnökségi tagja volt több magyar emigrációs szervezetnek. A Kádár-rendszer bukása után részt vállalt a Magyarországon betiltott cserkészmozgalom újjáélesztésében, s a számos nyugati kitüntetés után átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is. Az amerikai Garfield-ban hunyt el.

Bezár