Hónap: szeptember • Nap: 16
1316. szeptember 16.
I. Károly oltalomlevelet ad a Száva-réven közlekedő külföldi kereskedőnek
1437. szeptember 16.
Erdély `három nemzete` szövetséget köt
Zsigmond halála évében nagyszabású parasztfelkelés robbant ki Erdélyben, amelynek legfőbb oka az uralkodó rossz pénzügyi politikája volt. A pénzrontás miatt ugyanis az erdélyi püspök nem szedte be a tizedet, amikor meg jó minőségű pénz került forgalomba, akkor visszamenőleg kellett kifizetni a neki járó dézsmát. A másik fő okot a szabad költözés akadályozása jelentette. A felkelés Észak-Erdélyben tört ki. Csáki László vajda időt akart nyerni, ezért látszólag békét kötött a parasztok képviselőivel. Ezalatt az előkelők sem tétlenkedtek: szeptember 16-án Kápolnán az erdélyi nemesség, a szászok és székelyek közösségei uniót kötötek, amelyben kölcsönös segítségnyújtásra kötelezték magukat mindenkivel szemben. Erdély három nemzetének politikai szövetsége a későbbiekben jelentősen meghatározta az országrész életét.
1477. szeptember 16.
IV. Sixtus pápa nem ismeri el Ulászló cseh király beiktatását Csehország hűbérbirtokába
1726. szeptember 16.
Meghal Jakob Prandtauer osztrák építész
Az osztrák barokk építészet kiváló képviselője Stranzban született 1660. július 16-án. Kőművesnek tanult, eleinte szobrászként dolgozott. 1689-ben Sankt Pöltenben telepedett le, öt kolostor építését irányította. Fő műve a melki bencés kolostor és templom, amely 1701-38 között épült. Prandtauer átvette a meglévő, Duna feletti hosszú frontot, de kiemelte a templomot a kolostorok gyűrűjéből és láthatóvá tette a kéttornyú homlokzatot. Épületegyüttese a szikla hajlását követi és így része a tájkép festői hatásának. A Sankt Florian-i kolostor építését 1708-ban vette át, a pavilonrendszerrel új gondolatot vitt az építkezésbe. Ő építette a hohenbrunni vadászkastélyt, ahol az összekötendő részek között oszlopos átjárókat létesített. Művészi formaadásával, terveinek ötletességével erősen hatott az osztrák barokk építészetre.
1736. szeptember 16.
Meghal Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus
Gdansk-ban látta meg a napvilágot 1686. május 24-én. Élete nagy részét Hollandiában élte le. Apja Amszterdamba küldte kereskedelmi tanulmányokat végezni, de érdeklődése hamar a természettudományok felé fordult. 1709-ben feltalálta az alkoholos, 1714-ben a higanyos hőmérőt, s megalkotta a nevét viselő hőmérsékleti skálát. Ezen az egyik alappontot, a jég olvadáspontját 32 Fahrenheithez, a másikat, (először az emberi test hőmérsékletét, később) a víz forráspontját 212 Fahrenheithez rögzítette. Így a két alappont közti távolság 180 Fahrenheit, szemben a 100 Celsius-fokkal. Tehát 1 Fahrenheit hőmérséklet 5/9 Celsius-fok hőmérsékletnek felel meg Celsius skáláján. Hőmérőjét a gyakorlatban ma már csak az Egyesült Államokban használják, tudományos téren kizárólag Celsius skáláját alkalmazzák. Felismerte, hogy a folyadékok forráspontja a légnyomástól függően változik. Hágában érte a halál.
1810. szeptember 16.
Mexikóban felkelés tör ki a spanyol uralom ellen
Miguel Hidalgo y Costilla lelkész és Igancio José Allende katonatiszt vezetésével Közép-Mexikóban felkelés tört ki, melyben kezdetben 20 000 ember vesz részt. A felkelőkhöz nagy tömegek csatlakoznak, elsősorban az indiánok közül. Hidalgo, a felvilágosodás és a francia forradalom híve, aki többször is összeütközésbe került az inkvizícióval, lelkészként több félreeső, főleg indiánok lakta községben működött. Háza központjává vált a spanyol alkirály elleni összeesküvésnek, melynek jelmondata: `Le a rossz kormányzattal, halál a spanyolokra!` Árulás miatt a felkelők kénytelenek idő előtt, kellő előkészítés nélkül fegyvert fogni.
1848. szeptember 16.
Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány
1876. szeptember 16.
Meghal Mikó Imre, `Erdély Széchenyije`
Zabolán született 1805. szeptember 4-én. 1847-1849-ben erdélyországi kincstárnok, 1848-ban az agyagfalvi székely nemzetgyűlés királyi biztosa, majd elnöke, s 1848-ban az erdélyországi főkormányszék (Gubernium) elnöke. 1849 után az ő segítségével éledt fel az Erdélyi Gazdasági Egylet. Az abszolutizmus idején is fontos közhivatalt vállalt: 1860-61-ben ismét az erdélyi Gubernium elnöke volt. Egyik életre hívója és mozgatója volt az Erdélyi Múzeum Egyesületnek (amely az ottani tudományos akadémia funkcióját töltötte be), s szorgalmazója minden gazdasági és társadalmi aktivitásnak a kiállításoktól a színházpártolásig. Birtokai jövedelmének jelentős részét költötte az erdélyi magyar kultúra fejlesztésére és magyarországi alapítványokra. Vagyonából sokat áldozott közcélokra. Jelentős történeti munkákat írt, forráskiadványokat adott ki Erdély történetéről. (1858-tól az MTA tiszteleti, 1865-től igazgató tagja.) A Magyar Történelmi Társulat 1867-ben őt választotta első elnökévé, s ezer forintos alapítványával is jelentős mértékben járult hozzá a Társulat működésének megindításához. A kiegyezéskor létrejött Andrássy-kormányban 1867-1870 között közmunka- és közlekedésügyi miniszter volt. Kortársai Erdély Széchenyijének nevezték. Kolozsvárott hunyt el.
1901. szeptember 16.
A kínai csapatok újra bevonulnak Pekingbe
1915. szeptember 16.
Amerikai tengerészgyalogosok elfoglalják Haiti szigetét
Az Egyesült Államok Haitit protektorátussá (védnökséggé) nyilvánítja, miután július 29-én elfoglalta a szigetet, hogy az ottani zavargásokat elnyomja. Humanitárius okokra hivatkoznak - az amerikai állampolgárok védelmére - és a Monroe-doktrínára (elvre, 1823). Az Egyesült Államok a század elejétől fogva egyre inkább érdekelt Haiti gazdasági és politikai életében. Kiterjedt beruházásokat eszközöltek és ezekért számos privilégiumot (kiváltságot) kaptak. A sziget katonai szempontból fontos, mivel onnan a Panama-csatornába való behajózás védetten történhet. Az amerikai tengerészgyalogság leveri a lázadást és az öreg, mulattokból álló vezető réteget beiktatja a kormányba, amelyet ellenőriz. Közmunkákat támogatnak, hogy a helyzetet javítsák.
1921. szeptember 16.
Megszületett Köpeczi Béla történész
A nagyenyedi születésű tudós egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként a budapesti egyetem francia-román szakán végezte. 1946-49-ig a Sorbonne-on tanult. 1949-től a Hungária, majd a Művelt Nép Könyvkiadó szerkesztője. 1954-1964 között a Kiadói Főigazgatóság, 1964-66-ban az MSZMP KB Kulturális Osztályának vezetője. 1966-tól az ELTE francia tanszékén egyetemi tanár, 1966-70-ben tanszékvezető. 1971-75-ben az MTA főtitkára, előtte 1970-71-ben, majd később 1975-82-ben főtitkárhelyettese volt. 1982-88 között művelődési miniszterként tevékenykedett. 1989-től a Magyar Tudomány című folyóirat főszerkesztője. 1989-től 1998-ig a Magyar UNESCO Bizottság elnöke volt. Tudományos munkássága során francia és román irodalomtörténettel, XVII-XVIII. századi magyar irodalommal és történelemmel, összehasonlító irodalomtörténettel foglalkozik, számos könyve jelent meg. 1986-ban az Erdély története című háromkötetes összefoglalásnak volt főszerkesztője. 1976-ban az MTA rendes tagjává választották, 1980-ban állami díjjal tüntették ki. 2003-ban - kiemelkedő, nemzetközileg is számon tartott és nagyra becsült tudományos életműve elismeréseként - a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetésben részesült.
1923. szeptember 16.
Az erdélyi magyar egyházak tiltakoznak a romániai magyarellenes iskolapolitika ellen
1923. szeptember 16.
Az olasz csapatok megszállják Fiumét
1926. szeptember 16.
Megszületett Simon István költő
Az 1945 után jelentkező első lírikus nemzedék kiemelkedő alakja, a hagyományos népiesség követője Bazsiban született. A társadalmi valóságra és a változó világra való figyelés legfőbb jellegzetessége költői életművének. A Kortárs című folyóirat egyik megalapítója, 1957-től rovatvezetője, majd 1964-1971 között főszerkesztője volt. 1973-ban esszében foglalta össze a magyar irodalom történetét a kezdetektől napjainkig és szöveggyűjteményt válogatott hozzá. A Magyar Írók Szövetségének titkáraként, majd főtitkár-helyetteseként és Veszprém megye országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. József Attila-díjat háromszor (1952, 1954, 1967) kapott, Kossuth-díjjal 1955-ben, Graves-díjjal 1975-ben tüntették ki. 1975. július 7-én halt meg Budapesten.
1970. szeptember 16.
Polgárháború robban ki Jordániában
Jordániában elkeseredett harcok robbannak ki a palesztinok és II. Husszein király hadserege között (`fekete szeptember`, 1970. IX. 16-27.). A Nasszer közvetítésével létrejövő fegyverszünet meghagyja a PFSZ élén álló Jasszer Arafat vezette palesztinoknak kiváltságos pozícióikat. Jordánia politikai életét három nagy áramlat határozza meg: az uralkodóház hívei (a hadsereg, a beduinok), a nacionalisták és a szocialista beállítottságú palesztinok.
1975. szeptember 16.
Pápua Új-Guinea elnyeri függetlenségét
Az indonéz szigetvilágban fekvő Új-Guineát a hollandok, az angolok és németek osztották fel maguk között a XIX. században. Az I. világháború előtt Új-Guinea északi része (Vilmos-császár-föld néven) és a hozzá kapcsolódó szigetek német gyarmat volt, a déli rész Pápuaföld néven brit, majd ausztrál. 1920-tól az egész terület Ausztrália fennhatósága alá került. 1949-ben összevonták Új-Guinea és Pápua közigazgatását. Az 1971-től Pápua Új-Guineának nevezett terület 1973. december 1-jén belső önállóságot kapott, 1975. szeptember 16-án független lett a brit Nemzetközösség tagjaként.
1977. szeptember 16.
Államközi szerződést kötnek Bős-Nagymarosról
Magyarország és Csehszlovákia államközi szerződést kötött a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről. A szerződést az 1978. évi 17. számú törvényerejű rendelet cikkelyezte be. A tervek igen nagyszabásúak voltak, és a következőket tartalmazták. Dunakilitinél egy 20 km hosszú, 16 km2 vízfelületű víztározót kell felépíteni, amely 200 millió m3 vizet fogad be. Dunakiliti és Szap között egy mesterséges üzemvízcsatornát kell kialakítani, amely 18 méterrel halad a földfelszín felett. Bősnél és Nagymarosnál egy-egy vízlépcsőt kell felépíteni. Az építkezések meg is kezdődtek, azonban részletes környezeti tanulmány nem született. Időközben komoly pénzügyi nehézségek merültek fel, és a várható környezeti károk is napvilágot láttak. Veszélybe kerülne a Csallóköz és a Szigetköz ívóvíztartaléka. Töredékére csökkenne a Duna természetes vízhozama, ami az élővilág pusztulásához vezetne. A tervezett erőmű visszavonhatatlanul tönkretenné Magyarország egyik legszebb táját, a Dunakanyart. Az egyre erősödő tiltakozás élére a Duna Kör nevű civil szervezet állt. A nagymarosi építkezések leállítása a rendszerváltás szimbóluma lett.
1977. szeptember 16.
Meghal Maria Callas, az ünnepelt primadonna
53 éves korában, Párizsban elhunyt Maria Callas, korunk egyik legkiemelkedőbb szopránénekesnője. Hangterjedelme és előadói képességei folytán otthonosan mozgott a koloratúrtól a drámai szopránig terjedő szerepek széles skáláján. 1937-től tanult az athéni konzervatóriumban, majd az Athéni Operaházban debütált Pietro Mascagni `Parasztbecsület` című operájában. Nemzetközi hírnevét 1947-ben a veronai szabadtéri játékokon alapozta meg. Ezután sikert sikerre halmozott a nagy olaszországi és más európai színpadokon. 1954-től az Egyesült Államokban is fellépett. Színpadi szereplésével sok, szinte már feledésbe merült opera iránt keltette fel újra az érdeklődést, így például Christoph Willibald von Gluck egyik-másik műve iránt. A hatvanas években az ünnepelt énekesnő visszavonult a színpadról és a hanglemezkészítésnek szentelte magát. Pier Paolo Passolini `Medea` című filmjében való fellépése 1969-ben botrányt váltott ki. 1973-ban Maria Callas Guiseppe Di Stefanóval, a kiváló tenorral európai hangversenykörutat tett, de utána már kizárólag énektanítással foglalkozott.
1987. szeptember 16.
Dél-Afrikában - John Khani személyében - először játszik színes bőrű színész az Othello-ban
1987. szeptember 16.
46 ország aláírja a montreali jegyzőkönyvet
A sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló megállapodáshoz már több mint 160 ország csatlakozott. Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok megszüntették vagy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, használatát. Az ózonréteg védi a Föld légkörét az ultraibolya-sugárzástól, amely bőrrákot okozhat. Az ózont lebontó klóros vegyületek (a legismertebb ilyen anyagok a különféle freonok, halonok) kibocsátása miatt az ózonréteg súlyosan károsodott és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) feltételezése szerint a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások szigorú betartása esetén sem fog 2050 előtt helyreállni. Magyarország a montreali jegyzőkönyv előírásainak eleget tett, s 2002. január 1-jétől szigorúbb szabályok vonatkoznak a magaslégköri ózont károsító anyagok használatának korlátozására.
1992. szeptember 16.
A Fradi-szurkolók is vereséget szenvednek
A Ferencváros szurkolói, a híres B-közép csapatukat buzdító fiataljai az 50-es évek eleje óta nem tartoztak a rendőrség kedvencei közé; a már szólásszerű legendás `Puha vagy, Jenő!` buzdítás, híres és hírhedt hagyományként tapadt a Ferencváros mindenkori szurkolóihoz. A Slovan Bratislav elleni pozsonyi mérkőzésen azonban bebizonyosodott, hogy az államnál nincs keményebb ellenfél. A csapattal Pozsonyba utazó magyarokra - részben fiatal lányokra - gyakorlatilag válogatás nélkül támadtak rá a bottal felfegyverzett álarcot viselő kommandósok. A nézőtér egyoldalú csatatérré változott.
Az esemény túlmutatott a sport történetében szokásos botrányokon. Politikai megfigyelők közül sokan úgy vélik, a durva hatósági fellépés, burkolt figyelmeztetés volt a szlovákiai magyar kisebbség irányában.
